Fantasztikus hír érkezett! A múlt pénteki Magyar Közlönyben megjelent 477/2020. (X.30.) számú kormányrendelet értelmében Magyarország kormánya helyreállítja minden olyan budapesti és vidéki épület megsemmisült tetőidomait, tornyait és kupoláit, amelyek építészeti vagy városképi szempontból értéket képviselnek. Első körben három jelentős budapesti épület kupolája és tornya kapja vissza régi koronáját.
Gyermekkorom óta járom a várost, hogy összehasonlítsam az épületek mai állapotát a fellelhető régi fényképekkel. Hobbim drámai megállapításairól néhányat már itt, a vasárnap.hu hasábjain is bemutattam. Több évtizede álmodok egy olyan Budapestről, amelyben a régi épületek visszakapják a tornyaikat, kupoláikat és egyéb díszeiket. Nagyon úgy tűnik, hogy az álmom kezd valósággá válni.
A rendelet megjelenését követő napokban a műemlékes szakemberek és városvédők körében soha nem látott pezsgés indult meg azt találgatva, hogy mely épületek lehetnek a következők – mert sajnos van elég.
Tudniillik a három budapesti épület csak a kezdete egy több éven át tartó programnak, amely komoly hatást gyakorolhat városaink megjelenésére.
A második világháborúban megsérült több száz tornyot és tetődíszt a kommunista vezetés a szocialista építészettel ellentétesnek ítélte, így, ahol tehette, elbontotta azokat. Nem kímélte a tetődíszeket az 1956-os forradalom és az azt követő „újjáépítés” sem. Prágával és Béccsel ellentétben a magyar fővárosban még a hatvanas-hetvenes években is bontottak kupolákat (lásd Közlekedési Csarnok).
hirdetésAz esztelen rombolás következtében napjainkra Budapest teljesen elvesztette nagyvárosi és világvárosi megjelenését, így a kormány terve egy több évtizedes lemaradást pótol be.
A határozatból az is kiderül, hogy nem csak az állami tulajdonú épületek helyreállítását tervezi a kormány, hanem a nem állami tulajdonúakét is. A jogszabályban az is szerepel, hogy az épületeknek a háborús sérülések előtti, illetve a későbbi rombolást megelőző formáját és geometriáját, tetődíszeit, illetve díszes tetőfelépítményeit kell visszakapnia. Így ezek rekonstrukciója során az építménymagasság, az épület legmagasabb pontja, a szintterületi mutató és a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a sérülést és rombolást megelőző állapottal egyezik majd meg.
Cikksorozatom első részében archív fényképek segítségével bemutatom azt a három nemzetgazdasági szempontból kiemelt fővárosi helyszínt, amellyel a program kezdetét veszi. A továbbiakban pedig azokat a barbár módon „megskalpolt” épületeket listázom, amelyek esélyesek lehetnek a megújulásra.
Az ELTE Egyetem téri főépülete a magyar felsőoktatás egyik jelképe. A palotát 1900-ban avatták fel. Az épület terveit Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgartner Sándor, Herczegh Zsigmond és Lippert József készítette. Stílusának formálásakor a tervezők az Egyetemi templommal való egybeépítés miatt a Mária Terézia-korabeli barokk jegyekhez nyúltak vissza. Hajdan egy súlyos, de annál gyönyörűbb terhet viselt magán: egy neobarokk kupolát, melynek csúcsán a „tudás fáklyájának” allegorikus szobrát helyezték el, ám a háború után a csekély sérülést elszenvedett tetődíszt teljesen elbontották.
A neobarokk palota eredeti állapota 1905-ban (Forrás: FSZEK)
Az ELTE mai „megskalpolt” állapota hamarosan megváltozik (Forrás: maps.google.com)
A második helyszín a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért térre néző épülete. A „CH” néven ismert neoreneszánsz épületbe 1904-ben költöztek be a leendő vegyészmérnökök. A homlokzaton olvasható évszám a mérnökképzés indulásának idejét jelzi, II. József ugyanis ebben az évben alapította meg a pesti egyetem keretein belül a mérnökképző intézetet. Az eredetileg hatalmas kupolával díszített, földszint plusz két emeletes elegáns, szinte palotaszerű épületet az egyetem tanára Czigler Győző tervezte, akinek a nevéhez – többek között – a Széchenyi-fürdő és a Gozsdu-udvar is fűződik.
A baloldalon látható az egyetem „CH” épülete az eredeti tetődíszeivel (Forrás: Budapest és Magyarország rekonstrukciós ötlettára/Facebook/Csíki Sándor)
A jobboldalon látható Eraviskus palota is kupoláért kiállt (Forrás: Budapest és Magyarország rekonstrukciós ötlettára/Facebook/Csíki Sándor)
A harmadik budapesti épület a Kossuth tér tőszomszédságában a Vértanúk tere 2-es szám alatt található Klein bérház. Az 1898-ban lebontott hírhedt Újépület (ide zárták az osztrákok a rebellis magyarokat a forradalom után és itt végezték ki Batthyány Lajost is) beépítetlen telkét dr. Klein Miksa ügyvéd vásárolta meg, ahol Wellisch Gyula és Wellisch Sándor építészekkel 1904-re felépíttette a ma is álló négyemeletes toronydíszes tetőzettel ellátott bérházat. Az épület középtengelyében a párkányzaton látható márványba vésett KM monogram az ő nevét rejti. Földszintjén működött az Országház, majd Unió kávézó, ahol Illyés Gyula és Déri Tibor is itta a „fekete levest”. A tetődíszei teljesen épen maradtak a háborút követően, azonban máig tisztázatlan körülmények között az 1950-es években eltűntek.
A jobboldali épület a Klein bérház, az 1910-es években
A baloldalon álló Baumgartner bérház tetőzete is felújításra vár, de a Klein bérház biztos, hogy nem marad toronydísz nélkül (Forrás: pestbuda.hu)
A program előkészítésével és megvalósításával a kormány az Országház tágabb környezetének megújításával foglalkozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t bízta meg, és arról is döntött, hogy a felújítás előkészítésére 250 millió forintot biztosít a társaságnak a 2020-as évi központi költségvetésből.
Fecske Gábor László
A szerző további írásai itt olvashatók.
