Rajzfilmsorozat készül a magyar szentek életéről

Egyedülálló rajzfilmsorozat készül a magyarországi szentek életéről, lelki vívódásaikról. A nagyszabású munka készítője Békési Sándor református teológus, rajzfilmrendező.

– Az animációval már fiatalon megismerkedett, számos rajzfilmben dolgozott, harmincévesen viszont a teológia vált a hivatásává. Most két évtized szünet után mégis ismét visszatért a rajzfilmkészítéshez. Min dolgozik éppen?

– Úgy szoktam mondani, hogy a rajzfilmkészítés a szakmám, a teológia pedig a hivatásom. Hosszú idő után nagy meglepetésemre a magyar középkori szentek életét bemutató animációs filmsorozatra kaptam felkérést a Kecskemétfilmet vezető Mikulás Ferenc producertől.

Igen hálás vagyok az ő különleges bátorságáért, hiszen ennyi animációmentes évtizedem után még megbízott bennem, és beleegyezett abba, hogy a filmsorozatot magam írjam, tervezzem és rendezzem.

Részlet a Magyar szentek vallomásai című rajzfilm sorozat első epizódjából. (Forrás: Kecsekmétfilm Kft)

– Mesélne egy kicsit a Magyar szentek vallomásairól, milyen sorozat is lesz ez?

– A tervek szerint a Magyar szentek vallomásai címet viselő 13 részes rajzfilmsorozat. Csupán 9 perces epizódokból áll majd, de arra épp elég hosszúságú, hogy a mindig aktuális főszereplő közvetlenül a halála előtt elmondott imádságában megfogalmazza mindazt a lelki küzdelmet, amelyet kísértések és próbatételek között kellett megvívnia életpályája során. Ez az életrajzsorozat nem egy történeti tablónak készül a középkor világának színes bemutatásával, hanem épp ellenkezőleg: a főszereplő szívébe próbálunk behatolni és komoly vallásos tusakodását képileg megfogalmazni, s ezzel együtt a felszín helyett a keresztény hit lényegéről szeretnénk őszintén beszélni. Ennek érdekében a film képi világa leegyszerűsödik fekete vonalakkal rajzolt grafikává, arany és fekete foltokat hordozó elemekkel. Néhol csak a vér és a szív vörös színével, hogy az elhangzó imádság szövegének jelentőségét ne nyomja el a látvány.

A színes fények játéka a mennyei világnak van fenntartva, mintegy ellentételezve a fekete-fehér földit a mennyei ragyogásával.

Ami pedig az elhangzó szöveget illeti, az epizódokban mindig két személy szólal meg. Az imádságát elmondó szent és egy láthatatlan angyali hang, aki az élettörténethez kapcsolódó bibliai idézeteket közvetíti archaikus székely tájszólásban.

Szent István király az oltár előtt (Forrás: Kecsekmétfilm Kft)

– Mennyire lehetséges egy középkori ember belső vívódását hitelesen megalkotni, milyen forrásokhoz, tapasztalatokhoz tudott nyúlni?

– Éljen akár a középkorban, az ókorban vagy ma, az Istenben hívő ember belső harcát minden időre érvényesen a Szentírás jeleníti meg, illetve adja a példát, legyenek azok a próféták lázas mondatai, Jézus Krisztus tanítása vagy Pál apostol levelei. Az epizódokban ezekből vett idézetekkel gyakran találkozunk majd a közbe-közbeszóló angyal révén.

Továbbá a korabeli tanúvallomások, levelek és a szentéletrajzok személyes megfogalmazásai épülnek be a szentek elhangzó szövegeibe.

Így például Szent Margitnak és Szent Erzsébetnek nemcsak tetteit, hanem saját szavait is fel tudjuk idézni. A szentek legendáiból pedig nem a csodás elemek színpadias megjelenítése kap hangsúlyt, hanem a csodálatos események mögött a szentek személyes döntéseinek felfejtése. A középkori ember világképét is megpróbálom megjeleníteni a filmsorozatban, ami egyrészt az Isten országa és a földi világ, az Isten után vágyódó ember és a mindenhol felbukkanó ördögi kísértés, a lélek és a test ellentételezésében nyilvánul meg. Másrészt pedig a szentek halálának bemutatásával és a lélek halhatatlanságának érzékeltetésével, a másokért vállalt szenvedéssel és a mindenkori imádkozással a középkorban példának tartott hitéletre szeretném felhívni a film nézőinek figyelmét. Természetesen izgalomban tart, hogy mennyire sikerül mindez?

István királyunk szívében kigyúlt a szeretet Krisztus tanításai iránt (Forrás: Kecsekmétfilm Kft)

– Mely magyarországi szentek élete kerül bemutatásra?

– A bemutatásra kerülő 13 élet között elsősorban az Árpád-házi szentek, mint Szent István és Szent László királyok, Szent Imre herceg, aztán az akkori világ nagy női példaképei: Szent Erzsébet és Szent Margit, valamint Szent Piroska és Szent Kinga. Az Árpád-házon kívüli szentek között szerepelni fog Anjou Szent Hedvig, Szent Gellért, Boldog Mór, Skóciai Szent Margit, Boldog Özséb, valamint Kapisztrán Szent János.

– Református lekészként hogyan látja a katolikus egyház szentjeit? Mi lehet a szentek üzenete a ma embere számára?

– Nem osztom a szentektől való merev konfesszionális idegenkedést. A katolikus egyház szentjei példaként állnak előttem, hitben és életvitelben élenjáró testvéreink. Ahogy Heinrich Bullinger írja a református egyház hitvallásában:

„Nem haszontalan dolog a szentek emlékezetét a nép figyelmébe ajánlani és a szentek szent példáit követés végett mindenki elé odaállítani.”

A szentek gondjai éppen olyanok voltak, mint a ma emberéé, azzal a különbséggel, hogy gondjaikat az Isten akarata és az örökkévalóság szempontjából kezelték. Ezért képesek minket is megtanítani arra, hogy a korszellemmel ellentétben bizonyos élethelyzetekben miképpen élhetünk Istennek tetsző és emberhez méltó életet.

Keresztény országot épített Szent István király (Forrás: Kecsekmétfilm Kft)

– Richly Zsolt Luther című sorozata, valamint Rófusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása után szakrális témák is megjelentek a magyar animáció világában. Hogyan látja, a műfaj megfelelő arra, hogy komoly témákat fogalmazzunk meg velük?

– Nagyon fontos, hogy az említett példák esetében olyan animációs filmek is készültek – és reményeink szerint készülni fognak a jövőben –, amelyek nem elidegenítő mítoszként vagy történeti meseként mutatják be az elmúlt háromezer év hitvilágát, hanem belülről, a hívő ember Isten előtti remegéséből. Mint Dávid király a zsoltárjaiban.

Az animáció ennek a lelki, szellemi megközelítésnek a legkiválóbb műfaja, hiszen mind a teret, mind az időt a végtelenségig tudja sűríteni, a teológiai és erkölcsi gondolatokat sajátos mozgóképi világával a leghitelesebben és legérthetőbben elvonatkoztatni.

Elég utalnom Paul Tillich protestáns teológusra, aki szerint a vallásos kifejezés stílusa az expresszív, amely a forma széttörésével segíti elő a tartalom uralmát. Véleményem szerint ennek az expressziónak éppen az animáció a legalkalmasabb eszköze.

 

Tóth Gábor

 

Megmozdult Leonardo Utolsó vacsorája – videó

Jankovics Marcell: A kereszténységnek komoly ellenségtömeggel kell szembenéznie

Folytatódhat a Magyar népmesék sorozat

Kiemelt képünk forrása Kecskemétfilm Kft. 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!