A kommunizmus évei alatt az Amerikába menekült, és azóta ott alkotó orgonaművész munkásságát Szikra-életműdíjjal ismerte el a hazai keresztény könnyűzenei élet. A koronavírus-járvány miatt augusztus 29-én adódott a kedvező alkalom, hogy Szilas Imre a tavasszal neki – és a vele párhuzamosan Bolyki Eszternek – odaítélt díjat átvehesse Budapesten a kelenföldi Szent Gellért-templomban, ünnepélyes keretek között. A szentmisét követően laudáció hangzott el, majd pedig Gável Gellért gitárművész, a Szikra-zsűri állandó tagja méltatta a zeneszerzőt és átnyújtotta a neves elismerést. Szilas Imre Mátyás-templomi misebemutatóját méltán tekinthetjük a hazai keresztény könnyűzene korszakhatárt jelző kezdetének.
Újra Szilas-mise csendült fel idehaza
Az érdeklődőkkel megtelt kelenföldi Szent Gellért-templomban újra felhangozhattak Szilas Imre húsvéti misetételei és egyéb művek a zeneszerző előadásában. A Kovács K. Zoltán Alapítvány támogatásával létrejött zenei eseményen a hazai zenészekből és énekesekből álló kórus működött közre. Tagjai között szép számmal akadtak olyanok is, akik immár szép életkort élhettek meg, de szívükben az Isten iránti fiatalos lelkülettel voltak jelen.
A keresztény könnyűzene nem romlást, hanem megújulást hozott az egyházba
Gável Gellért gitárművész, az Eucharist keresztény könnyűzenei együttes alapító tagja és zeneszerzője, egyben a Szikra szakmai zsűrijének állandó tagja a Szikra-életműdíj átadását megelőzően hangsúlyozta: a kommunizmus évei alatt megszülető hazai keresztény, azon belül is katolikus könnyűzene képviselői mit sem tudtak egymásról. A II. vatikáni zsinat lezárása előtt már létezett a latin liturgiához illeszkedő új zenei stílus. Nem beszélhetünk tehát arról, amit néhányan előszeretettel felrónának a popzene eszközeivel megformált újszerű istendicséretnek, miszerint az új zenei nyelvezet hangjaival a züllés és belső romlás indult el az egyház zsinat utáni közösségében – mondta a katolikus zenész.
Szilas Imre zenei tevékenységére utalva hozzátette: ugyanez az egyház iránti mély hűség és őszinte istenkapcsolat volt felfedezhető Szilas Imre munkásságában és első emblematikus misekompozícióiban. Ha a politikai környezet nem száműzte volna az előadót, minden bizonnyal ma nem pusztán amerikai központú vagy angolszász jellegű keresztény könnyűzenéről beszélnénk, hanem lenne annak egy akár budapesti szellemi és alkotói centruma is – vélekedett a gitárművész.
Isten terve és az itthon maradtak
Gável Gellért ezzel együtt úgy látta: a gondunkat viselő jó Isten ezt másképp álmodta meg. Az ő tervében így helyet kaphatott a Szilas Imre után alkotni kezdő Sillye Jenő, aki méltán nevezhető a hazai keresztény könnyűzene veterán apostolának. Az ő zenei evangelizációs és missziós munkája révén sok-sok ezer ember döntött Isten mellett az egyre nagyobb nyomással jelentkező ateizmus ellenére is. Szilas Imre egyébiránt nem is nevezhető a hazai zenei stílus első fecskéjének sem.
A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák
hirdetés
A Cegléd környékén tevékenykedő, latin miséket gitárral kísérő Fioretti családi zenekar a Mátyás-templomi bemutató előtt már javában járta a különböző alföldi plébániák egyházközségeit. Az evangélikus Győri János Sámuel is már elkezdett valamiféle zenei tevékenységet az evangéliumi örömhír megéneklésére – érzékeltette, hogy milyen sok irányból elinduló zenei megszólalásról beszélhetünk az ötvenes évek közepétől, végétől.
„Akárhogyan is történt, a magyarországi keresztény könnyűzenei stílus mérföldkövének mégis csak Szilas Imre alkotói munkássága és a Mátyás-templomi misebemutató tekintendő mind szakmaiságában, mind pedig megjelenésében. Sokaknak a szabadság előszele volt a Szilas-mise felcsendülése, másoknak azonban az élő keresztény hitüknek saját hangjukon történő megvallása” – mutatott rá az Eucharist együttes dalszerzője.
Eucharisztikus jel lett a Szilas-mise
Gável Gellért szerint az elnyomó istentelen rendszer hiába igyekezett gúnyt űzni az elkészült felvétel manipulatív összevágásával – utalt a Mátyás-templomi beatmise televíziós bemutatójára. „A cél, hogy a hallgatóság elrettenjen a stílustól, amely közelebb hozta az emberekhez az oltárt és az élő hit megélésére alkalmas közösséget, nem sikerült. Jóllehet harsány zenei betéteket vágtak az áldozás képei alá, ám a szemtanúk elbeszélései alapján olyan megrendülten és tömegesen járultak szentáldozáshoz a Mátyás-templomban megjelent fiatalok és idősebbek egyaránt, hogy annak eucharisztikus ereje elfedhetetlenné vált, és néma, de sziklaszilárd hitvallást, illetve bújtatott rendszerellenességet sugárzott a kommunizmus kellős közepén.”
A beatmise eucharisztikus jel lett – Bajcsy Lajos kanonok a Vasárnapnak
Tehetsége az Istené
A Szikra zsűrijének tagja emlékeztetett: a Szikra-díj életműdíjával korábban díjazott Sillye Jenő és Győri János Sámuel után elérkezett az ideje annak, hogy Szilas Imre alkotói tevékenységét és zenei munkásságát, valamint az Isten országának kiteljesedéséért vállalt szolgálatát szintén Szikra-életműdíjjal ismerje el.
„A Szikra zsűri és a magam, illetve a testvéremmel közösen ma is végzett keresztény könnyűzenei szolgálat nevében hadd fejezzem ki hálámat mindazért, amit az Isten iránti szeretetből tett, amely hallhatóvá válhatott az Isten dicsőségére alkotott műveiben, szentmiséiben. Ön a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy felajánlotta a tehetségét Istennek. Én pedig biztos vagyok abban, hogy Isten ezért az Ő jelenlétét ajándékozta cserébe, amely több mindenféle díjnál. Ezzel együtt öröm számunkra, hogy elfogadja a hazai keresztény könnyűzene kiemelt elismerését, a Szikra-életműdíjat, amelyet most a Szikra-zsűri nevében ünnepélyesen átnyújtok önnek” – fogalmazott a díjátadón Gável Gellért Szendrey Karper-díjas gitárművész, a Szikra szakmai zsűrijének állandó tagja.
A legnagyobb titokban kellett működnünk – Bolyki Eszter a Vasárnapnak
Attól, hogy nem beszélünk a keresztény könnyűzenéről, még létezik
A kiemelt kép forrása: Gável Gellért
