Az országos engesztelő Mindszenty-zarándoklathoz kapcsolódó ünnepi szentmisét a bíboros-hercegprímás földi maradványait őrző esztergomi bazilikában május 4-én, szombaton, 10:30 órakor tartják.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatja be. A szentbeszédet Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segéd-püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora mondja el.

Az eseményen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai.

Mindszenty József 1892. március 29-én született Pehm József néven. Szülei szőlő és földművelők voltak. Hatan voltak testvérek kik közül egy öccse 8 éves korában, egy ikerpár pedig egész kicsi korban halt meg. Mindszenten végezte az elemi iskola 5 osztályát, majd 1903-tól a szombathelyi Premontrei gimnáziumban folytatta tanulmányait, érettségi után papnövendéknek jelentkezett a szombathelyi püspöki szemináriumba.

1915. június 12-én szentelték pappá és június 20-án bemutatta első ünnepélyes szentmiséjét. 1919. október 1-én kapott plébánosi kinevezést.

1942 februárjában változtatta meg családnevét, szülőfaluja iránti tiszteletből Mindszentyre.

1944. március 4-én XII: Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki, március 25-én az esztergomi bazilikában szentelték püspökké.

1944. október 31-én személyesen adta át a nyilas kormánynak a „Dunántúl főpásztorainak memoranduma” címet viselő iratot melyben az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen emeltek szót. Két hét múlva letartóztatták. 1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt, december 29-én vitték át Sopronba ahonnan 1945. április 1-én a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult.

1945. szeptember 8-án XII. Piusz pápa esztergomi érsekké és hercegprímássá, 1946. február 21-én bíborossá nevezte ki.

Rákosi 1948 elején adta ki a parancsot Kádár Jánosnak, hogy készítse elő Mindszenty eltávolítását az egyház éléről.

1948. december 26-án édesanyja jelenlétében hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján őrizetbe vették és letartóztatták. A hírhedt AVH központba vitték az Andrássy u. 60-ba és megkezdték kínzását és kihallgatását.

1949. február 3-8 között lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének. XII. Piusz pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty elítélésében.

1949 szeptemberétől a Conti utcai fegyházba tartották őrizet alatt. Betegsége és a hatalmas külpolitikai nyomás hatására 1955. júliusától házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón, majd a felsőpetényi Almássy kastélyba. A bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án szabadult. Másnap Budapestre érkezett. Azonnal tárgyalásokat kezdett az egyházi és állami vezetőkkel, külföldi delegációkat fogadott, rádióbeszédeket mondott. November 4-én a szovjet csapatok beözönlését követően az amerikai nagykövetségen kért és kapott menedéket. A magyar hercegprímás közel 15 éven át tartózkodott a követségen.

1971. szeptember 28-án hagyja el Magyarországot. Erre a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében nyílt lehetősége. Szabadulása után felkereste VI. Pál pápát majd a bécsi Pázmáneumba ahol élete hátralevő éveit töltötte.

1975. május 6-án halt meg 83 éves korában. Holtestét Mariazellben helyezték el.

1991. május 1-én kezdődött sírja feltárása, hamvait május 4-én hívők tízezreinek jelenlétében helyezték végső nyughelyére az esztergomi bazilikába.

2012-ben Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációja megtörtént a magyar állam részéről.

Forrás: mindszentyhaz.hu

Címlapkép: Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek felsőpetényi őrizetéből való kiszabadulása után rádióbeszédet tart. Évszám: 1956. Forrás: Fortepan, adományozó: ETH Zürich, fotó: Comet Photo AG/Jack Metzger