Feltámadás

Az idei húsvét Budapest szerelmeseinek igazán különleges ajándékot tartogatott, ezért a soron következő cikk kivétel lesz az eddigiektől. Az olvasóim bizonyára emlékeznek a „Budapest elveszett tetődíszeit” bemutató sorozatra, amely 173 budapesti épület elpusztult vagy tudatosan elpusztított tetődíszeit mutatott be, archív fotók és mai fényképek segítségével. Nos, hamarosan egy gyalázatos módon megcsonkított belvárosi épület nyeri vissza eredeti koronáját.

A 2022. április 14-i Magyar Közlönyben jelent meg a várva várt hír, amely szerint Magyarország Kormánya nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Budapest VII. kerületében található, a Károly körút és Dohány utca által közrefogott, egykori Első Katonai Biztosító Intézet (EKBI) bérházának a szocializmus idején elbontott tornyainak és tetőornamentikájának korhű visszaépítését. A kormány szerint a helyreállításra azért van szükség, hogy a Károly körút északi térfala részben visszakaphassa egykori vertikális tagoltságát. A sokak által csak a „Filmmúzeum házaként” ismert épületet korábban már bemutattam, mint egy városképi szempontból máig fájó sebet, ugyanakkor a most ismertetett miniszterelnöki döntésen fellelkesülve, újabb információkkal és képekkel egészítem ki a korábbiakat.

A Huszár-ház kétemeletes épülete a XX. század elején. (Forrás: FSZEK)

A Dohány utca és a Kiskörút találkozása – bár ma már nem látható – egy kis magaslaton helyezkedik el, így az 1838. évi nagy pesti árvíz idején itt állt rozzant egyszintes ház sokak számára adott menedéket. Az árvízben statikailag meggyengült épületet később lebontották és 1846-1848 között új klasszicista házat emelt mezőkövesdi Huszár Károly honvédhuszár és országgyűlési képviselő, akiről Huszár-háznak nevezték el az épületet. Ebben a házban lakott a kevesek által ismert Kolosy György, a Habsburgok által kivégzett pesti joghallgató, az óbudai Kolosy tér névadója, aki az 1848-as szabadságharc idején tőrével leszúrta gróf Lamberg Ferenc altábornagyot, Magyarország teljhatalmú osztrák urát, aki a hintójával épp áthajtott az újonnan megnyílt Lánchídon. Az épületben működött a Hölgyfutár nevű irodalmi lap, amelynek első emeleti szerkesztőségében dolgozott Tompa Mihály és Arany János. A Huszár-ház gyakori vendége volt Jókai Mór is, mivel feleségének, Laborfalvi Rózának az épület második emeleti lakásában élt a húga, Benke Jozefina.

Az 1913-ra elkészült EKBI-bérpalota szecessziós tornyai Budapest egyik szimbólumai voltak egykor (Forrás: Urbface)

A Huszár-házat 1910-ben vette meg a József főherceg védnöksége alatt álló Első Katonai Biztosító Egyesület (EKBI), hogy az értékes telken építsék fel új székházukat és bérházukat. Az 1913-ra elkészült hatemeletes, plusz négy emelet magasságú sarok és két emelet magasságú két-két oldaltoronnyal rendelkező csodálatos szecessziós épületet igazi nagyvárosi bérház volt, a Károly körút legszebb dísze. A visszaemlékezések szerint a toronydíszeken sárgarézből készült betétek voltak, amelyek a lenyugvó nap fényében megcsillantak. A főhomlokzati toronyra hat darab, nyolc méter magas bronz dombormű került, melyekről csak kevés információ maradt meg. Az épület három udvart rejtett és ugyanennyi bejáraton keresztül lehetett elérni a közel nyolcvan polgári lakásokat is. A földszinten üzlethelyiségek, a félemeleten pedig irodák kaptak helyet.

Az egykori hatalmas torony alatt még ma is látható Niké, a győzelem görög istennője. (Forrás: Urbface)

Kevesen tudják, de Budapest városképének ezen meghatározó épületét Viktória-háznak is nevezték. Két teória is létezik a név eredetére. Az egyik arra vezethető vissza, hogy a főhomlokzati tetődísz alatti aranyozott falszakaszon egy szárnyas Niké (a győzelem görög istennője) dombormű található, amely a hatalmas bérpalota homlokzatán körbefutó többi műalkotással együtt Margó Ede szobrász munkája.

A korabeli képeslapon jól látható, hogy az EKBI-bérház milyen jelentős városképi funkciót töltött be. (Forrás: profila.hu)

A másik magyarázat az lehet, hogy a Victoria Biztosító Rt., egy évvel az építkezés befejezését követően, megvásárolta az épületet és ezek után terjedt el a Viktória-ház elnevezés. Bárhogy is történt, az igazságot azóta sem ismerjük.

Azt viszont bizonyosan tudjuk, hogy a szecessziós palota Károly körúti homlokzatának harmadik emeleti lakója volt Budapest székesfőváros egykori főpolgármestere, Sipőcz Jenő, akinek a hivatali ideje alatt kaptak a nők választójogot, kerültek fővárosi tulajdonba a különböző tömegközlekedési cégek, illetve Budapest ekkor szerezte a „gyógyfürdők városa” címet. Az alsó szinteken működött a főváros első mozgó színpaddal rendelkező éjszakai lokálja, amelyet 1938-ban Wellisch Tibor tervei alapján alakítottak át a 600 férőhelyes art deco stílusú Broadway mozivá. A bérház belső udvara alatt hét méterrel elhelyezett nézőterének tetejét egy rejtett világítású kupolával fedték le (a mozgóképszínházat 1942 és 1944 között Barlang névre keresztelték, majd a szocializmusban Filmmúzeum, napjainkban pedig a Belvárosi Színház társulata működik a falai között).

Az archív fényképen jól láthatóak a tornyok sárgaréz betétjei (világosabb pontok), amelyek igazán elegáns hangulatot kölcsönöztek az épületnek. (Forrás: Skyscraperscity)

Az építtetőjéről elnevezett EKBI-bérpalota a kor híres építészei Hoepfner Guidó és Györgyi István tervei szerint épült. Hoepfner országszerte számos más nívós épületet is tervezett, egyik kiemelkedő alkotása volt a Hauszmann Alajossal közösen tervezett Lovarda épülete a budai Várban, amelyet a Nemzeti Hauszmann Program részeként nemrég eredeti formájában újjáépítettek. Mint ismeretes, a latin eredetű szecesszió szó kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben, Bécsben negyvenkilenc – többségében zsidó származású – művész kivonult a Bécsi Művészeti Akadémiáról, hogy új művészetet teremtsen az addig uralkodó eklekticizmussal szemben. Budapesten a bécsi, illetve a magyaros szecesszió terjedt el.  A Hoepfner Guidó által tervezett háromszög alaprajzú EKBI-bérház a bécsi stílust követte.

A Károly körút déli térfalát keletről és nyugatról is tornyok, illetve kupolák zárták. (Forrás: Skyscraperscity)

1929. november 7-én, délelőtt 10 óra 22 perckor Budapestszerte riasztották a tűzoltókat. Hoepfner Guidó fantasztikus épületének Dohány utcai oldalán, a hátsó kupola és a mellette elhelyezkedő tetőtér több méteres lánggal égett. A székesfővárosi tűzőrség egységeinek több órás megfeszített munkájának köszönhetően a lángok nem terjedtek át az épület többi részére, de a hátsó kupola és a tetőzet egy része teljesen megsemmisült. Az esetről a korabeli híradó is beszámolt. A megsemmisült tetőrészeket egy évvel később újjáépítették.

A zsinagóga bővítése, háttérben az EKBI-bérház Dohány utcai homlokzata és tornyai. (Forrás: Urbface)

A bérház Budapest világháborús ostroma idején a központi elhelyezkedése és nagy kiterjedése ellenére sem szenvedett sokat. Pár belövéstől eltekintve a tetőzet nagy része és homlokzat is megmenekült – ami ismerve a budapesti pusztításokat – a csodával határos.

A perdöntő fotó. A kép minden bizonnyal a háború után készült, mivel az előtérben látszanak a nyilas terror zsidó mártírjainak sírjai. Háttérben az EKBI-bérház főhomlokzati tornya magasodik. (Forrás: Fortepan)

Egy korábbi vélekedés szerint a főhomlokzati, négy emelet magas torony az ostrom idején pusztult el, de olyan vélekedés is megjelent, hogy a sérülései miatt az ostrom után közvetlenül bontották el. Egy újonnan előkerült, 1945 tavaszán készült képen teljesen épen látható az épületdísz, így annak háború utáni elpusztítása különösen nagy barbárságra utal.  

Az 1948-as fénykép arról árulkodik, hogy a bérház oldalsó tornyai még állnak. (Forrás: Fortepan)

Az 1955-ös fényképen a kisebb tornyokat már lebontották, kialakult a ma is látható „megskalpolt” épület. (Forrás: Fortepan)

Sajnálatos módon – valamikor 1951 és 1955 között – a megmaradt oldalsó tornyokat is elpusztították. Egy városi legenda szerint a tornyoknak azért kellett pusztulniuk, mert a zömök, nagy méretű tetődíszek elnyomták a szomszédos zsinagóga épületét, ugyanakkor ez a történet azóta sincs alátámasztva bizonyítékokkal. Inkább az történhetett, hogy a „modern” szocialista világképbe – sok száz budapesti toronyhoz és kupolához hasonlóan – egyszerűen nem illettek bele a háború előtti polgári világot idéző épületdíszek.

Párba állítva a fényképeket még szembetűnőbb a tornyok hiánya. Reméljük, már nem kell sokat várni rájuk. (Forrás: www.vasarnap.hu)

Napjainkra azonban ez gyökeresen megváltozott. Magyarország Kormánya még 2020-ban bejelentette, hogy a Steindl Imre Program keretében a városképi szempontból jelentős lakóházak és közintézmények egykori kupoláját és tornyait eredeti formájában fogják visszaépíteni. Mint ismeretes az első három épületet – az ELTE Egyetem téri épülete, a Budapesti Műszaki Egyetem Gellért téri „CH” épülete, illetve a Vértanúk tere 2-es szám alatt található Klein bérház – már megnevezték, ezek kivitelezési munkálatai hamarosan megkezdődnek. 

Fecske Gábor László

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!