Migrációkutató Intézet: A közel-keleti háború súlyosan akadályozza az uniós kitoloncolásokat
Az iráni háború az Európai Unió visszatérítési politikáját is hátráltatja. A konfliktus következtében szeptember végéig mintegy 5500, a Frontex támogatásával tervezett visszatérítés maradt el. A fejlemények rávilágítanak az uniós migrációs politika végrehajtásának geopolitikai korlátaira – mutatott rá pénteki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a Frontex szeptember 7-én közzétett adatai szerint 2026 első felében több mint 33 ezer ember tért vissza az Európai Unióból harmadik országokba az ügynökség támogatásávlal, szemben az előző év azonos időszakában regisztrált 30 ezer fővel. A visszatérők közül 21 ezren önként távoztak az Európai Unió területéről. Az összesített adatok javulása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a visszatérítési műveletek végrehajtása minden térségben zavartalan lenne – figyelmeztettek.
Az EUobserver által ismertetett Frontex-dokumentumok szerint júliusban még 4000, a közel-keleti konfliktusok miatt elmaradt visszatérítést tartottak számon, szeptember 30-ra ez a szám már 5500-ra emelkedett. A műveletek egy része a repülőgépjáratok törlése miatt hiúsult meg, egy másik része pedig a tagállamok döntései miatt, amelyek a biztonsági helyzetre hivatkozva felfüggesztették egyes, a Frontex támogatásával végrehajtandó visszatérítések megszervezését vagy ütemezését. A biztonsági kockázatok miatti útvonalmódosítások emellett a visszatérítési műveletek költségeit is növelhetik.
A visszatérítések végrehajtását elsősorban a közel-keleti légterek biztonsági helyzete nehezíti. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) figyelmeztetései Irak, Irán és Libanon mellett Szíriára, Jordániára, Szaúd-Arábiára és a Perzsa-öböl térségének több államára is kiterjednek. A katonai műveletek, a rakéta- és dróntámadások, valamint a légvédelmi rendszerek működése jelentős kockázatokat jelentenek a polgári légiközlekedés számára.
Az Európai Unió mindeközben a visszatérítési rendszer hatékonyságának növelésére törekszik. Az október 16-án hatályba lépett új rendelet a visszatérítési eljárás eredményességének javítását célozza. Az Európai Bizottság október 27-én előterjesztett javaslata a Frontex állandó testületének fokozatosan 30 ezer főre történő bővítését és egy külön visszatérítési koordinációs központ létrehozását irányozza elő. A közel-keleti fejlemények ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a visszatérítések sikeressége nem feltétlenül csak a politikai akaraton, a szabályozáson, és az intézményi háttéren múlik. Külső tényezők, mint például ebben az esetben a fegyveres konfliktusok, olyan akadályokat teremthetnek, amelyeket az uniós reformok önmagukban nem képesek elhárítani – írták az elemzésben.
Vezetőkép: Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) varsói székháza. Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara
