Utol kellene érnünk az életet – Bolyki György a Vasárnapnak

Bolyki György a Szikra Projekt képviseletében a Pengető Minikonferencia egyik meghívott előadója volt. A producert és neves zenészt az előadását követően a magyarországi keresztény könnyűzene jelenlegi állapotáról kérdeztük. – Minden szóváltás és eszmecsere nagyon fontos a keresztény könnyűzene fejlődése ügyében – nyilatkozta a műfaj helyzetét érintő konferenciáról a Szikra-díj zsűrijének tagja.

– Hogyan illeszkedhet a keresztény könnyűzene a mai fiatalok életébe?

– A mai fiatalok élvezik és használják a keresztény könnyűzenét. A mi feladatunk ezért az, hogy meg tudjuk teremteni ennek a feltételeit. Sok jó keresztény könnyűzenét kell csinálni!

– Ha létrejönnek ezek a keresztény trackek, hogyan találnak utat a médiába?

– Ezen a területen óriási lemaradásban vagyunk. A Szikra Projektben azért dolgozunk, hogy az a rengeteg energia, tehetség, áldás, ami a keresztény könnyűzenei produkciókban van, megjelenjen. Sokszor már csak egy pici kell, hogy igazán jók lehessenek. Mi ebben igyekszünk segíteni. Hozzáadjuk azt a keveset, amivel az adott előadó átüti az ingerküszöböt, hogy bekerülhessen a vérkeringésbe.

A Szikra-díj nem csupán egy elismerés és gála

– Ilyen sok tehetség lenne a műfajon belül?

– Persze! Rengeteg tehetséges fiatal van! Zenei téren Magyarország „áldott állapotban” van. Nem sok helyen láttam ilyet, pedig bejártam a világot. Az egy más kérdés, hogy a fiataloktól távol áll a zenélés, ami nagyon nagy baj, és én nagyon örülnék, ha az egyházi keretrendszer a fiatalokat ebbe az irányba tudná terelgetni. A fiatalok úgyis ezt a zenét hallgatják. Aki hangszert vesz a kezébe, ilyen dalokat játszik majd.

Rétvári Bence: a legfényesebb zenei karrier is az első hanggal kezdődik

– Hogyan tudnak vagy akarnak ezzel a zenével élni az egyházi közösségek?

– Ambivalens a helyzet, mert a gyülekezeteinkben megtűrjük a hangoskodásaikat, de nem nagyon bátorítjuk őket, hogy jobbak legyenek, még kevésbé élünk velünk. Úton vagyunk, hogy a könnyűzenei élményvilág kompatibilis legyen a gyülekezeti élményvilággal.

Nem azt mondom, hogy az istentiszteletek mostantól metál-akármik legyenek,

de a gyülekezetek léphetnek abba az irányba, hogy legyenek olyan alkalmaik, hogy aki ezt a zenét szereti és műveli, annak ez becsatornázódjon a gyülekezeti életébe is. Így nem az lesz az érzése, hogy „nem vagyok elég jó, hogy gyülekezetbe menjek, mert akik ott vannak, azok csak »szent zenét« hallgatnak, én meg »bűnös zenét« is hallgatok, mert szeretem a rockzenét”, hanem, hogy a gyülekezetünknek van olyan alkalma is, amikor olyan zene szól, amit szeretek, és hozom magammal a barátaimat is.

– A keresztény könnyűzene lehetne a belépő a közösségbe?

– Ha meg már eljöttek egy ilyesmi alkalomra, lehet, hogy elmennek aztán misére, istentiszteletre is. Ez egy hídszerep lehetne, amit nekünk egy picit nagyobb bátorsággal kellene megközelíteni. Jó nyomon vagyunk. Akár akarjuk, akár nem, az élet ebbe az irányba megy.

Az a kérdés: ennek a folyamatnak az élén fogunk állni, irányítjuk és mederbe tereljük, vagy majd kullogunk utána, és próbáljuk a tőlünk elidegenedett fiatalokat valamivel visszacsalogatni a gyülekezeteinkbe?

Soltész Miklós a Vasárnap.hu konferenciáján: A keresztény könnyűzene fontos

– Kiknek szól valójában ez a zene?

– Egy alkotónak nem lehet célt kitűzni, hogy kihez szóljon. Van olyan alkotó, aki számomra elviselhetetlen hangerővel és módon csinál rockzenét, és van olyan is, aki úgy muzsikál, amit egy 50 éves is nagyon szívesen hallgat. A Szikra Projektben több mint 160 zenésszel vagyunk kapcsolatban. Együtt dolgozunk a Szikra Akadémián. Minden van, mindenki megtalálja a sajátját. Minden ízlésvilágból, vagy életkorból érkező keresztény testvérünk megtalálhatja a saját zenei nyelvét.

A zene és hit találkozott az életemben – a Crux szólógitárosa a Vasárnapnak

– Milyennek látja a szórványban élő magyarság zenészeinek helyzetét? Vannak, akik csatlakoznak?

– A szórványmagyarságban a szívbeli állapot talán még egy picit elkötelezettebb is, mint az anyaországbelieknél. De az infrastruktúra és a lehetőségek nagyon komoly akadályokat gördítenek eléjük. Nagyon örülök annak, hogy van lehetőség hangszerekhez jutniuk állami segítséggel. A Szikra Akadémián is foglalkozunk olyanokkal, akik nem az anyaországon belül élnek. Nagyon tehetségesek, nagyon jók. Koncertet szerveztünk nekik itt Budapesten márciusban. Fontos ez az együttműködés. Minden szakmai tudást igyekszünk átadni. Ám az első lépés, hogy a körülményeik jobbak legyenek.

Bolyki György zenész, producer, a Szikra-díj zsűritagja a Pengető Minikonferencián a Párbeszéd Házában 2020. február 26-án; Fotó: Kürtös Kata/Vasárnap.hu

– Hogyan értékeli a februári „Pengető” minikonferenciát?

– Minden szóváltás és eszmecsere nagyon fontos a keresztény könnyűzene fejlődése ügyében. Még komoly lemaradásban vagyunk. Aki ezen a lemaradáson akár egy centit is tud csökkenteni, nagyon hasznos munkát végez. Ha lehetne, hetente kétszer is elmennék egy-egy ilyen konferenciára, mert utol kellene érnünk az életet.

A kiemelt képet a Kürtös Kata/Vasárnap.hu készítette.

További olvasásra ajánlott írásaink a témában:

A szív és a tehetség harmóniájából erő születik – a Pengető Minikonferencia kerekasztal-beszélgetése

Iratkozzon fel hírlevelünkre!