Migrációkutató Intézet: Javuló számok mellett is döcög az uniós migrációs rendszer

Javult az Európai Unió migrációs helyzete, ugyanakkor a migrációs paktum végrehajtása továbbra is nehézségekbe ütközik – derült ki az Európai Bizottság 2026. november 6-án közzétett második éves menekültügyi és migrációs jelenté­séből, amelyről a Migrációkutató Intézet számolt be. Ez a dokumentum számít irányadónak a Bizottság 2027-es uniós szolidaritási keretre vonatkozó javaslata megfogalmazásához.

Az Európai Unió migrációs helyzetét vette górcső alá a Migrációkutató Intézet legfrisebb Fókuszpont elemzésében az Európai Bizottság jelentése alapján, amely a 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti időszak migrációs folyamatait, valamint az uniós mig­rációs és menekültügyi paktum végrehajtásának tapasztalatait értékeli. Mint írják, a tagállamok migrációs helyze­tének felmérése alapozza meg, hogy a 2027-es szoli­daritási keretben mely országok részesülhetnek támo­gatásban, illetve kaphatnak könnyítést hozzájárulási kötelezettségeik alól.

Az elemzésből kiderül a vizsgált időszakban az EU külső határain 151 877 irreguláris átlépési kísérletet regisztráltak, ami 32 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A benyújtott menedékkérelmek száma 16 százalékkal, 730 800-ra mérséklődött, miközben a végrehajtott visszaküldések száma 11%-kal, 142 ezerre emelkedett, így a visszaküldési arány 31 százalékra javult. Az ukrajnai háború miatt ugyanakkor 2026. június végén továbbra is mintegy 4,4 millió ember részesült ideiglenes véde­lemben az Európai Unióban.

A Migrációkutató szerint a javuló migrációs mutatók ellenére továbbra is aka­doznak a tagállamok közötti menedékkérő-átadások, amelyek végrehajtási aránya mindössze 22 százalék. A prob­léma különösen súlyos Olaszország esetében: a Bizottság egy 2026. júliusi értékelésében megállapí­totta, hogy Olaszország több tervezett átadást is eluta­sított, annak ellenére, hogy az új szabályozás értelmé­ben a fogadó állam nem tagadhatja meg egyoldalúan az átadást. A testület az országnak szánt szolidaritási támogatás tényleges biztosítását az átadási rendszer hiányosságainak orvoslásától teszi függővé – derül ki az elemzésből.

A jelentés három kategóriába sorolta a tagállamokat migrációs helyzetük tekintetében. Görögországot, Ciprust, Olaszországot és Spanyolországot migrációs nyomás alatt állónak minősítette. További 15 tagálla­mot a migrációs nyomás kockázatának kitett kategóri­ába sorolta. Többek között ide kerültek a nyugat-balkáni útvonal egyes országai – Horvátország, Szlo­vénia és Románia –, valamint Csehország, Lengyelor­szág, Németország, Franciaország, Finnország és az Oroszországgal határos balti országok. Hat ország esetében pedig jelentős migrációs terhelést állapított meg, ebbe a csoportba került Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország.

Arra is rámutat az elemzés, hogy Magyarországot a Bizottság egyik migrációs nyomás szerinti kategóriába sem sorolta be, ugyanakkor több hiányosságot rótt fel a migrációs paktum végrehajtá­sában. A jelentés szerint Magyarország nem hajtotta végre a szükséges jogszabály-módosításokat, nem jelentette be a menedékkérők befogadási feltételeiről szóló uniós irányelv átültetését, és nem biztosította teljeskörűen a menekültügyi eljárások alapjogi ellenőr­zését. A jelentés szerint Magyarország az egyetlen tag­állam, amely nem rendelkezik a menekültügyi és befo­gadási rendszer esetleges túlterhelődésére vonatkozó nemzeti vészhelyzeti tervvel.

A Bizottság 2027-ben az irreguláris határátlépések és a menedékkérelmek számának további csökkenésére számít. Ugyanakkor a közel-keleti instabilitás, a Kréta felé irányuló migráció erősödése, valamint a migráció Oroszország és Belarusz általi politikai eszközként való felhasználása továbbra is kockázatot jelent – véli a Migrációkutat intézet, amely szerint a jelentés összképe így kettős: a javuló migrációs ten­denciák ellenére a paktum végrehajtása továbbra is hiányosságokkal küzd.

Vezetőkép: Európába igyekvő illegális bevándorlók a Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote szigetén fekvő Costa Teguise kikötőjébe érkezésük után, 2024. szeptember 25-én. Kép forrása: MTI/EPA/EFE/Adriel Perdomo

Forrás:
Migrációkutató Intézet
'Fel a tetejéhez' gomb