A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti párbeszéd a hidegháború éveiben sem szakadt meg, ez könnyítette meg a diplomáciai kapcsolatok újraindítását 1990 februárjában Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet szerint, aki az évforduló alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.
Habsburg-Lotharingiai Eduard úgy vélte, a Szentszéknél akkreditált nagykövet feladata azért rendkívüli, mivel diplomataként hívőkkel kell kapcsolatokat építeni. „Amikor nagykövetként vatikáni miniszterrel vagy államtitkárral találkozom, tudatában vagyok, hogy papokkal egyeztetek, akik minden reggel misét mutatnak be” – hangoztatta Habsburg-Lotharingiai Eduard. Hozzátette, hogy a szentszéki nagykövet feladatához tartozik az is, hogy szentmisére járjon.
Elmondta: a szentszéki diplomaták sem találkoznak gyakran a pápával, „de akárhányszor lehetőség adódik szót váltani, Ferenc pápa magyarul válaszul nekem: Isten áldja, Isten éltesse, Isten hozta – ezt szokta mondani”.
Magyarország és a pápai állam közötti kapcsolatok több mint ezerévesek:
Szent István király Szent Asztrik apátot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért. Asztrik volt tehát a magyarok első „szentszéki nagykövete” – vélte Érszegi Márk Aurél nagykövetségi tanácsos. Hangsúlyozta, hogy az idei évre esik a modern értelemben vett diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója is, mivel az első stabil budapesti nunciatúra 1920 nyarán kezdte munkáját, és a független magyar szentszéki nagykövetség is akkor nyílt meg Rómában. Hetvenöt éve van annak, hogy a diplomáciai kapcsolat megszakadt 1945 április elején, amikor a Szentszéket képviselő Angelo Rota nunciusnak el kellett hagyni Budapestet.
hirdetésFormális értelemben azonban a diplomáciai párbeszéd soha nem szűnt meg.
„Magyarország és a Szentszék is így fogta fel, és ennek bizonyítéka a pápai évkönyv, amely sohasem törölte a Szentszéknél akkreditált nagykövetségek közül a magyart, és soha nem hagyta ki a budapesti nunciatúrát sem, csupán annyit tüntetett fel, hogy egyik sincsen betöltve” – tette hozzá Érszegi Márk Aurél. Emlékeztetett, hogy az 1964-ben kötött államközi ideiglenes megállapodás is rendszeres párbeszédhez vezetett.
A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Németh Miklós kormányfő és Agostino Casaroli bíboros, szentszéki államtitkár között 1990. február 9-én, az Országházban aláírt egyezmény nyugtázta.
Ezt követően Magyarország szentszéki képviselete a római Fraknói-villában kezdte el működését. Az utóbbi harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén.
Az 1990 óta eltelt időszak jelentős eseményei között a nagykövetségi tanácsos kiemelte II. János Pál 1991-es és 1996-os magyarországi látogatását, a 2000-es szentévet, amely egybeesett a magyar államalapítás és a magyar kereszténység ezeréves évfordulójával, illetve azt is, amikor Magyarország hangversenyt adott a Vatikánban.
2001-ben a Vatikáni Múzeum vendégül látta a magyar kereszténység ezer évének szentelt kiállítást.
2011-ben az EU soros elnökeként Magyarország ünnepi hangversenyt ajánlott fel XVI. Benedek pápának a Vatikánban.
Az államközi kapcsolatok 30. évfordulója alkalmából Áder János államfő a Vatikánba látogat
– adta hírül Habsburg-Lotharingiai Eduard közösségi oldala. Áder Jánost legutóbb 2013 szeptemberében fogadta Ferenc pápa.
MTI
Kiemelt képünk: Wikipedia
