A népnyelvben Szent János apostol neve Olajbafőtt Szent János, vagy Babevő János. A május 6-i emlékünnep voltaképpen a római „Latin-kapu előtti Szent János” templom fölszentelési ünnepe. 

Szent János apostol legendája szerint Domitianus császár idejében (81-96) Róma kapuja előtt forró olajjal telt katlanba vetették az apostolt, ahonnan azonban sértetlenül került ki. Ennek emlékére emelték az első Szent János-templomot azon a helyen, melyet az emlékezet őrzött meg.

A kassai székesegyház sekrestyéjében egy 1510 tájáról származó táblakép az olajban főzést ábrázolja; a hagyomány szerint Egerből vitték oda, valószínűleg amikor az egri káptalan a török elől Kassára menekült. A jelenet látható még Muzsna szász falu 1521-i szárnyasoltárán, fadomborműként a lőcsei Jakab-templom főoltárán, Lőcsei Pál alkotásán is.

Mátraszőlősőn az úgynevezett belső hegyen, az út mentén (melyen a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlésre ment) 1774-ben közadakozásból Szent János kápolnát építettek, melyet 1904-ben újjáépítettek.

A népi kalendáriumban e napon vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét, mert így csak a fagyosszentek után kelnek ki, és nagy valószínűséggel már nem fagynak el.

A néphagyományban a bab nemcsak étkezésre szolgál, hanem babonaságra, gyógyításra is alkalmas. Doroszlón “ha valakit megharapott a kutya, akkó felébe harapták a babot, a sebbe dugták, azzal együtt gyógyult be a seb”.

Horgoson “ha kiöntenek a körösztútra babot, kását, vagy kitösznek sárga fődet, ha valaki arra rálép, azt úgy megroncsák, hogy elmehibás lesz.”

A népi hiedelem szerint a babrontástól úgy lehet megszabadulni, hogy egy száraz fehér ronggyal ledörgöljük a lábunkat, amelyikkel keresztülmentünk a babon, a rongyot pedig a fejünk felett átdobjuk a babra.

Forrás: lexikon.katolikus.hu, Facebook/Őseink és unokáink, jelesnapok.oszk.hu

Címlapkép: Olajbafőtt Szent János ábrázolása. Facebook/Őseink és unokáink