Migrációkutató Intézet: Franciaország is tárgyal a tálibokkal a közbiztonsági kockázatot jelentő migránsok miatt
A francia kormány tárgyalásokat folytat a tálibokkal a Franciaországban illegálisan tartózkodó afgán állampolgárok hazatoloncolásáról – írja legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet. Tájékoztatásuk szerint az intézkedés azokra is kiterjedne, akiket a hatóságok közbiztonsági kockázatnak tekintenek.
„Arra törekszünk, hogy lehetőségünk legyen bizonyos számú, illegálisan Franciaországban tartózkodó afgán állampolgárt visszaküldeni hazájába. Technikai jellegű egyeztetésekről van szó” – jelentette ki Laurent Nuñez a francia parlamentben. A Migrációkutató Intézet elemzésében azt írja, a belügyminiszter parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy az érintettek egy része veszélyt jelenthet a közrendre.
Mint kifejtik, a minisztérium szerint a kitoloncolások során Franciaország maradéktalanul eleget tesz nemzetközi jogi kötelezettségeinek. A tárca leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem küldenek vissza menedékkérőket vagy nőket Afganisztánba.
Franciaország hivatalosan ugyanis nem ismeri el a 2021-ben hatalomra került második tálib kormányt, és diplomáciai kapcsolatokat sem tart fenn vele. Ennek ellenére csatlakozott azokhoz európai uniós tagállamokhoz, amelyek az afgán állampolgárok, különösen a bűncselekmények miatt elítéltek hazatérésének felgyorsítására törekednek – derül ki a Migrációkutató Intézet jelentéséből.
Franciaország mellett Németország, Ausztria és több más európai ország is kapcsolatba lépett a tálib vezetéssel az afgán állampolgárok visszatoloncolásának elősegítése érdekében – sorolják.
„Németország a 2021-es tálib hatalomátvétel után újraindította a kitoloncolásokat Afganisztánba, és a visszafogadások lebonyolítása érdekében közvetlen technikai egyeztetéseket kezdett a kabuli hatóságokkal. Friedrich Merz kormányának 2025-ös hivatalba lépése óta több mint háromszáz afgán férfit toloncoltak vissza, többségüket büntetett előéletük miatt. Ausztria 2025-ben Bécsben és Kabulban is tárgyalt a tálibok képviselőivel, majd megkezdte az elítélt afgán állampolgárok közvetlen hazatoloncolását. Svédország az Európai Bizottsággal közösen kezdeményezte azt a 2026. júniusi brüsszeli találkozót, amelyen a tálib kormány küldöttsége tizenöt uniós tagállam képviselőivel egyeztetett. A megbeszéléseken Belgium és Hollandia is részt vett, az utóbbi kormánya pedig megerősítette, hogy operatív kapcsolatokat tart fenn az afganisztáni hatóságokkal”.
A Migrációkutató írásában arra is kitér, hogy a tárgyalások elsősorban a kitoloncolandó személyek azonosítására, az úti okmányok kiállítására és a visszafogadás feltételeinek megteremtésére irányulnak. Bár az európai kormányok hangsúlyozzák, hogy a technikai együttműködés nem jelenti a tálib rendszer diplomáciai elismerését, a rendszeres egyeztetések a 2021 óta fennálló politikai elszigeteltség fokozatos oldódását jelzik az intézet szerint.
Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta az afgánok az Európai Unió legnagyobb menedékkérő csoportjai közé tartoznak. 2021 és 2025 között 436 ezer első menedékkérelmet regisztráltak afgán állampolgároktól az EU-ban és Norvégiában. A legfontosabb célország Németország, amelyet Görögország és Franciaország követ. 2025-ben az EU-ban 64 ezer afgán állampolgár nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet, az összes regisztrált afgán menedékkérelem száma az EU-ban és a társult országokban elérte a 117 ezret.
Szeptemberben Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa élesen bírálta a nemzetközi közösséget az afganisztáni emberi jogi és humanitárius válság súlyosbodásával kapcsolatos hallgatása miatt. Felszólította az államokat, hogy hagyjanak fel az emberek Afganisztánba történő kényszerű visszaküldésével – zárul a Migrációkutató Intézet közleménye.
Vezetőkép: A török biztonsági erők által elfogott illegális bevándorlók a kelet-törökországi, Iránnal határos Van tartományban 2021. augusztus 21-én. Kép forrása: MTI/AP/Emrah Gürel
