XIV. Leó pápa: A Szent Péter-bazilika egyetlen igazságot szolgál: a hitet

A vatikáni Szent Péter-bazilika felszentelésének 400. évfordulóján bemutatott ünnepi misén XIV. Leó pápa a keresztény befogadás, a béke és a szeretet fontosságát hangsúlyozta, miközben a bazilika központi hajójának padlóján jelölt nagy templomok kapcsán az esztergomi bazilikát is megemlítette. A kerek évfordulót a Szentszék megújult digitális felületekkel és egy Michelangelo kézírásán alapuló, ingyenes betűtípussal is megünnepelte.

Az egyházfő azt mondta: a Szent Péter-bazilika nagysága a „befogadás örökös hivatását” képviseli annak érdekében, hogy „minél több ember találjon teret az egyházban”.

Megemlítette, hogy a bazilika központi hajójának padlózata feltünteti a nagy templomok – köztük az esztergomi bazilika – hosszúságát, ami „a keresztény vendéglátás bizonyítéka (…), amely itt, Rómában talál összegzésre, a remény jeleként az egész világ számára”.

Emlékeztetett arra, hogy a világ egyik leghíresebb emlékművét, a kereszténység központjává vált bazilikát egy „szegény sírra: egy galileai halász, Jónás fia Simon (sírjára)” emelték.

„Ez az egész épület, valójában, minden elemében, egyetlen igazságot szolgál: a hitet. Péter hitét, a katolikus hitet, a mi hitünket”

– mondta.

XIV. Leó homíliájában kijelentette,

„nem győzedelmeskedik a háború, amíg a békét hirdetjük, nem győzedelmeskedik a nyomor, amíg a szeretetet tanúsítjuk, nem győzedelmeskedik a tévedés, amíg az igazságot tanítjuk, nem győzedelmeskedik az elkeseredés, amíg mindenkinek a megváltást hirdetjük Jézus nevében”.

A vatikáni bazilikának azt az épületegyüttesét, amely a leginkább hasonlít a maihoz, VIII. Orbán pápa szentelte fel 1626. november 18-án.

A bazilika felszentelés előtti története az első századig, Nero császár koráig nyúlik vissza, akinek cirkusza a későbbi Vatikán területén húzódott. A cirkuszban feszítették keresztre Péter apostolt, majd sírja a közeli keresztény temetőbe került.

Az első templomot a negyedik század közepén I. Nagy Konstantin császár és fia emelte. A mai székesegyház alapkövét 1506-ban tették le, és a százhúsz éven át tartó építkezés során több pápa és több építész váltotta egymást, közöttük Raffaello Sanzio, Michelangelo Buonarroti, Gian Lorenzo Bernini.

A pápai állam számos más műkincsét, köztük a Pieta-szoborcsoportját és a Sixtus-kápolna freskóit megvalósító Michelangelo hetvenegy évesen vette át a bazilika építési munkáinak vezetését. Halálakor már készen állt a bazilika három hajója, valamint a kupola alapzata és váza. Nem volt még meg a Szent Péter tér oszlopcsarnoka, amelyet Bernini tervei szerint 1656-tól kezdtek el építeni.

A bazilika építését az erre a célra 1505-ban létrehozott Fabbrica di San Pietro műhelye követte, amelynek ma is a bazilika karbantartása a feladata.

A főoltára alatt Szent Péter sírját őrző bazilika a világ legnagyobb katolikus temploma. 1984 óta a világörökség részét képezi.

Az évforduló alkalmából megújították a bazilika digitális tartalommal bővített honlapját, és idén októberben a Fabbrica di San Pietro bemutatta a Michelangelus névre keresztelt új ingyenes betűtípust, amely Michelangelo kézírásán alapszik.

Vezetőkép: XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika felszentelésének 400. évfordulója alkalmából tartott szentmisén 2026. november 18-án. Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia

Forrás:
MTI
'Fel a tetejéhez' gomb