A Margitsziget Árpád-házi Szent Margitról kapta a nevét a XIV. században, aki ezen a szigeten élt Domonkos-rendi kolostorban az 1200-as években. A szigetnek korábban számos különböző elnevezése volt. „Nyulak szigete” egy időszakban így is hívták. Feltehetőleg azért, mert a vadnyulak szép számban elszaporodtak rajta. Szeptember 11-én a keresztény családok népesítik majd be ugyanezt a területet. Mi is ott leszünk a hét, mindjárt nyolc gyermekünkkel.
NEK családi nap a Margitszigeten
A mai nappal megkezdődött 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) családi napját a Margitszigeten rendezik szombaton. A szervezők nagyon gazdag programkínálattal készülnek, amelyek tartalmas feltöltődést ígérnek a család aprajának-nagyjának egyaránt. A keresztény házaspárokra jellemző, hogy igyekeznek betartani a házasságkötéskor tett ígéretüket, miszerint elfogadják a gyermekeket, amellyel Isten megajándékozza házasságukat. E tény azt feltételezi, hogy a szeptember 11-i esemény valamiféleképpen nagycsaládos rendezvényként hat majd.
Insula Leprorum, Insula Leporum
Sok résztvevő várható tehát a korábban Nyulak szigetének nevezett rendezvényhelyszínre. Létezik egy másik feltételezés, amely szerint a Nyulak szigete elnevezés egyszerűen a latin nyelv helytelen alkalmazásából eredhet. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket. A leprakórház és a leprások temetője is itt lehetett. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum kifejezés, melynek jelentése Nyulak szigete.
hirdetésNapjainkban ez az áthallás sajnos újra ül – legalábbis átvitt értelemben. Azokat a családokat, akik igent mondanak az életre, gyerekeket vállalnak, annak minden nehézségével és szépségével együtt, nem kicsit nézi a közvélemény ufóknak. Vagy régies képpel élve: leprásoknak.
A nagycsaládosok veszélyt jelentenek a bolygóra – állítják
Elterjedni látszik az a minden tudományos alapot nélkülöző megállapítás, hogy a nagycsaládok veszélyeztetik a bolygónkat. A brit hercegi párt megtapsolja a világ, mert eldöntötték, kettő gyereknél nem vállalnak többet, hogy óvják a Földet.
Aztán jönnek a „szivárványos barátaink”, akik szerint családnak értelmezhető mindenféle összetételű együttélés. A nemsokára hazánkba látogató egyházfővel takaróznak, akinek szavait a saját kényük-kedvük szerint forgatják ki – egyfajta, a főpolgármesterhez hasonlóan, a maguk módján megélt kereszténységben –, pedig a „fehér ruhás püspök” mindössze a helyesen megélendő isteni irgalmasság fontosságát hangsúlyozná.
Marton Zsolt püspök: A társadalom van válságban, nem a bibliai ihletésű család
Ne úgy, mint a nyulak! Bizalommal!
Bizonyára emlékszünk arra is, amikor annak idején szintén Ferenc pápa szavait kapta fel a média (pontosabban csak az a fajta orgánum, amelyik akkor idézi a Szentatyát, amikor a saját devianciáit akarja alátámasztani). Róma püspöke azt merte mondani, hogy a keresztény családok ne szaporodjanak úgy, mint a nyulak.
Természetesen ezt a kijelentést nem azzal a szándékkal tette, mintha az egyház megváltoztatta volna mindig is érvényes álláspontját az életvédelemmel és a gyerekvállalással, illetve a családtervezéssel kapcsolatban. Ferenc pápa akkor leginkább arra akart utalni, hogy a gyermekeket az Istenre hagyatkozó bizalom nélkül vállalni nem felelős keresztényi magatartás.
A család a jövő záloga
Szeptember 11-én a keresztény – feltehetőleg népes – családok a Nyulak szigetén gyűlnek össze, hogy közösen vallják meg az isteni gondviselésbe vetett hitüket. Az élet mellett foglalnak állást jelenlétükkel. A jövő biztos zálogaiként felkiáltójelek ők a magyar társadalomban. No, meg az olyannyira elnéptelenedett Európa számára, amelyik onnan reméli az életben maradást, ha az elnéptelenedő városaiba migránsokat telepít. Ahelyett, hogy az életre mondana igent, és a hazájukat bármilyen okból elhagyni kényszerülőket a saját szülőföldjükön segítené önzetlen, keresztényi szeretettel – ahogyan erre az egyedülálló magyar minta mutat példát az egész világnak.
„Ez az én testem”
A nemzetközi kongresszus eucharisztikus üzenetét erősítik „bibliai ihletésű” közösségeikkel, amely a mintát a Szentháromság szeretet-vérkeringéséből veszi. Az „ez az én testem” kifejezés számukra sokkal mélyebb jelentésrétegekkel bír, és annak semmi köze az emberi önös akarathoz, de sokkal inkább az önfeláldozáshoz.
Az eucharisztia titkában képesek meglátni azt az örök, etalonszeretetet, amellyel Jézus szeretett bennünket a keresztfán vállalt áldozatában. Az „ez az én testem” nem ugyanazt jelenti számukra, mint a feminista mozgalmaknak, akik a szívük alatt elinduló élet minden jogát képesek lábbal tiporni saját vélt és elérendő boldogságuk érdekében.
A keresztény családok az Ufók vagy a Nyulak szigetén az egyház jövője.
Krisztus élő és titokzatos testét, az Eucharisztiát jelenítik majd meg. Ezért a megalázott, leköpött, kigúnyolt és keresztre szegezett Megváltó sorsát is magukon viselik – ugyanúgy: leköpve, kigúnyolva, keresztre szegezve. Magyarország feltámadása és a jövője mégis csak tőlük remélhető. Nem a feministától, az elembétékútól vagy a gyermekét elpusztító anyától és apától.
Találkozzunk a Nyulak szigetén!
Gável András
Gável Gellért: Hisszük, hogy az Úristen jót akar nekünk, és hogy a gyermek áldás
A családból csalárd lett, a feleségből féleség – pedig a család az szent
A kimelet kép forrása: a NEK családi napjának meghívója
