Katolikus fiatalokat vertek össze egy franciaországi városban

„Muszlim vagyok és megerőszakolom az anyádat!” Katolikus fiatalokat vertek meg Rouenban – ezzel a címmel jelent meg egy hír a Boulevard Voltaire oldalán hétfőn. A franciaországi zűrzavar közepette, még csak nem is csodálkozunk az ilyen durva, sőt embertelen kifejezéseken (pedig finomítottunk is az eredeti szövegen).

Történt pedig, hogy az elmúlt hétvégén, szombaton a százezer fős normandiai városban egy tizenöt fős, 16-18 évesekből álló baráti társaság az egyikük születésnapján gyűlt össze egy lakásban. Az ünnepi vacsora után úgy döntöttek, hogy ellátogatnak a Foire Saint-Romain nevű vásárba, hogy megkóstolják a helyi különlegességnek számító fánkot.

A buszon énekeltek és nevetgéltek. Még idegenek is csatlakoztak ehhez a rögtönzött kórushoz, amely az ivónótáktól kezdve a francia popslágereken át a katolikus himnuszokig mindenfélét énekelt. A társaság mit sem sejtett arról, hogy alig néhány órával korábban, egy helyi bár közelében tizenöt futballszurkolóra támadt rá több tucat észak-afrikai származású bevándorló, akik azt kiabálták: „Piszkos fehérek!”

Amikor a barátok a vásárhoz értek, őket is körbevették. „Fasiszták vannak itt!” – kiáltotta az egyik alak, mire a társaságot harminc másodpercen belül körülvette mintegy száz észak-afrikai származású suhanc. Mindannyian fekete melegítőben voltak – emlékezett vissza a születésnapos Martin, aki még mindig a történtek hatása alatt áll.

Az egyikük azt kiabálta az egyik barátjának, hogy  „Muszlim vagyok, 16 éves, és megerőszakolom az anyádat!”. Ezután sértések, köpködések és fenyegetések záporoztak rájuk. „Mocskos gwers (ez a fehérekre használt pejoratív szleng), „mocskos fehér fiúk, megölünk titeket” – üvöltötték a támadók, majd záporozni kezdtek az ütések, még mielőtt az áldozatok reagálhattak vagy elmenekülhettek volna.

Martin 21 éves öccsét a földre teperték és többször is megrúgták; amikor Martin közbeavatkozott, hogy kimentse testvérét a helyzetből, őt is elkezdték ütni. A fejére és a halántékára céloztak, azaz – Martin szerint – „pontosan tudták, hová kell ütni”.

„Megdöbbentő volt, mennyire ösztönösen cselekedtek. Egészen természetes módon vettek körbe minket. Tudták, hogy ők vannak többen” – folytatta. Egy másik barátja Louis meggyőződéssel állította, hogy katolikus és francia identitásuk volt a célpont.

Amikor ugyanis a vásár bejárata felé közeledtek, a barátok még a „Ressuscitou, Alleluia” (Feltámadt, Alleluja) című portugál eredetű keresztény éneket énekelték.

Amikor meghallották a „fasiszták” kiáltásokat, az egyikük előrelépett, hogy csillapítsa a kedélyeket: „Nem, nem, mi nem vagyunk fasiszták – katolikusok vagyunk!”

Ez azonban cseppet sem hatotta meg a támadókat, akik azt felelték: „Gyűlölünk titeket!” A fiatalember – talán kissé „naivan”– így válaszolt: „De mi szeretünk titeket. Semmi rosszat nem tettünk nektek”.

Naiv volt.

Az egyenlőtlen összecsapás csonttörésekkel, zúzódásokkal, vérzésekkel zárult… A megtámadott fiatalok közül többen kórházban kötöttek ki. Egyikük szemüregfenék-törést szenvedett, mások zúzódásokat és orrvérzést. A csoport egy másik tagja a támadás óta sántít. Ami Martint illeti, ő nem ment azonnal sürgősségi osztályra, ám miután hazaérve elveszítette az eszméletét, végül mégis orvosi vizsgálatra szorult, és az éjszakát is a kórházban kellett töltenie.

A Boulevard Voltaire cikke szerint már több hivatalos feljelentés is született. A támadást rögzítették a térfigyelő kamerák is. A rendőrök azonban szkeptikusan nyilatkoztak:

„Itt ilyesmi állandóan előfordul, de szinte semmit sem tudunk tenni”.

Vezetőkép forrása: bvoltaire.fr