Varga László püspök: Baj, ha az egyházi zene képviselőiből hiányzik a szeretet

Az egyházi zene bármelyik műfajáról van is szó, ha nincsen benne szeretet, mit sem ér. Varga László kaposvári püspök odáig megy, hogy legitimizálja a könnyűzenei stílusokat az egyházban, akár annak hagyományos liturgiájában is, amelyet – véleménye szerint – önmagában nem tekinthetünk értéknek. Az abszolút érték Isten, akire a liturgiának irányulnia kell(ene). Forradalmi gondolatok az „A megtört ostya és a megtört ember” című interjúkötetből.

Egyre-másra „merészkednek” elő a magyar katolikus püspökök, hogy felemeljék a szavukat a több mint ötven éve létező hazai keresztény és katolikus könnyűzene védelmében. Ezek az állásfoglalások soha nem azt fogalmazzák meg, hogy a hagyományos egyházzene bármilyen értelemben is elavult volna, és már csak valami új, nagyon mai felelne meg Isten méltó magasztalására.

Márfi Gyula korábbi veszprémi érsek még 1999-ben fogalmazott meg határozott véleményt a szentmisék részeként is megjelenő gitáros énekek védelmében: – A gitáros dalokat nem szabad „kisöpörni” az Egyházból, még a hivatalos istentiszteletekről sem. Nem jelenthet problémát a dalok újszerűsége, hiszen a szentmise lényege nem csupán Krisztus egyetlen, örök áldozata, hanem ennek az áldozatnak jelenvalóvá, jelenidejűvé tétele is – foglalt állást az érsek.

Márfi Gyula: A gitáros dalokat nem szabad kisöpörni az egyházból!

Erdő Péter bíboros több megnyilatkozása is azt a képet erősíti, hogy a könnyűzenének még a liturgiában is lehet helye és létjogosultsága. Köztudott, hogy a készülő új egyházzenei gyűjtemény, éppen a bíborosi szándék miatt, tartalmazni fog a keresztény könnyűzene eszközeivel komponált Istent dicsérő énekeket.

Magyarország prímása tűntette ki a magyar katolikus könnyűzene megteremtőjét, Sillye Jenőt is, valamint elismerően nyilatkozott a Gável Gellért gitárművész és ifj. Sapszon Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas karnagy közös munkája nyomán megszülető Mise Gitáron elnevezésű misekompozícióról is: „Örömmel értesültem róla, hogy hosszú évek munkájának eredményeként 2014. november 23-án, Krisztus Király vasárnapján a Mátyás-templomban bemutatásra kerül a„Mise Gitáron” című misekompozíció, s ezen az ünnepélyes bemutatón az Eucharist együttes mellett a Cantate Vegyeskar is részt vesz Sapszon Ferenc karnagy úr vezetésével. Közös együttműködésükkel tanúságot tesznek a különböző műfajok egységéről és elkötelezettségükről a szent liturgia szolgálatában”.

Bábel Balázs kalocsai érsekről is tudni lehet, hogy az apostagi Ladik keresztény könnyűzenei fesztiválok egyikéről sem hiányzott. Sőt, az ország minden szegletéből odasereglő, a könnyűzenét kedvelő, azzal Istent dicsérő fiatalok számára mindannyiszor szentmisét celebrált. 

Tanyasi diszkótól indult, keresztény zenei fesztivál lett belőle – Valaczka János a Vasárnapnak

Székely János szombathelyi püspök viszonyulása a könnyűzenéhez széles körben ismert. Soha nem rejtette véka alá, hogy maga is kedveli a műfajban születő dalokat, mi több, szívesen el is játssza azokat a gitárján. – A mai ember rászorul az önátadásra, a szolgálatra; ebben pedig komoly küldetése van a gitáros zenével szolgáló kórusoknak, akik zenéjükön keresztül egyre több fiatalt tudnak megszólítani Krisztus számára – nyilatkozta a püspök tavaly októberben.

Templomi gitárosok a szeretet dallamát énekelték Lövőn

Palánki Ferenc, a püspöki kar ifjúságért felelős püspöke szintén pozitívan viszonyul a könnyűzenei megszólalásokhoz. Még váci szolgálata idején ifjúsági gitáros szentmisét indított el a piaristák Szent Anna templomában, hogy ezáltal a kollégiumba vasárnap este visszaérkező főiskolásokból oltár körüli közösséget teremtsen. Nem mellékesen a Mise Gitáron Mátyás-templomi bemutató szentmiséjének főcelebránsa volt.

Beer Miklós nyugalmazott váci püspök pedig lapunknak nyilatkozott arról, hogy a jövő útja nem lehet az egyházzenei kiszorítósdi: – A Jóisten egy sokszínű világot bízott ránk, amelyben mi is élhetünk. Egymás elfogadása és megbecsülése – ahogyan az élet egyéb területein – az egyházzenében, a különböző műfajok között is feladat – mondta.

Beer Miklós püspök: Az egyházzenei kiszorítósdi nem lehet a jövő útja

A váci püspöki szolgálatban őt követő Marton Zsolt hasonló állásponton volt. Ennek egyértelmű jelét adta, amikor Sillye Jenőt méltatta a zenei evangelizátor ötven évnyi szolgálatáért hálát adó előadást követően: – Papnövendékként az énektanárunk Tardy László karnagy úr volt. Kiváló egyházzenész, akit nagyon szeretek, és tiszteltem őt. Az egyik énekórán egyszer előkerült a mindig visszatérő polémia: a klasszikus zene, a gregorián és a keresztény könnyűzene, a templomi gitáros zene viszonya. Az egyik kispaptársam gregorián melletti kardoskodására Tardy karnagy csak annyit felelt: „Ha a Jenő nem lett volna a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, akkor az önök korosztálya már nem lenne a templomban” – idézte korábbi tanárát Marton Zsolt váci megyéspüspök. (Tardy László karnagynak nagy szerepe volt Szilas Imre Beatmiséje Mátyás-templomi bemutatójának létrejöttében és a nagyjából félszáz évvel később ugyanott bemutatott Mise Gitáron misekompozíció előzetes engedélyezésében is – a szerk.)

Sillye Jenő több mint zenész: ő misszionárius – nyilatkozta Marton Zsolt püspök

Varga László kaposvári püspök – elődje, Balás Béla püspök keresztény könnyűzene melletti elkötelezettségét követve – az „A megtört ostya és a megtört ember” című interjúkötetében veszi védelmébe akár a liturgia részét alkotó könnyűzenei megszólalásokat. Mint a témában korábban megnyilatkozó püspöktársai, ő sem tör pálcát egyik műfaj felett sem; egyszerűen csak annak fontosságára világít rá, hogy az egyház ismerje azt a (zenei) nyelvet, amellyel képes megszólítani a mai fiatalokat: – (…) Mára olyan nemzedékek nőttek fel, amelyek kultúráját meghatározza a zene. Ezeken keresztül a fiatalok bármikor megnyílnak és befogadóvá válnak, akkor is, ha hittartalmat közvetítünk. Zenei nyelvükön megszólítva őket, eljutunk a preevangelizációhoz, majd azt követően az evangelizációhoz. Ha elutasítjuk az ő „nyelvüket”, akkor nem fogadják meg az üzenetet – szögezte le a püspök.

Nem tudhattuk, mi jön ki ebből – hangzott el a Kismarosi Találkozókért hálát adó ünnepségen

A sajnos nagyon is létező egyházzenei „kiszorítósdiról” szólva a lényegre irányította a figyelmet, amikor így fogalmazott: –

Önmagában nem tekinthetjük értéknek a hagyományos liturgiát,

csak azért, mert évszázadokon át így végezték. Abszolút érték Isten, akire a liturgiának irányulnia kell(ene). Ugyanennek kell megnyilvánulnia a populáris egyházi zenében is – tette egyértelművé a hivatalos egyházi álláspontot Varga László, aki szerint a kétféle nézet képviselőiből sokszor hiányzik a szeretet.

– Ha a két tábor képviselői kölcsönösen szeretettel,

az evangelizáció szellemében

nyúlnának ehhez a kérdéshez, és nem ragaszkodnának kizárólagosan egyik vagy másik irányzathoz, akkor mindent, ami érték az újban, be lehetne emelni a liturgiába – tette hozzá a hagyományos egyházzenészek szemében szakmai szempontból akár „káromkodásnak” is tekinthető mondatot.

Úgy lesz személyes húsvétunk, ha kilépünk az énközpontúságunkból – Varga László püspök a Vasárnapnak

– Hatalmas kincsestár az egyház zenei hagyománya, a népénekeket és a gregoriánt is ideértve. Ha azonban el akarom érni azokat, akik nem beszélik ezt a nyelvet, kénytelen vagyok azon a nyelven megszólítani őket, amelyet beszélnek, amelyet értenek. Utána kínálhatom fel nekik azt a kincset, amelyet az egyház tanítása, liturgiája, zenei hagyománya jelent. Akkor érteni fogják, mert megnyílt a szívük. Tehát

a szeretet oldaláról

léphetek be, mert ha csak az általam jónak tartott szent zenét képviselem, akkor ezt könnyen elutasítják – fogalmazott a kaposvári püspök.

Végül – talán történelmi pillanatnak is tekinthetjük a katolikus keresztény könnyűzene legitimizálása szempontjából, hogy a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések jegyében online megtartandó Nagymarosi Katolikus Ifjúsági Találkozón, amely a hazai katolikus könnyűzene bölcsőjének tekintendő  – a szervezők lapunknak adott előzetes információi alapján –, a Magyar Katolikus Püspöki Kar mindegyik püspöke „személyesen” üdvözli majd a közvetítésbe virtuálisan bekapcsolódó fiatalokat.

Isten az online Nagymarosi Ifjúsági Találkozón is cselekszik!

Gável András

Forrás: Varga László: A megtört ostya és a megtört ember, Pásztorok sorozat, Szent István Társulat, Budapest, 2018.

A kiemelt képünk forrása a Nagymaros.katolikus.hu.

Szent II. János Pál pápa nagyra értékelte a rockzenét

Forrassz eggyé békességben minden… egyházi zenészt!