A Rózsadomb Duna felőli oldala a 19. század végén épült be gazdag kereskedők és gyártulajdonosok villáival és nyaralóival. Az Apostol utca volt a Rózsadomb elsőnek beépült része – minden bizonnyal – öröknek ígérkező kilátással Budapest belvárosára.
Neuschloss Marcell 1902-ben. (Forrás: wikipedia)
A felvidéki Nyitra mellett található Vágvecse, ahonnan több sikeres zsidó származású fakereskedő család is származik. A Wellisch-ek mellett a Neuschloss-dinasztia különösen fontos helyet vívott ki magának a magyar építészet történetében. A Neuschloss családban minden az épületfáról és annak feldolgozására szólt. A vállalkozás Neuschloss Ödön és az öcs, Neuschloss Marcell vezetése alatt emelkedett a hazai ácsmesteri-kivitelezői vállalkozások legismertebbjei közé. A gyár nevéhez fűződik a Rudas fürdő díszes lépcsője, a Hauszmann-féle Királyi Palotába beépült összes ácsmunka és az 1885-ös Országos Kiállítás harminc épületének kivitelezése.
hirdetés
Két meseszép, ma már nem létező épület: előtérben a Veronika-kápolna, háttérben Neuschloss Marcell villája. (Forrás: FSZEK – Budapest gyűjtemény)
Egyik leghíresebb megbízatásuk az 1896-os Milleniumi Kiállításra – először fából épült, – Alpár Ignác tervezte Vajdahunyad vár kivitelezése volt. Itt ismerte meg Neuschloss Ödön Alpár Ignácot és felkérte Apostol utcai villája tervezésére. A villa területének eredeti mérete a mainak sokszorosa volt, ezért azt testvérével megosztotta: így épült fel 1900-ban az Apostol utca 11-ben Neuschloss Marcell villája – szintén Alpár Ignác tervei alapján. A neoreneszánsz és neobarokk jegyeket magán viselő villaépület historizáló stílusban épült. Érdekesség, hogy kiterjedésre nagyobb volt, mint bátyja szomszédos, szintén nem kicsi háza, de ez annak köszönhető, hogy Marcell öt gyereket nevelt.
Korabeli légifelvétel a Veronika-kápolnáról és Neuschloss Marcell villájáról. (Forrás. Facebook / Rózsadomb anno)
Az aszimmetrikus alaprajzú, kétszintes, tornyokkal és magastetővel koronázott épület, hatalmas lodzsás terasszal rendelkezett a pesti oldal irányába. Külön lakrész szolgált a cselédek, külön a gyermekek és szülők, illetve külön a vendégek számára. Mindegyikben az volt a hasonló, hogy mesés panorámával rendelkezett a budai, valamint a pesti oldal felé. A belső kialakítás a korabeli beszámolók szerint igazán fényűző volt, ugyanakkor a modern technika minden vívmányával fel volt szerelve. Marcellék gyakran látták hosszabb ideig vendégül barátjaikat a hatalmas házban. Egyikük, Stein Aurél, a világhírű kelet-kutató pesti tartózkodásaikor leginkább itt, az Apostol utca 11-ben szállt meg.
Az Apostol utca 11-ben 1900-ben épült fel Neuschloss Marcell villája, Alpár Ignác tervei alapján. (Forrás: Facebook / Rózsadomb anno)
Marcellnek nem adatott sok idő, hogy új otthona kényelmét kiélvezhesse. Kevéssel 52. szülinapja után elhunyt. Halálakor a Pesti Napló így búcsúzott tőle: „Kereskedő volt, művelt és becsületes. Európai volt, de magyar, felekezetéhez hű. Zsidó volt, mégis mindenki azt mondta róla, hogy keresztényi szeretettel volt embertársaihoz. És az ő példája mutatja, hogy a szívnek csak egy a vallása: a szeretet.” Nemsokkal követte őt bátyja Ödön is, akinek a villájába előbb az újpesti Tungsram gyár igazgatója, Aschner Lipót, majd 1944-ben nem más költözött be, mint a zsidódeportálások egyik fő szervezője, a Harmadik Birodalom hóhérja, Adolf Eichmann.
Napjainkban a képen látható kerítésszakasz emlékeztet a Rózsadomb egyik legnagyobb és legfényűzőbb villájára. (Forrás: maps.google.com)
A II. világháború idején az épület a környéken dúló súlyos harcok következtében megsérült. A szakirodalom azt írja, hogy olyan súlyos állapotban volt, hogy 1948-ban le kellett bontani. Nos, erről bizonyító erejű fénykép ezidáig nem került elő, de egy biztos, a párját ritkító villa ma már a múlté. Az épülethez tartozó telket újra parcellázták, majd az 1960 és 1970-es években több társasház is épült a területen. Neuschloss Marcell egykori villájára már csak néhány kerítéselem emlékeztet, de bátyjának 13-as szám alatti háza megskalpolva még áll.
A sorozat hamarosan folytatódik!
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: Facebook / Rózsadomb anno
