Össztűz alatt az etiópiai keresztények (2. rész)

Etiópia száztízmilliós lakosságának fele ortodox keresztény, egyharmada muszlim, a fennmaradó 15% pedig katolikus, protestáns, vagy valamilyen törzsi vallást követ. Az elmúlt időkben a vallási közösségek békében éltek egymás mellett, bár az etnikai konfliktusoknak hosszú történelmi múltja van az országban. A két éve hatalomra jutott Abij Ahmed kormányzása idején azonban jelentősen megszaporodtak az állam és az iszlamista csoportok által elkövetett keresztényellenes atrocitások.

A történelem során Etiópiát mindig is kemény központi vezetés uralta. A császári monarchia után diktatórikus kommunista rezsim jött létre az országban. A kilencvenes évek elején létrejött demokratikus rendszer miatt az erős központi hatalom meggyengült, és az elfojtott ellentétek robbanásig feszültek.

1995-ben a közel száz népcsoport által lakott Etiópiát kilenc szövetségi államra osztották, a nagyobb népcsoportok által lakott területek szerint. Az etnikai összetétel ennél lényegesebb bonyolultabb, ezért az új rendszer mintegy eleve magába kódolta az etnikai és vallási konfliktusok kirobbanását.

Abij Ahmed hamar belekezdett a demokratikus intézmények jogkörének csorbításába. A kommunikációs eszközöket és az internetet gyakran lekapcsoltatta, sőt előfordult, hogy a politikai ellenfelei erőszakos körülmények között haltak meg.

Még az amharai származású hadsereg főparancsnokát és az Amharai szövetségi állam vezetőjét is meggyilkolták.

A keresztény hitű amharai nép a második legnagyobb népcsoport a muszlim omorók mögött. Hagyományosan az ő kezükben volt a legnagyobb politikai hatalom. Abij Ahmed uralomra kerülése óta egyre több kisebb méretű népcsoport akart komolyabb függetlenséget, ami az amharai nacionalisták nemtetszését váltotta ki.

2019-ben Oromia szövetségi államban több tucat halálos áldozatot követeltek a zavargások, mivel a nyolcmilliós sidama nép kivívta magának a szövetségi állami státuszt. Emiatt újabb törésvonal alakult ki az etiópiai etnikumok között. A muszlim oromók, akik etiópiai viszonylatban csak nemrég, mintegy ötszáz éve érkeztek a térségbe, nem akarták elfogadni a kisebb népcsoportok önrendelkezési jogát.

Az ország keleti részén főkét szomálik élnek, szövetségi államuk Szomáliával határos. A szunnita muszlim szomálik körében egyre erőteljesebben terjed az iszlám szélsőséges irányzata, aminek leginkább a kisebb keresztény törzsek tagjai látják kárát.

Az Észak-Etiópiában lévő Tigray szövetségi államban szinte kizárólag keresztény tigrinyaiak élnek. Az etnikai határ átnyúlik Eritrea területére, mely lakosságának közel fele szintén keresztény tigrinyai, akik hadban állnak az országot irányító szunnita tigréiekkel.

Az oromó származású Abij Ahmed intézkedései miatt belviszály alakult ki a keresztény amharák és a szunnita oromók között. Tavaly novemberben Orómia államban 54 keresztény amharát öltek meg.

Ogadeni tartományban mindennaposak a fegyveres összetűzések a tartomány elszakadásáért harcoló iszlamista csoportok és az etiópiai hadsereg között. Az elmúlt időszakban százezer, főként szomáli etnikumú menekült érkezett Alaba Kulito város térségébe.

 

A belpolitikai zűrzavar az iszlamistáknak kedvez

Az egyre erősödő etnikai viszályok hamar vallási konfliktusba csaptak át. Az etiópiai muszlim népcsoportok körében gyorsan elterjedt az iszlám szélsőséges irányzata, ami a keresztények elleni támadások elszaporodását hozta magával.

Szélsőségek szomálik egy csoportja 2019 februárjában Alaba Kulito városában hét templomot gyújtott fel. Kelet-Szomália tartományában súlyos humanitárius válság van kialakulóban, mivel a környező országok konfliktusövezeteiből több millió ember menekült ide.

Pár nappal később a nagyrészt muszlimok lakta Halaba Kulitóban tíz helyi templomot gyújtottak fel.

2019 decemberében az Addisz-Abebatól 30 kilométerre fekvő Sebeta városában a muszlim többségű lakosság két keresztény lelkészt fejezett le.

Az Etiópiában korábban nem tapasztalt keresztényellenes támadások lassan mindennapossá váltak. Az iszlamista csoportok szinte bármit megtehetnek, mivel a központi hatalom emberei szemet hunynak a a szélsőségesek keresztényellenes támadásai felett.

Az egyházi személyek ellen is megszaporodtak az erőszakos fellépések. Az utóbbi időben számos papot és egyházi alkalmazottak öltek meg feltehetően iszlamista fegyveresek.

 

A keresztények tüntetésbe kezdtek

2019 végére az etióp kopt keresztények tüntetésekbe kezdtek, mivel a kormány nem garantálja a vallási közösségek biztonságát.

A tüntetéseken hatvanheten vesztették életüket, többségük keresztény volt. Az Etiópiai Ortodox Egyház élesen bírálta Abyei miniszterelnököt, amiért nem hozott biztonsági intézkedéseket, hogy elejét vegye az etnikai és vallási közösségek közötti összecsapásoknak.

Ahmed Abyei hatalomra kerülése óta mindennapossá váltak az állami szervek által elkövetett, keresztény közösségekkel szembeni támadások.

Tavaly februárban békés tüntetők egy templom lebontása ellen tiltakoztak, amikor a rendőrség brutális erőszakot alkalmazva oszlatta fel a tömeget, aminek következményeként három keresztény is életét vesztette.

2020 nyarán több mint ötszáz keresztényt öltek meg Etiópiában. Az Oromiában végbemenő mészárlásokért az iszlamista szélsőségesek vállalták a felelősséget, akik kifejezetten a saját népcsoportjuk keresztény tagjaira vadásztak.

A Barnabas Fund legfrissebb jelentése szerint az utóbbi két éveben elképesztő mértékben megnőtt a keresztények elleni atrocitások száma Etiópiában. A jelentés célzott támadásokról számol be. Az állig felfegyverzett iszlamisták rendszerint autókkal érkeznek a helyszínre, ahol – etnikai hovatartozástól függetlenül – keresztény családokat ölnek meg. A gyermekekkel végignézetik saját szüleik haláltusáját.

A jelentés kitér arra is, hogy az elkövetők sorra feldúlják a keresztények üzleteit és házait, dollármilliárdos károkat okozva ezzel az országnak.

Etiópia keresztény többségi társadalma és egyházi vezetése azonnali és drasztikus intézkedéseket követelt az Abij vezette kormánytól. Csakhogy az etióp államférfi mintha szándékosan késleltetné a biztonsági intézkedéseket, illetve az etióp vezetés több alkalommal is templomrombolással provokálta az etióp kopt keresztényeket, hogy aztán jogot formáljanak a tüntetések erőszakos felosztására.

Abij Ahmed hivatalosan a pünkösdista protestáns egyházhoz tartozik, ami nem ápol jó kapcsolatot a Tewahedo Kopt Ortodox Egyházzal, mivel az előbbiek hittérítői a koptok közül csábítják át a híveket, ahelyett, hogy a nem keresztények között térítenének. Legalábbis ez a koptok álláspontja.

Az etióp miniszterelnök apja muszlim és első oromói származású kormányfőként lehet saját népcsoportjának akar megfelelni akik etnikailag és vallásilag is eltérnek a többségi amharai, tigrinyai koptoktól. Ráadásul Etiópia történelmében mindig is a keresztények gyakorolták a politikai és gazdasági hatalmat, mivel a muszlim népcsoportok viszonylag későn csak párszáz éve érkeztek a térségbe.

 

A konfliktusok kezeléséhez a fiatalokon kell segíteni

Etiópia legnagyobb kihívásait, a migráció, az emberkereskedelem, illetve a keresztények üldöztetése és megölése jelenti. A problémák kezelése elsősorban a fiatalok taníttatása révén lenne megoldható, mivel csak így lehet maradásra bírni az új generáció tagjait. Berhaneyesus Souraphiel katolikus bíboros szerint ebben a munkában a koptok mellett a katolikus egyház is tevékenyen részt vesz.

– A fiatalok az elvándorlás során a halállal néznek szembe mind a szárazföldön, mind a tengeren, és ha el is érik a céljukat, legyen az bármi, kiteszik magukat a veszélynek, hogy kihasználják őket. Ez nem túl szép jövőkép… Az a vágyunk, hogy a fiatalok az országban maradjanak – mondta még két évvel ezelőtt Berhaneyesus bíboros az akkor Etiópiába látogató Azbej Tristan államtitkárnak.

Azbej Tristan, az üldözött keresztényekért létrejött államtitkárság vezetője akkor ellátogatott a Mai-Aini menekülttáborba és megbeszélést is tarott a segítségnyújtás lehetőségeiről Őszentsége Abune Mathiasszal, az Etióp Ortodox Tewahido Egyház pátriárkájával.

Azóta az etiópiai egyházi vezetők megjárták Budapestet, ahol Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a delegációt.  A magyar kormány együttműködési megállapodást kötött az etiópiai keresztény vezetőkkel, melyben vállalta, hogy támogatni fogja az egyházak munkáját, hogy minél jobb szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást nyújthassanak az embereknek.  Emellett Magyarország etióp diákoknak is lehetőséget biztosított, hogy részt vegyenek a magyar ösztöndíj programban.

Az etiópiai egyházi vezetők a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásokban fejtették ki céljaikat a gyarapodó társadalom kialakításáról, ami a szociális munka révén érhető el. Emellett fontosnak tartották Jézus Krisztus szeretetének eljuttatását az emberekhez, mert ez alapozza meg a jövőbe vetett hitet és reményt.

A keresztény egyházi vezetők szerint az iszlám fundamentalizmus terjedése napjainkban új lendületet kapott. A muszlimok célja végeredményben egy iszlám vezetésű kormány felállítása, amely a saríát tekinti a törvényhozás alapjának.

 

Kassab Adonis

 

Össztűz alatt az etiópiai keresztények (1. rész)

Hatalmas a segítőkészség Magyarországon! – Azbej Tristan a Vasárnapnak

1 nap alatt 10 templomot gyújtottak fel Etiópiában

Kiemelt képünk forrása a Facebook.