A Rózsadomb lábánál, a Zivatar utca és a Rózsahegy utca által határolt területen hajdan szőlőtermesztéssel foglalkozó vincellérek földszintes házai sorakoztak. Annak ellenére, hogy a Rózsadomb közel esik a Margit hídhoz, a 19. század végi városiasodás elkerülte. Csak a tehetősebbek nyaralóvillái épültek meg, de azok a domb magasabban fekvő részein, gyaníthatóan a jobb kilátás miatt.
A Rózsadombon egészen a 20. század első harmadáig szőlőtermesztéssel foglalkozó vincellérek földszintes házai sorakoztak. (Forrás: Facebook / Rózsadomb anno)
A trianoni döntés Kassa városát Csehszlovákiához csatolta. A magyar hazafias nevelésre nagy gondot fordító, többszáz éve az oktatással foglalkozó Orsolya rend apácái pedig kénytelenek voltak elhagyni a várost és Budapestre menekültek. 1922-ben itt alapították meg a Margit körúti ferencesek segítségével az Orsolya rend Szent Angéla leányiskoláját, amely egy ideiglenes helyszínen, az Áldás utca 1-ben kezdett működni. Az épület azonban csakhamar kicsinek bizonyult, így szükség volt egy nagyobb befogadóképességű épületre.
A Szent Angéla leányiskola elhelyezkedése egy 1944-es légifelvételen. Az épület tetején jól látható két fekete pont az egykori huszártornyokat jelöli. (Forrás: Fortepan)
Az új iskola helyszíne végül a Zivatar utca és a Rózsahegy (ma Ady Endre) utca által határolt, akkoriban vidékies hangulatú területre esett. Itt a régi vincellérházak helyére, a hívők és a ferencesek, valamint a székesfővárosi és állami támogatásból 1928-ra felépült a Szent Angéla iskola állandó otthona. Az új iskolaépületet a korszak neves templomépítésze, Petrovácz Gyula tervezte. Nevéhez számtalan vidéki templom és iskolaépület fűződik, a fővárosban pedig ő tervezte a Törökőri Lisieux-i Szent Teréz, az Angyalföldi Szent László, illetve a Herminamezői Szentlélek templomot. (Az építészt és feleségét a Rákosi korszakban osztályidegennek bélyegezték és kitelepítették Budapestről.)
Az új iskolaépület Rózsahegyi (ma Ady Endre) utcai főhomlokzata. A tetőzeten látható a két huszártorony, amelyek valószínűleg harangtoronyként is funkcionáltak. (Forrás: FSZEK-Budapest gyűjtemény)
Az „U” alaprajzú épületnek mindkét utcára nyílt bejárata, nagyjából megegyező homlokzati kialakítással. A Rózsahegyi utcában 7, addig a Zivatar utcában 13 gerébtokos ablaktengely kapott helyet három emelet magasságban. A homlokzati ornamentikák között a modernebb formavilág és a historizáló elemek váltakoztak. Mindkét utcai homlokzatot a koronázó párkányon három félkőríves mellvéd tagolta. A középső, nagyobb mellvéd eltérő volt a két homlokzat esetében: míg a Rózsahegyi utcában Magyarország középcímerét, addig a Zivatar utcában az Orsolya rend házi címerét helyezték el rajtuk. A mellvéd mögött kétosztatú magastetők díszítették az épületet, melyeket egy-egy, kereszttel ékesített barokk hatású huszár(harang)torony zárt le.
Budapest ostromában a Rózsadombon és környékén súlyos harcok folytak. Valószínű, hogy ekkor a tetőzet is megsérült, sérülésének mértékére azonban nincsenek adatok. Az 1947-ben berendezkedő kommunisták első számú célpontjai az egyházi intézmények és ingatlanok voltak, így a Szent Angéla iskolát is államosították. A háborút követő „helyreállítás” során – ahogy lenni szokott – mindkét huszártornyot elbontották, az épület díszeit pedig leverték.
hirdetés
A felújított épület sajnos nem kapta vissza eredeti díszeit és a harangtornyait sem. (Forrás: www.magyarvelemeny.hu)
Az 1991. évi XXXII. törvény alapján az Orsolyita nővérek visszaigényelték egykori ingatlanukat, melynek visszaadására 1994. március elsején került sor. Mivel az Orsolya rend nem tudta fenntartani az iskolát, ezért a Ferences renddel megállapodást kötött az iskola működtetésére. Az iskolaépületet 2022-re, a rend Budapestre költözésének 100 éves évfordulójára felújították és kibővítették. Ez mindenképp időszerű volt, hiszen az épület nemrég még a Mindenki című Oscar-díjas film retro díszletéül szolgált. Sajnos a nagyszabású felújítás során nem kerültek vissza sem az eredeti homlokzati díszek, sem pedig a huszártornyok.
A sorozat hamarosan folytatódik!
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: FSZEK – Budapest gyűjtemény
