Úgy tűnik az egyházi megszentségtelenítések helyszínévé vált Franciaország. Január elseje óta nem kevesebb, mint nyolc templomot gyaláztak meg, és valószínűleg vannak olyan esetek, amelyeket fel sem jegyeztek.
Templomi értékek rombolásával indult az új év
Nem kellett sokat várni az első rongálásra a szilveszteri pezsgőbontás után, hiszen január elsején és másodikán törtek be a Cher megyében található Saint-Symphorien-templomba. Az elkövetők elloptak egy monstranciát (az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus edény), és feltörték a tabernákulum ajtaját is, hogy onnan az Eucharisztia őrzésére szolgáló kelyhet, a cibóriumot vigyék magukkal – írja a The European Conservative.
Január 4-én a Poitiers melletti Saint-Porchaire-templomban található Szent Szív-szobrot rongálták meg, ám a település nem úszta meg ennyivel. Január 6-án a Sainte-Thérèse-templomban „fejeztek le” hat szobrot, köztük a templom betlehemi jelenetében található kis Jézus szobrát. Az egyházmegye általános helynöke nem nyilatkozott az esetről, s bár rendőrségi feljelentés történt az ügyben, arról a helyi sajtó nem tudósított.
Folytatódó vandalizmus
Szintén január 4-én érte atrocitás a francia királyok végső nyughelyének számító Saint-Denis (Szent Dénes)-székesegyházat. Az elkövető egy vasrúddal rongált meg három szobrot: Párizs első püspökének és Franciaország védőszentjének, Szent Dénesnek, Szent Genovévának, Párizs védőszentjének és Szent Antalnak az emlékművét, valamint a templom betlehemét. Tekintettel az épületnek a francia történelemben és kultúrában betöltött szerepére az eset felháborodást váltott ki. Indulatának adott hangot többek között a bazilikában eltemetett királyok leszármazottja, Anjou hercege is. Felhívásában kiemelte, hogy a székesegyházban történtekhez hasonló esetek szinte minden héten előfordulnak a francia templomokban. Ez pedig elfogadhatatlan, és nagyobb védelem illeti meg a hit ezen helyeit – jegyezte meg az egykori uralkodók leszármazottja.
Január 7-én Val-de-Marne, Párizs külvárosának egyik temploma lett betörés áldozata, ahonnan szintén az áldozáshoz tartozó tárgyakat vittek el az elkövetők. Január 8-án pedig az elzászi Strasbourgban található Szent Péter-templom (Saint-Pierre-le-Vieux) Szűz Mária szobrát rongálták meg.
L'église de Saint-Pierre de Bondy (dans la nuit du dimanche 9 au lundi 10 janvier – Seine-St-Denis)
– Tabernacle fracturé
– vols du ciboires et des Saintes espèces (hosties consacrées)
– vitrail cassé
– tronc scié et pillé
– ordinateur portable volé
– sacristie saccagée pic.twitter.com/iFQxrRS0rChirdetés
— Jean Bexon (@jean_bexon) January 11, 2022
A cikk kiemeli, hogy a francia egyház épületeit sújtó vandalizmushullám Seine-Saint-Denise megyét érintette a leginkább. A már említett Szent Dénes-székesegyház mellett másik két kisebb templom is betörés és rongálás áldozata volt.
A megye maga is elég rossz hírnévnek örvend az országban. Ráadásul Saint-Denis városában a legnagyobb a bevándorlók aránya és szintén itt a legmagasabb a munkanélküliség és a szegénység az országban.
Ellenszenv a katolikus egyházzal szemben
A publikáció szerint bár a vandalizmus természete eltérő volt az egyes esetekben, a különböző értékekre irányuló lopásokat szándékos megszentségtelenítések kísérték. Ezek pedig a katolikus hittel szembeni általános ellenséges légkörről tanúskodnak az országban.
Azt is megjegyzik, hogy sokat elárul annak ténye, hogy a francia sajtó meglehetősen keveset foglalkozott a sorozatos betörésekkel és lopásokkal. A politikai reakciók pedig bátortalanok voltak és késve érkeztek. Valérie Boyer szenátor január 10-én Twitter-bejegyzésében ismételte meg évek óta hangoztatott kérését egy olyan vizsgálóbizottság felállítására, amely a kegyhelyek és keresztény temetők meggyalázása ügyében tevékenykedne. Gérald Darmanin belügyminiszter kezdetben csak rövid posztban biztatta támogatásáról és az elkövetők azonosításáról a katolikus egyházat január 12-én. A tanulmány hozzáteszi, hogy a hallgatás kérdéseket vet fel és éles ellentétben áll a mecsetek és zsinagógák elleni támadásokra adott szinte azonnali reakciókkal.
A katolikus egyház ellen elkövetett barbarizmus azonban egyéb cselekedetekben is megmutatkozik. A hónap elején írt róla a Vasárnap.hu, hogy régiségkereskedelem céljára kívánta megvásárolni az ország egyik katolikus templomát a France 2 tévécsatorna ismert műsorvezetője, Julien Cohen. A Châteaudunban található Madeleine-templom megmentéséért a helyi katolikus közösség petíció indításával, az egyház pedig egy régi francia törvényre támaszkodva küzdött. A hetekig tartó csatározás végén a város úgy döntött, felmondja az üzletet a francia médiaszemélyiséggel.
Mindazonáltal a hónapban elkövetett franciaországi betörésekre és lopásokra már a vatikáni sajtó is felfigyelt. Ráadásul a párizsi Notre-Dame-ot elpusztító tűz óta a téma rendkívül kényessé vált a francia közvéleményben. Az érdekesség kedvéért jegyzi meg a cikk, hogy 2019-ben a francia belügyminisztérium 1052 keresztényellenes cselekményt számolt össze az ország területén, míg antiszemita cselekményből 687-et, muszlimok elleni támadásokból pedig 154-et.
Címlapfotó: Jean Bexon/Twitter
