Jankovics Marcell-ház készül

Egy éve hunyt el Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas rajzfilmrendező. Feleségével Rubovszky Évával beszélgettünk egy leendő, animációtörténeti múzeum fontosságáról. A tervek szerint a Jankovics-házban kerülnének bemutatásra a magyar animáció tárgyai.

– Tavaly tavasszal a Jankovics Marcell-lel készült utolsó interjúban az el nem készült Biblia-filmtervéről beszélt. Hogy látja mennyire hiányzik ez a film a Jankovics-életműből?

– A férjem egészen különleges pályát futott be: 5 egész estés film, számos tudományos ismeretterjesztő animációs és játékfilm sorozat, 24 kötet könyv, 16 illusztrált kötet, és a Magyar Népmesékről még nem is szóltunk. A Bibliát valóban nem tudta filmben megcsinálni, ez valóban nagy kár. A 80-as években 24 perc készült el belőle, de több nem. Ha létrejött volna ez a film, akkor az egész biztosan jelentős lett volna. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy Az ember tragédiájának a 2011-es elkészülése kárpótolta ezért a félbemaradt filmtervért.

Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye férje Sisyphus című rövidfilmje egyik lapjával (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– Miben lett volna más Jankovics Marcell Biblia-filmje, mint a többi hasonló alkotás?

– Talán abban, hogy nagyon nagy energiával, tudományos felkészültséggel, kellő tisztelettel nyúlt a Bibliához. Korábban is számos film készült már a Bibliáról, amelyekben gyakorta csak szakállas emberek járkálnak a sivatagban lepelben, saruban. Ez a Biblia náluk. Marci azonban úgy vélte, hogy ennek az ábrázolási módnak semmi köze sincs a kultúrtörténethez és az egykori megtörtént eseményekhez. Ezen változtatni akart, hitelesebb akart lenni.

Különböző megközelítéseket keresett a Biblia értelmezéséhez.

Részlet Jankovics Marcell Biblia témájú sorozatából: Teremtés (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet)

Ez annak is köszönhető, hogy egy rabbi szakértővel éveken keresztül végigvették a Bibliát. Mélyen megérintette ez a tapasztalat. A figurákat, helyszíneket ezek alapján tervezte meg. Ha rajzfilmben végül nem is tudta megrajzolni, de egy készülő könyvben meg tudja mutatni azt, hogy őt mennyire foglalkoztatta a Biblia, és hogyan vélekedett róla, ugyanis Marci Bibliával kapcsolatos írásait hamarosan a Méry Ratio Kiadó jelenteti meg az ősszel.

– Dargay Attila egyik több évtizedes forgatókönyve alapján készül most egy egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. El tudná képzelni, hogy a Jankovics-féle forgatókönyvből egyszer mások filmet készítsenek?

– Nem. Biztos vagyok abban, hogy ennek Marci nem örülne. Tény, hogy elkészítette az egész Biblia forgatókönyvét, de az csak egy könyv. Az, hogy mi valósul meg belőle, az a rendezőn és a stáb közös munkáján múlik. Nem örülne, ha valaki más az ő ötleteit felhasználva, de egy egészen más filmet csinálna belőle, mint amit ő elképzelt. A végeredmény ugyanis mindig más lenne, mert nem tudna ugyanaz lenni. A Toldi esetéjében egy élő kapcsolat volt Csákovics Lajossal és a stábbal. Tudtak beszélni, egyeztetni, kipróbálni dolgokat. Az a munka egy élő kapcsolatra épült, amire nagy szükség van egy filmkészítés során. Egy magára maradt forgatókönyvből ki tudja, mi lesz?

Jankovics Marcell János vitézének egyik teljes oldala a Műcsarnokban 2019-ben (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

Nem tartanám igazságosnak, hogy évekkel később így valósuljon meg egy filmterv.

A férjem életműve igazán nagy, így nem azon kell gondolkodnunk, hogy a töredékekből hogyan lehetne új filmet készíteni, hanem azon, hogy ezt a páratlan életművet hogyan tudjuk életben tartani?

– Mire gondol, egy alapítványt szeretnének létrehozni?

– A Jankovics Marcell Alapítvány már alakulóban van, de terveim között szerepel, hogy ebből a házból – ahol élt és alkotott – egy animációs múzeumot szeretnénk létrehozni, egy Jankovics Marcell-házat, amely egy rajzfilmtörténeti múzeum lenne. Mikulás Ferenc is ezen fáradozik  Kecskeméten.

Hihetetlen, de a magyar animációnak ma nincs otthona.
– Hogy lehetséges ez?

– Idehaza mindig a játékfilm volt a menő. Az animációs filmeket – és azok készítőit – többnyire mindig háttérbe szorították. Még annak ellenére is, hogy a rajzfilmesek nemzetközileg jóval több sikert értek el, mint a natúr filmesek.

A Magyar népmesék egyik jelenete (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– Holott nemcsak a nemzetközi szakma, hanem a közönség is szerette ezeket a filmeket.

– Ez így van, a János vitézt csak a magyarországi mozikban kétmillió néző látta. A Lúdas Matyi szintén több millió embert csábított a hazai mozikba. Külföldön is nagy, milliós sikereket értek el a magyar rajzfilmek. Ezeknek a filmeknek a mai, DVD-forgalmazása szintén nem elhanyagolható. A 30-40-50 éves filmeket ma is keresik, mivel úgy néz ki, a Pannónia Stúdió csapatának sikerült maradandót alkotni. Olyan filmeket, amelyeket minden generáció szeret és magáénak érez.

– Mi kerülne bemutatásra a Jankovics-házban?

– A magyar rajzfilmgyártás története mellett be szeretnénk mutatni elsősorban a gyermekeknek azt, hogy hogyan is készültek egykoron a rajzfilmek. Mi, özvegyek Dargay Attila, Nepp József, Gyulai Líviusz, Richly Zsolt és Matolcsy György feleségei most azon igyekszünk, hogy összegyűjtsük a leendő múzeum tárgyi anyagát, a fennmaradt rajzokat, celleket, forgatókönyveket. A Filmarchívum és a Magyar Művészeti Akadémia mellettünk van, ők is úgy látják, hogy érdemes létrehozni egy ilyen kiállítóteret, ahol  megőrizzük és bemutatjuk a hazai animációs művészetet. Végre láthassanak gondolatébresztő magyar rajzfilmeket, ha már a televíziók  az olcsó igénytelen művek bemutatását szorgalmazzák.

Részlet a Toldi című rajzfilmből (Forrás: Kecskemétfilm Kft., MTVA)

– Hogyhogy alig maradtak meg azok a celluloid lapok, amelyekre egykor a filmek képkockáit rajzolták ?

– Évtizedekig nem igazán tudtak mit csinálni a sok ezer celluloid képpel, ezért kidobták őket. Vagy éppen iskolákba küldték el, ahol a gyerekek feladata az volt, hogy a festéket mossák le róluk, hogy a celluloidokat ismét fölhasználhassák.

Walt Disney egykoron az eladott celluloidokból felépítette Disneylandet, idehaza pedig gyermekekkel tüntették el a tehetséges emberek keze nyomát. Ez volt a pazarló szocializmus.

Nagyon nehéz lesz összegyűjteni a régi rajzfilmek részeit, kópiáit, de ezen vagyunk. Ebben várjuk a kedves olvasók segítségét is, mert sok cell, rajz, vázlat magánembereknél lappanghat.

Csákovics Lajos, Jankovics Marcell és Richly Zsolt a Toldi készítése közben (Forrás: Kecskemétfilm Kft.)

– A múlt mellett foglalkozni kell a jövővel is. Ha jól tudom ősszel érkezik a Toldi mozifilmváltozata.

– Igen, ugyanis minden nehézség ellenére a magyar animáció hála az Istennek jól van, és tudja tenni a dolgát. Nagyon fontosnak tartom, hogy életben tartsák ezt a szakmát. A Toldi filmváltozatának ősszel lesz a bemutatója. Marci még fel tudta építeni a filmet. Csákovics Lajos vezetésével megcsinálták az egész estés művet. Az előrejelzések szerint nagy sikere lesz, mert már most óriási rá az érdeklődés. Persze ezek az animációs filmek sohasem fogják elérni a mosószerreklámok nézettségi szintjét, de nem is azzal kell összehasonlítani őket.

Tóth Gábor

Jankovics Marcell volt az utolsó reneszánsz emberünk – Hoppál Mihály a Vasárnapnak

Jankovics Marcell már nem érhette meg utolsó filmjének premierjét

Jankovics Marcell: Arany János Toldiját nagy kihívás volt animációs filmben feldolgozni

Címlapkép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre