Budapest elveszett tetődíszei II.

Az utóbbi 50 év talán legnagyobb jelentőségű városkép rehabilitációs programját indította útjára a kormány, amely a világháború és az azt követő szocializmus bűneit hivatott orvosolni. A program keretében visszakerülnek Budapest és a vidéki városok épületeinek elpusztult vagy elpusztított tetődíszei, tornyai és kupolái.

Az első körben érintett három budapesti épületet múlt heti cikkemben mutattam be. Mivel a program itt nem ér véget, szakmai körökben elindult a találgatás, melyek legyenek a további – a városképet erősen meghatározó – épületek, amelyek visszakapnák kupoláikat. E heti cikkemben a teljesség igénye nélkül bemutatom azokat a budapesti helyszíneket, amelyek esélyesek lehetnek a folytatásra – sajnos van belőlük elég.

Számomra az egyik, a városképet legjobban befolyásoló toronyhiány a Károly körút 3/A alatt található Filmmúzeum épületét jellemzi. A József főherceg védnöksége alatt álló Első Katonai Biztosító Intézet (EKBI) három udvaros, négyemeletes szecessziós székháza 1913-ra készült el Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei alapján. Az épület tetőidomai manhattani hangulatot idéztek, így nem csoda, hogy az imperialista Amerikára emlékeztető tornyokat elbontották a háború után. Képek bizonyítják, hogy az oldalhomlokzati tornyok még 1950-ben is megvoltak, így valószínűsíthető, hogy ezt követően „skalpolták” meg az épületet.

A Filmmúzeum épületének (egykori EKBI székház) égbekiáltó hiányossága: 1919 és 2005 (Forrás: www.skyscraperscity.com)

Az Andrássy út Erzsébet téri torkolatát őseink a régi Sugárút kapujának tekintették, így Budapest legelegánsabb útjának elejére gazdagon díszített palotákat építettek. Ha az Oktogon felé tekintünk, bal oldalon található a Fonciére-palota, amelyet 1882-ben tervezett Feszty Adolf koraeklektikus stílusban. Nevét az építtetőjéről, a Fonciére Biztosító Társaságról kapta. Az épület jellegzetes, három emelet magasságú kupolája a II. világháborúban elpusztult, és sajnos nem építették újjá. Viszont a korábban ugyancsak tönkrement Hermész-szobrot 1990-ben ismét visszahelyezték az épületre.

Az Andrássy út túloldalán található Stein-palota a Fonciére-palotával együtt városképi egységet alkot. 1882-ben zombori Stein Károly Lipót gabonaügynök és kereskedő felkérésére, Láng Adolf terve alapján átadták a két sarokkupolában végződő négyemeletes, eklektikus stílusú bérházat. Budapest ostromában sajnos a Stein-palota két sarokkupolája is megsemmisült; ezeket, talán mondanom sem kell, nem építettek vissza a háborút követően. Hat évvel ezelőtt – elszámolási vita következtében – az éppen homlokzatfelújítás alatt álló épületről levonult a kivitelező, így, szégyenszemre, a befejezetlen épület több évig csúfította a városképet.

A századfordulós épületek ékkövei voltak a tetődíszek (Forrás: www.kitervezte.hu)

A toronydíszek nélküli Fonciére- és Stein-palota (Forrás: www.maps.google.com)

A város egyik legnyüzsgőbb részén, a Deák tér és a „Fashion street” (Deák Ferenc utca) sarkán áll egy gyönyörű szecessziós palota, a Modern és Breizner bérház. A korábbi klasszicista stílusú épületet 1912-ben vette meg Modern Móric és Breitner Zsigmond posztó-nagykereskedő, akik egy 6 emeletes palotát építtettek Pest egyik legelegánsabb részén. A német Jugendstilben alkotó Révész Sámuel és Kollár József építészpáros egyik legszebb épülete az első világháború előestéjére készült el. Az épület híres lakóinak egyike, jánoshalmi Nemes Marcell műkereskedő a 6. emeleti, hatalmas üvegablakokkal rendelkező lakásban élt – gyűjteményének híre egész Európát bejárta. A lakosztályban El Greco, Rembrandt, Goya, Rubens, Cézanne, Courbet, Degas, Van Gogh, Monet, Renoir, Bellini és Botticelli egyes festményei is ott voltak. Nem véletlen, hogy Le Corbusier, a neves modernista francia építész csak emiatt a gyűjtemény miatt látogatott el Budapestre. Saroktornyának kupolája még egy 1953-ban készült fényképen is jól látszik – felfoghatatlan, hogy miért kellett elbontani.

Az épület eredeti pompájában, az első világháború kitörésének évében – a toronytól jobbra elhelyezkedő üvegtető mögött található jánoshalmi Nemes Marcell műteremlakása (Forrás: FSZEK)

Az épület nemrég átesett egy felújításon, amely sajnos nem tartalmazta a torony visszaépítését – majd most! (Forrás: www.skyscraperscity.org)

A Buda központi terén, a Széna tér és a Széll Kálmán tér közt található épületet sokan csak az OTP és a Burger King házaként ismerik. Az 1950-re elkészült bérpalotát eredetileg Luschmann János építész tervezte a Pénzügyminisztérium számára. A Széna térre néző, egykor díszes főhomlokzatot eredetileg jókora kupola díszítette. Ellentétben a legtöbb budapesti kupolával, ezt már a II. világháború előtt statikai okokból lebontották. Sajnos az épület az ostrom idején megsérült, homlokzatát pedig olyannyira egyszerűen építették újjá, hogy szinte rá se lehet ismerni.

A széna tér 7-es számú épültének historizáló kupolája Buda legnagyobbja volt a maga nevében (Forrás. www.pestbuda.hu)

A végtelenségig leegyszerűsített homlokzatú épületen tető-, illetve homlokzati rekonstrukció is szükséges – érdemes megnézni a kép bal oldalán található (eredetileg kétszintes) épület minden szépérzéket nélkülöző emeletráépítését (Forrás: www.pestbuda.hu)

Cikksorozatom a következő héten, további érdekes helyszínekkel és történetekkel folytatódik!

 

Fecske Gábor László

A szerző további írásai itt olvashatók.

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:

Budapest elveszett tetődíszei I.