Meggyőződésem, hogy férjemet, Richly Zsoltot a Luther tartotta életben. A film volt számára az első, hogy amit megálmodott, azt megalkothassa. 2016-ra el is készült a tíz részes sorozat – mondta Richly Zsoltné. Interjúnkban Richly Zsoltra, a két éve elhunyt feledhetetlen Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőre emlékezünk.
– Férje legismertebb rajzfilmje A kockásfülű nyúl, miért lehetett ilyen népszerű ez a sorozat?
– Valószínűleg azért, mert kétszer 13 epizód készült belőle, amelyet viszonylag sokat sugároznak azóta is. A kezdetkor a döntéshozók úgy gondolták, hogy egy dialóg nélküli mese nem fog működni, de egy pilótafilm elkészítésére azért megadták az engedélyt és a pénzt. A próbavetítésen kiderült, a gyerekek tökéletesen értik, és tetszett is, így elindulhatott a sorozat. Végül éppen ez lett a siker egyik oka, hogy nem voltak nyelvi korlátok, nagyon sok ország megvette.
Egyszer, amikor külföldön jártunk, egy áruház tévéjében is éppen vetítették.
Richly Zsoltné férje, a kockásfülű nyulat ábrázoló festményeivel (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Hogyan született meg a figura?
– Marék Veronikával mind a ketten a Kisdobos című gyermekújságnak dolgoztak, Zsolt még főiskolásként. Ott egy beszélgetés közben jött az ötlet, és Zsolt a keze ügyében lévő kockás papírlapra rajzolta le a figurát. Így született meg a figura. Vera megírta a történeteket, Zsolt pedig képregénnyé formálta. Ebből indult – tíz évvel később – a sikeres filmsorozat. A figura mozgatásában Koltai Macié az érdem.
Férjem örült a Kockásfülű, valamint később a Kíváncsi Fáncsi sikerének, de nem ezeket tartotta élete fő művének.
– Mégis számos kedves gyermekeknek szóló mesét készített.
– Igen, a mesék és a gyerekek közel álltak a szívéhez. Másodéves főiskolásként készített egy rövidfilmet Tambóról, a kiselefántról. Tambó eredetileg egyik, ugyancsak a Kisdobosban megjelent képregényének volt a szereplője. 1973-ban – amikor az első autónk lett – készült A hétpöttyös autó című mesefilm, ezt ma már senki sem ismeri, pedig nagyon kedves történet volt. Akkoriban a moziműsor még így nézett ki: a híradó, egy 6-8 perces rövidfilm, majd következett a nagyfilm. Ez jó lehetőség volt az egyedi kisfilmek megismertetésére. Ez elmúlt. A kecske és a kos című ukrán népmese is ekkor készült. Jóval később, a 2000-es évek elején a Kecskeméti Filmstúdióban készült el Kormos István verses meséire tervezett sorozatból öt epizód – A hetvenkedő sün, A kevély kiskakas, A fecske meg a szalmaszál, Egy fazék méz és A fázó rókafiak.
hirdetésKicsit nagyobbaknak szóló a Fabulák-sorozat Heltai Gáspár tanulságos meséivel, és Zsolt kevés színnel dolgozó fametszetes stílusában. No, meg az Árgyélus királyfi, Gyergyai Albert széphistóriája.
– Ha jól tudom férje szerette a zenét, érdeklődött a népművészet iránt is.
Igen, a zene fontos szerepet játszott az életében, állandóan szólt a Bartók Rádió, ha itthon dolgozott. A különböző dallamvilágok és a népművészeti motívumok egyaránt vonzották, inspirálták, ötleteket adtak. Kodály Zoltánt és munkásságát mindig nagyra becsülte. 1968-ban a Szvit című filmje Kodály öt magyar népdal kórusfeldolgozására készült, népművészeti motívumkincs felhasználásával. A Medvetáncban Bartók Béla zongoradarabjára, a Molnár Anna népballada-átiratában a Sebő együttes zenéjére láthatjuk az átalakuló formákat.
1983-ban a Kodály-évfordulóra készült el a Háry János egész estés tv-film. Marsall László költő volt a film szövegírója, így annak nemcsak a zenéje, hanem a szövege is nagy érték.
1998-ban készült az Este a székelyeknél, Bartók Béla zenéjére. Ez egy epizód a Magyar Képekből, amelynek másik négy darabjára már diplomázott növendékeit hívta meg alkotótársul. A film szerepelt a portugáliai espinhói fesztiválon.
Zsoltnak volt egy nagy, zenéhez kapcsolódó meg nem valósult terve is: a Kodály-módszert szerette volna rajzfilmre vinni, hogy ezzel is népszerűsítse, életben tartsa, ez viszont finanszírozás hiányában sohasem készülhetett el.
Mindig kísérletezett, mindvégig papírra, kézzel rajzolt, de izgatták az új technikák is. Ezt illusztrálhatja a Hommage á Vajda Lajos, amely Patrovics Tamás komputer szaktudásának segítségével készült vízió a festő életéről.
– Luther Márton életéből készített sorozat nagyon jelentős az életműben, hogy születhetett meg e nem mindennapi film?
– Zsolt evangélikus volt, mindig is foglalkoztatta Luther Márton. Egy róla szóló életrajzi film régi álma volt. A Bécsi kapu téri evangélikus templomba járt, ott volt presbiter is. 2010-ben egy találkozás alkalmával említette Fabiny Tamás püspöknek a Lutherről szóló filmtervét, aki a tervet felvállalta és mindent megtett annak érdekében, hogy a rajzfilm Luther születésének 500. évfordulójára valóban elkészülhessen.
Az evangélikus egyház bérelt egy irodát, felszerelte számítógépekkel, és régi tanítványaiból állt össze a stáb.
A figuratervezéstől a megvalósítás végső fázisáig együtt dolgoztak.
– A római katolikus Lackfi János írta a Luther szövegkönyvét, nem jelentett ez bármilyen problémát?
– Dehogy! Egy evangélikus és egy katolikus tökéletesen együtt tud dolgozni, ha a lényegről, Istenről ugyanúgy gondolkoznak. Lackfi János jól megértette a férjemet, pontosan tudta, mit akar kifejezni a rajzaival. Egy kiállítást megnyitó beszédében nevezte a rajzait „mozdulatlan mozgóképeknek”, merthogy mindegyikben benne feszül az előzmény és a folytatás is. Az alkotás öröme mellett azonban egy animációs film létrehozása mindig nagy kihívás és küzdelem.
Ez esetben még ennél is sokkal többről lett szó: 2012-ben volt az első jel férjem betegségéről, de ő nem foglalkozott vele, csak a film elkészítésének élt.
Meggyőződésem, Luther tartotta őt életben. A film volt az első, hogy azt, amit megálmodott, megalkothassa. Az évfordulóra el is készült a tízrészes sorozat. Talán ő is ezt nevezné meg legfontosabb munkájának a Kőműves Kelemen mellett.
Egy cell, Jelky András kalandjai – meg nem valósult – filmjéből (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Minden rajzfilmtervező életében vannak meg nem valósult tervek. Feltételezem a férjének is voltak.
– Természetesen. A magyar föld szentjeiről szeretett volna egy sorozatot készíteni. A Kecskemétfilm stúdió meg is rendelte a forgatókönyveket, a narrációs szöveg Marsall László munkája, de a filmek kivitelezéséhez nem akadt szponzor. Most Békési Sándor református teológus, rajzfilmrendező készít a magyar szentekről sorozatot, saját forgatókönyvei alapján. A másik ilyen félbemaradt terve a Kőszegi Ábel által átírt Jelky András kalandjai, melyet Cseh Tamás dalaival gondolt megfilmesíteni. Így járt Ida Bohatta-Morpurgo aranyos gyermekmese sorozata is. Elkészült a pilótafilm, de megrendelő híján nem lett folytatás.
Részlet a Molnár Anna című rövidfilmből (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A legfájdalmasabb hiány: animációs filmen szerette volna életre kelteni Pilinszky János: Ének a kőszívű királyról című versét.
Ez végül is egy felnőtteknek szóló mese. Barátját, Sáry László zeneszerzőt kérte meg, hogy készítsen rá egy zeneművet. Ez a kis opera el is készült, a Vakok Intézetében be is mutatták. 2006-ban a film keretjátéka, ahol prózában hangzik el a vers, elkészült, de a főrész, a 20 perces kis opera rajzos, filmi részére már nem volt anyagi forrás.
A Luther-film befejezése után biztattam, hogy foglalkozzon ezzel, de azt mondta, ez a téma ma senkit nem érdekel, és végül az ereje is elfogyott…
Örülök, hogy a régen készült filmeket most sorra digitalizálják, felújítják. A Háry János is megújult. Fájdalmam, hogy Zsolt 1966-os diplomafilmje, a József Attila versére készült Indiában felújítása nem sikerült, mert az ORWO-filmanyag semmit nem őrzött meg az eredeti és dramaturgiailag alapfontosságú színekből. Ezt csak a meglévő, eredeti képanyagot felhasználva, a színeket onnan visszavarázsolva lehetne megoldani.
Tóth Gábor
Elhunyt Richly Zsolt, a Kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi alkotója
Rófusz Ferenc Bosch leghíresebb festményét kelti életre – mutatjuk a bámulatos képeket
Kiemelt képünk forrása Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos Youtube-csatornája
