A Szikra-díj Gála, minden évben a keresztény zene ünnepe. A szakmai zsűri hat kategóriában választotta ki a legjobb alkotásokat. A jelenleg is érvényben lévő korlátozások miatt idén egy színvonalas film keretében ismerhettük meg az előadókat, akik a rangos elismerésben részesülhettek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese üdvözölte, hogy egyre több zenész számára nem ciki keresztény tartalmú szerzeményt írni.
Életműdíjasok
A keresztény könnyűzene már jó fél évszázados múltra tekint vissza idehaza. A kommunizmus idején a belső ellenállás romantikus, ám nem veszélytelen érzése is együtt járt vele. Akik úttörői voltak a zenei mozgalomnak, ma a hetvenes éveiket tapossák. Két éve önálló díja van a műfajnak, a Szikra-díj.
Minden évben életműdíjat is odaítél a szakmai zsűri, amellyel azok munkásságát ismerik el, akik maradandót tettek a zenei stílus megszületéséért, illetve megmaradásáért. Idén ketten is részesültek a rangos elismerésben, bár egyikük sem efféle kitüntetésért hozta ki művészetéből a legtöbbet, hanem Isten dicsőségére.
Bolyki Eszter
Bolyki Eszter a kommunizmus idején mindent megtett azért, hogy a keresztény hittestvérei dicsérhessék Istent énekekkel. Házuk aljában a külföldről darabokban becsempészett billentyűs hangszer segítségével és egy arra alkalmas hangrögzítő berendezéssel dicsőítő énekeket írt és vett fel, amelyeket aztán egy külföldi rádióállomás műsorában hallhattak vissza a magyarországi keresztények.
Muzsika a kommunizmus katakombáiból – Bolyki György a Vasárnapnak
hirdetés– A kommunizmus idején a pincénkben édesanyáméknak komoly kazettamásoló rendszerük volt. Néha megjelentek a vendégek, és lementek a pincébe zenélni. Egy kazettányi anyagot elkészítettek néhány nap alatt. Utólag tudtam meg, hogy a hanganyagot Monte-Carlóba csempészték ki, az ottani híres rádió heti egyórás magyar evangéliumi adásában játszották le, így széles körben „visszakerült” Magyarországra. Mindennek természetesen komoly tétje volt: vajon az utcánkban lakó párttitkár észre veszi-e vagy sem, mert ha igen, akkor jönnek a retorziók. Emlékszem, anyukámnak darabonként hordtak be az országba egy világszínvonalú, kétmanuálos orgonát – zacskóban. Aztán jött egy német mérnök, hogy a részeket összerakja. Így lett minőségi orgonahang-kíséret a felvételeken – emlékezett vissza Bolyki György Bolyki Eszter fia, aki ma a Szikra Projekt vezetőjeként szintén sokat vállal azért, hogy Isten zenei dicsőítése egyre jobb minőségben és szélesebb körben hallható legyen.
Az áldozat beérett gyümölcse: Bolyki Brothers
– Kamaszkoruk óta imádkoztam a fiaimért, hogy el tudjam engedni őket, és a párjukat is el tudjam fogadni. András, Lackó, Gyuri és Balázs Bolyki Brothers néven sikeres zenészek, énekesek lettek. Nem büszkén, hanem inkább félve, aggódva állok Isten előtt, és folyamatosan könyörgök értük, mert tudom, mit jelent „sztárnak” lenni. A nem mindennapi tehetséget Istentől kapták és nem tékozolhatják el. Felelősek azért, hogy mit kezdenek vele! – osztotta meg Bolyki Eszter, aki saját bevallása szerint idővel megtanult csendben élni. „Kevesebbet szólok, inkább az életemmel szeretnék beszélni. Hirdetni, hogy Isten hűséges, hiszen engem, gyenge anyát is megtartott, megerősített mind fizikailag, mind a hitemben. Alázat és hálaadás lehet csak a szívemben” – vallotta meg korábban a Szikra-életműdíjas dicsőítő.
Beatmise a Mátyás-templomban: a hazai keresztény könnyűzene kezdete
Tóth János apát, a Mátyás-templom plébánosa a kommunista hatóságokkal is szembehelyezkedve mindent megtett azért, hogy Szilas Imre beatmiséjét bemutassák a Várban. A zeneszerzőn, a kórus fiataljain és a plébánoson kívül szinte mindenki tartott a megtorlástól. Ebben a nyomasztó politikai és egyházi környezetben 1968 húsvétján mégiscsak felcsendült a mű sok ezer, főként fiatal hívő jelenlétében. Igen kacskaringós úton a zeneszerző végül Amerikába menekült a szocialista rendszer üldözése elől.
A Szikra-díj másik életműdíjasának beatmiséje Magyarországon – de meglehet, hogy a világon is – az első könnyűzenei liturgikus darab volt. Az esemény markánsan jelzi a hazai keresztény könnyűzene megszületését, ilyen módon zenetörténeti korszakhatárnak is tekinthetjük.
Szilas Imre a Vasárnapnak: Felajánlottam a tehetségemet Istennek
Szilas Imre
Az USA-ban élő és alkotó zenésznek Gável Gellért katolikus gitárművész, az Eucharist együttes dalszerzője adta át az elismerést. A zsűri állandó tagja felidézte: „A Mátyás-templom zsúfolásig megtelt fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt. 1968 húsvétján a várbusz sofőrje így jelezte a megállót: »Mátyás-templom, beatmise!« A szocializmus titkos rendőrei azt gondolták az Illés zenekar koncertezik a templomban.
A kommunista rendszer betiltani nem tudta már az eseményt, ám az arról készített tévéfelvétellel azért megpróbálta lejáratni. Nem sikerült, mert a legharsányabb könnyűzenei bevágások ellenére a jelenlévők élő hite sugárzott át a képernyőkön.
Külföldön is nekünk alkot
A saját bevallása szerint a tehetségét Istennek felajánló művésznek 1972-ben a rendszer életveszélyes fenyegetései elől külföldre kellett menekülnie. Az USA-ban telepedett le, ahol folytatta zenei tanulmányait. Orgonaművész és zeneszerző lett, valamint egyházzenéből doktorált. 1976 óta Los Angelesben él, ahol a Pasadenai Westminster presbiteriánus templom orgonistája és zeneigazgatója. Mai napig alkot – méltatta az orgonista zeneszerzőt Gável Gellért.
Hozzátette: „felekezettől függetlenül kijelenthetjük: a magyar keresztény popzenekultúra ma nem tartana itt, ha annak idején ez a bátor ember nem érzi a belső igényét annak, hogy a saját zenei nyelvén szólítsa meg és dicsőítse Istent a hitvallás erejével egy istentelen rendszer kellős közepén. Akinek életéért és műveiért mindannyian hálásak lehetünk.”
A keresztény könnyűzene hőskorszakának veteránjai ma is példák
Veled vagyunk, Jota!
A dicsőítő dal kategóriában Mező Misi a szakmai zsűri döntése alapján annak az előadónak nyújthatta át a Szikra-díjat, akivel a közelmúltban a Dal 2021 döntőjében is találkozhatott már. A Magna Cum Laude frontembere így méltatta Andelic Jonathan Áldom című szerzeményét: „Amióta ember él a Földön, létezik a dicsőítő zene. Ma újra egyre többen fedezik fel azt az igazságot, hogy Istennek minden körülmény között, szüntelenül hálát adjanak. A koronavírus-járványhoz hasonló élethelyzetek, a szenvedés megtapasztalása megtisztítja a kapcsolatunkat Istennel, akinek mindennap áldást mondunk az ő szeretetéért és jóságáért. Ezért a dicsőítő dal kategóriában is olyan előadók szerzeményeit ismerjük el a Szikra díjjal, akik a dalukban ezt a belső attitűdöt jelenítik meg.
A dicsőítő dal kategóriában idén elismert szerzőnkért nem is olyan rég az egész keresztény közösség egy emberként szorított.
A dicsőítő dal kategóriában a Szikra-díjat Andelic Jonathan kapja az Áldom című dicsőítő száma miatt” – mondta Mező Misi, a Szikra-díj zsűrijének egyik alapító tagja. Az énekes előadóművész hozzáfűzte:
„Veled vagyunk, Jota – mert te Jézussal vagy!”
A zsűri által díjazott további kategóriák és nyertesek
The Sign – Ez a perc (Legjobb dal)
Keresztkérdés – Kézmosás! (Legjobb dalszöveg)
Peter Herold feat. Takács Nikolas – Your Power (Legjobb zenei produkció)
STU33 – Emlékszilánk (Legjobb élőben előadott zenei produkció)
Elgos – 1000 (Legjobb videóklip)
A közönségdíjas a Neonhal 999 lépés című száma lett, különdíjban részesült Ferencz Péter Peet.
Gratulálunk a nyerteseknek, dicsőség Istennek a munkásságukért!
A Szikra-díj-átadó gálán megismerjük a keresztény könnyűzene legjobbjait
A kiemelt képünk forrása: Szikra Projekt
