Márfi Gyula: A gitáros dalokat nem szabad kisöpörni az egyházból!

Dr. Márfi Gyula korábbi veszprémi érsek még 1999-ben fogalmazta meg határozott véleményét a szentmisék részeként is megjelenő gitáros énekek védelmében. Üzenete olyan, mintha közel negyedévszázad alatt az álláspontok mit sem változtak volna az „egyházzene kontra gitár” kontextusban.

Sillye Jenő „A fény gyermekei” című kottáskönyvének előszavában a nyugalmazott veszprémi érsek felidézi, hogy noha a nagy szerzővel annak idején személyesen nem állt módjában találkozni, mégis a „Jenő-dalok” hozzá is eljutottak. Püspöki titkárként mondott „gitáros szentmiséi” erősítették benne azt a tapasztalatot, hogy ezek az énekek hozzájárultak az őszintébb lelki elmélyüléshez.

– A gitáros dalokat nem szabad „kisöpörni” az Egyházból, még a hivatalos istentiszteletekről sem.

Nem jelenthet problémát a dalok újszerűsége, hiszen a szentmise lényege nem csupán Krisztus egyetlen, örök áldozata, hanem ennek az áldozatnak jelenvalóvá, jelenidejűvé tétele is – villantja fel a nyugalmazott veszprémi érsek az egyházzenei polémia megoldását.

Márfi Gyula szerint a templomi énekek szerepe is részben az, hogy a mai nap eseményévé tegyék az örök áldozatot, hogy a mai nyelven fogalmazzák meg a változatlan, örök evangéliumot.

– Szó sincs azonban gyökeres, a keresztény hagyományokkal szakító újításokról sem tartalomban, sem formában – fűzi hozzá Márfi Gyula, aki szerint a gitáros dalokban az egyház kétezer éves hite fogalmazódik meg, kölcsönvéve a Biblia, különösen is a zsoltárok nyelvét. A korábbi érsek megemlíti, hogy

a később szentté avatott II. János Pál pápa is szívesen hallgatott gitáros énekeket. 

Márfi Gyula felhívja a figyelmet arra, hogy a gitáros énekeknek nem az a céljuk, hogy megkérdőjelezzék a gregorián, a klasszikus zene vagy a népénekek fontosságát, netán kiszorítsák azokat a gyakorlatból. Sillye Jenő dalairól ezzel együtt elismerően nyilatkozott, mert szerinte azokban erő van, mely nem rombolni akar, hanem építeni, ezért az egyház felelős vezetőinek feladata, hogy a hit érdekében ügyesen orientálják ezeket a típusú megszólalásokat.

– A klasszikus zene művelőit arra kérem, hogy ne a felsőbbrendű ember gőgjével közeledjenek ehhez a zenéhez,

hanem annak a Krisztusnak a megértő szeretetével, aki az előkelő görög filozófusok megütközése ellenére törékeny emberi testbe öltözött, és kereszten meghalva váltotta meg a világot – kérte a hagyományos egyházzene képviselőitől Márfi Gyula, nyugalmazott veszprémi érsek még 1999-ben.

A kiemelt képünk forrása a Váci Egyházmegye Gitáros táborának fotógyűjteményéből (Gável András)

Ajánlott írásaink a témában:

Az egyházi könnyűzenének lehet létjogosultsága a liturgiában – az AVKF tudományos rektorhelyettese a Vasárnapnak

Miért adnánk oda a legjobb zenéket az ördögnek?

A gregorián a katolikus könnyűzene számára is etalon