Nézd, az anyád! – dalok Máriáról a keresztény könnyűzenében

A hazai katolikus könnyűzenei repertoárban szép számmal találunk olyan énekeket, amelyek Jézus édesanyját köszöntik. A sokszor már-már negédes Mária-tiszteletnek jót tesz a „hús-vér közelségű” anya-gyermek kapcsolat könnyűzenei bemutatása. Nincs több giccs - és felsejlenek a létező bibliai alapok.

Az első könnyűzenei alkotás ebben a tematikában leginkább Szilas Imre nevéhez köthető. Az ő több mint 50 évvel ezelőtt írt, 1967-ben a Mátyás templomban bemutatott „Beatmiséjéből” lett klasszikussá az „Üdvözlégy, Mária”, amelyet szinte minden hívő ember ismer – bármi is motiválta annak megszületését. Sőt, a „fekete kendős nékik” torkuk szakadtából zengik azt a búcsújáróhelyeken jámbor imádságaik részeként.

 

A Bosnyák téri katolikus templomban felnőtt zeneszerzőhöz mindig közel állt az egyházzene. A kántorképzőn aztán, mások ösztönzésére, illetve a rock hatásainak engedve kezdett a beat mise komponálásába. Ötvözni akarta a hagyományos egyházzenét a nyugatról beszüremkedő könnyűzenei elemekkel. A „Szent vagy, Uram” című énekeskönyv szövegeit annyira szépnek találta, hogy nem érezte szükségét új szövegek megírásának.

A kommunista hatóságok nem szívlelték a később Amerikába disszidált művész tevékenységét. A Mátyás-templomban tartott bemutatón közel ötezer ember sereglett össze. „1968 Húsvétján a Mátyás-templomban a zenekar a Zenith volt, az énekkar a templom ifjúsági kórusa a frissen kinevezett karnagy, Tardy László vezetésével. Az érdeklődők nem fértek be a templomba, a Szentháromság tér is tele volt, főleg fiatalokkal” – írta Szikora József az Új Ember újság hasábjain 1997-ben.

„Akkoriban talán még senki nem sejtette, hogy néhány év múlva valóságos

mozgalommá lesz a gitáros Istendicséret.

De mire az lett, Szilas Imre már nem élt idehaza” – fogalmazott 2002-ben Mester Zsolt. És valóban nem kellett sokat várni: 1969-ben Sillye Jenő megírta első énekét, amelynek szövegét és dallamát is saját maga szerezte. 

A kezdeti évek zsengéi között azonnal felbukkan egy Máriát köszöntő dal, amely az ifjúság zenés imája mind a mai napig. Sebők Sándor, akkori verőcei pap kérdezte az ifjú dalszerzőtől:

„Mária-éneketek nincs?”,

mire Jenő a legnagyobb természetességgel csak annyit felelt: „Nincs, de majd lesz”. Így született meg a „Mária, jó anyánk” kezdetű, minden magyar közösségben elterjedt szép ének.

Sillye Jenő mindig szeretettel és hittel nyúlt ehhez a témához. Zenés előadásaiban soha nem mulasztotta el kimondani, megénekelni, mit jelent számára a kapcsolat Jézus anyjával, Máriával. Az első dal után közel húsz évvel megszületett a Mária-oratórium is, amelynek összes tétele a názáreti lány életének egy-egy mozzanatát mutatja be az evangélium és a Jelenések könyve nyomán, Izajás-féle próféciákkal kiegészítve.

Fontos megemlítenünk a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóktól immár elválaszthatatlan Mária-litániát, a szintén ehhez az eseményhez kötődő, „A Duna mellett” című fülbemászó éneket, amely a könnyűzene lendületes eszközeivel fohászkodik a „Magyarok Napba öltözött Asszonyához” – valamint a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, „Csillag gyúlt a sötét égen” című dalt. A Keresztút máriás stációiban pedig a fájdalmas Szűzanya stabat materi alakja tűnik fel. 

Sillye Jenő zenésztársa és rokona, Borka Zsolt a Vasárnapnak adott korábbi interjújában arra a kérdésre, mit jelent számára Jézus édesanyja, ezt felelte: – Ministránskoromból nagyon sok szép emléket őrzök a májusi Mária-litániákról. Kisgyerekként már megérintett az ő személyisége. Rögtön megéreztem, hogy ő az az ember, aki – természetesen az Atya után – Jézushoz a legközelebb áll, talán a legközelebbi kapcsolatban van vele. Vele aztán igazán érdemes jóban lenni, és kérni a segítségét – mesélte el lapunknak a szerző, akinek egyik legeső, még tizenhét évesen írt,

„Mária, Mária, szép virágszál”

című művét a kántorok szívesen emelik be a hagyományos egyházzenei énekeik közé. Sillye Jenő is erre a szerzeményére figyelt föl annak idején.

Ferenczy Rudolf, közismertebb művésznevén Dax sem hagyta ki dalainak sorából a Máriát köszöntő énekeket. A szerző feldolgozta a Magnificat imádságát, és megzenésítette az Ave Maria latin nyelvű szövegét – két alkalommal is. Szintén az égi édesanyáról szól „Az első szavam róla néked” szavakkal induló ének. A

„Mária példaképünk”

kezdetű szerzeménye a már említett Nagymarosi Találkozók állandó és szeretett éneke lett. „Egészen halkan” című, négy versszakos dala pedig gyönyörű finomsággal fejezi ki az egészséges anyai-gyermeki kapcsolatot: „Mária, anyám / Ne engedd el a kezem! / Te mindig fölemelsz, / Valahányszor elesem. / Akár a gyermek, szabadon / Megyek én bátran utamon / Veled az úton”.

Ezt a katolikus egyházban jelen lévő bensőséges viszonyt jó érzékkel tükrözi a szintén Dax által szerzett, „Te bennem élsz” kezdetű, minden túltolt Mária-képtől mentes ének. A mű Jézus édesanyját mint példát mutatja fel, aki az életét teljesen oda tudta szentelni Isten akaratának: „Te bennem élsz én Benned élek / Tiéd a test, Tiéd a lélek, / Enyém e perc az örök élet / Te bennem élsz, Te bennem élsz. / Mária tette, hogy Tied lettem / Örök szándékod teljesítettem, / Meghalván Benned újraszülettem, / Te bennem élsz, Te bennem élsz”.

Úgy tűnik, a katolikus könnyűzenében a Máriát köszöntő énekek sora nem ért véget. A következő generációt képviselő Eucharist zenekar szerző-testvérpárosa még a Testvérek csapatán belül írta az „Igen, úgy legyen” című számot, amely szintén az isteni meghívásra igent felelő lányt helyezi a fókuszba. A szerzemény rockos hangzása hamar közkedveltté tette az egyébként első szárnypróbálgatásként értékelhető éneket. 

A Gável testvérek későbbi számai azonban már letisztultabb módon állítják elénk Jézus édesanyjának alakját. Az „Angelus” című dal az angyali üdvözlet pillanataiba repít minket. A betlehemi történethez a „Szüless meg bennem” című dal kapcsolódik, amely latinos lüktetésével szintén különbözik a témában született, olykor kissé patetikus hangvételű daraboktól.

A szerzőpáros Máriáról szóló hitvallásának is tekinthető az „Anyám, Mária” című szerzemény. A dal a kereszt alatt az apostoli közösség anyjává lett asszonyról énekel a szeretett tanítvány szájába adva a gyöngéd, mégis hitvalló szavakat; hallunk a paradicsomi állapot ősbűn miatti elvesztéséről – ám a megmentő ígéretről is, amely Mária igenjén keresztül Jézusban teljesedik be. Noha

Máriát szólítja meg a dal, mégis szüntelenül Jézusra, a Jelenések könyvének Bárányára, és a kereszt alatt Krisztus oldalából megszülető „mini-egyházra” irányítja a figyelmünket.

Ez a „Márián keresztül Jézushoz” aspektus a katolikus egyház ősi imájában is megjelenik. Az Üdvözlégy minden szava – jóllehet a Szűzanya imáit kéri, de – Jézusra mutat. Ennek lenyűgözően szép megzenésítése Gável Gellérttől származik. Az „Ave” címre hallgató darab a Mise Gitáron kompozíció részeként jelent meg 2014-ben.

Az ebben az évben – a Szilas miséhez hasonlóan szintén a Mátyás-templomban, Tardy László karnagy engedélyével és jóváhagyásával – bemutatott tételek társszerzőjeként látjuk feltűnni ifj. Sapszon Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas karnagyot, aki vegyeskari betétekkel gazdagította a művet. Saját elmondása szerint a szívéhez éppen ezt az Üdvözlégy megzenésítést érezte a legközelebb az összeállításból. A karnagy-tanár nem első alkalommal mert könnyűzenei gyökerű darabokhoz nyúlni, hiszen Szilas Imre Üdvözlégyének későbbi vegyeskari feldolgozása is tőle származik.

Külföldi példák közül – a teljesség leghalványabb igénye nélkül – álljon itt Matt Maher, aki a Great Things című dala az Istenszülő evangéliumból vett Magnificat énekét dolgozza fel lendületes, dicsőítő formában. A szerző két évvel ezelőtt megjelentetett, az angyali üdvözletet bemutató szerzeménye, a „Gabriel’s Message” különleges hidat képez a hagyományos egyházzenei megszólalások és a könnyűzene formavilága között.

Mária alakja és a róla szóló énekek méltó módon jelennek meg a katolikus könnyűzenei gyűjteményben. Ám figyelmetlenek lennénk, ha az ezt a tematikát megjelenítő műveket kizárólag a katolikus felekezet határain belülre szűkítenénk le. Chris Tomlin („What child is this?”), vagy a Hillsongból megismert Darlene Zschech szintén bátran nyúlt a témához – természetesen a bibliai alapokkal összhangban. Az egész világon elterjedt, számos feldolgozásban megjelent „Mary did you know?” című népszerű dal magyar változatát pedig nem is olyan régen Pintér Bélától hallhattuk „Tudtad-e, Mária?” címmel.

Kiemelt képünkön Michelangelo Pietájának részlete látható.