Megkezdődött az első magyarországi Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórum Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményre az üzleti világban aktív keresztény vállalkozókat és vezetőket, valamint a keresztény szemléletű közgazdasági szakembereket hívott meg a szervező ÉrMe Hálózat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Makovecz Campus Alapítvány és a Magyar Vezetőképző Alapítvány. A konferencia célja, hogy a piaci viszonyok között mindennapi tapasztalatokkal rendelkező vezetők, valamint az egyházi tanítás és a közgazdaságtan elméleti alapjait jól ismerő tudósok kölcsönösen tanulhassanak egymástól. Az esemény témájával összefüggő információ, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem beadta az első magyar katolikus MBA-képzés akkreditációs kérelmét. A Vasárnap az alábbiakban tudósít a fórumról.
Létezhet keresztény válasz jelenünk közgazdasági kihívásaira
Tóth József, az ÉrMe Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében elmondta: párbeszédre, közös gondolkodásra és munkára hívják a fórum résztvevőit. A konferencia célja, hogy a jelenlegi,
egyre kevésbé fenntarthatató gazdasági rendszer helyett keresztény válaszokat keressen a kihívásokra.
Hangsúlyozta: a világ egyik részében növekszik a szegénység, a Nyugat pedig civilizációs válságokkal küzd. A krízisek egyik oka, hogy az emberek eltávolodtak a kereszténységtől.
Az ÉrMe Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth József (Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu)
A konferencia választ keres a kérdésekre: Közgazdaságtanilag igazolható-e az egyház társadalmi tanítása? Létezhet-e keresztény közgazdasági modell? Kik annak szereplői és milyen értékek mellett működhetnek? – emelte ki Tóth József, hozzátéve: a konferenciával a tervek szerint egy sorozat indulna, aktív és élő hálózat, ahol az oktatási és a gazdasági szereplők egymásra találhatnak.
Isten nélkül az ember, az ember ellen szervezkedik
Msgr. Martin Schlag, az amerikai Szent Tamás Egyetem professzora az eseményen Az Egyház Társadalmi Tanítása az üzleti életben című előadásában kifejtette: nagy a személyes felelősségünk abban, hogy milyen világot építünk magunk köré. Hangsúlyozta: a hitünket nem csak templomon belül kell megélnünk, hanem azon kívül is. A haszonelvűség helyett az erkölcsöt kell a középpontba helyeznünk. Beszélt arról is, hogy a szabadpiacok létrehozása csak úgy lehetséges, ha az az erkölcsön és a tiszteleten alapszik. Ez az előfeltétele a keresztény közgazdaságnak is – humánusabbnak kell lennie világunknak.
Msgr. Martin Schlag a Szent Tamás Egyetem professzora a Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumon. (Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu)
Az ember megkezdte megszervezni az életét Isten nélkül, Isten nélkül azonban az ember, az ember ellen szervezkedik, ez pedig meglátszik a gazdasági berendezkedésünkben is – emelte ki Martin Schlag.
Hangsúlyozta azt is: a katolikus társadalmi tanítás képes hozzájárulni ahhoz, hogy a mai üzleti élet kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb legyen. Ez viszont csak úgy történhet meg, ha nyitva tartjuk a szívünket Isten felé.
Kifejtette: egy kapzsi és fösvény ember üzleti erőfeszítései nem erényesek; a gazdasági javak felhalmozása nem lehet a végső célunk. Mindezek csak eszközök lehetnek, amivel egy erkölcsösebb, Istennek tetsző világot építhetünk – fogalmazott a professzor.
A globális vállalatok egyfajta hamis paradicsomot építettek fel
Luigino Bruni, a Lumsa Egyetem professzora A menedzser szemlélet kritikája című előadásában hangsúlyozta, hogy elsőként meg kell értenünk a kapitalizmus rendszerét és az azt felépítő embert. Felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van a komplex üzleti modellek felülvizsgálatára. Elmondta: mára a nagyvállalatok, a multinacionális vállalatok paradox világot építettek fel, amelyek gyakorta a kizsákmányolásra épülnek.
Ezek a vállalatok egyfajta hamis paradicsomot építettek fel, amelyek követendőnek tüntetik fel magukat.
Az üzleti vagy gazdasági világban az erényeknek sokkal jobban meg kellene, hogy jelenjenek – mondta Luigino Bruni. Kiemelte: a hűségnek, az alázatnak és a nagylelkűségnek meg kellene jelennie a gazdasági életben.
A társadalmi jólét legyen a cél az üzleti vállalkozásokban
Katona Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója Mi az üzleti vállalkozás célja? címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatok gyakorta a társadalmi jólétet és annak érdekeit nem építik bele üzleti céljaikba. A nagyvállalatok szerint a közjó, a társadalmi jólét csak a sikeres vállalkozások mellékes hozadékaként jelenhet meg.
Katona Klára a Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumon (Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu)
Hangsúlyozta: a társadalmi jólét szem előtt tartását maximalizálni kellene az üzleti vállalkozásokban.
Ebben a célrendszerben ma csak a közhasznú szervezetek működnek, nem pedig a nagyvállalatok, holott egyre nagyobb szükség van a vállalatok üzleti céljainak módosítására.
Vállalkozástörténeti bemutatója után a szakember hangsúlyozta, hogy a kölcsönös érdekek és értékek önkéntes szem előtt tartása egyre jelentősebb morális kötelesség. A nyereségre való törekvés észszerű cél, de elsőként a közjó megteremtésre kell legyen a cél.
Az igazi boldogságot erényesebb magatartással lehet elérni
Baritz Laura szerzetesnővér, a Keteg – Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban – posztgraduális képzés szakfelelőse, a Sapientia Hittudományi Főiskola adjunktusa A boldogság közgazdaságtana címmel tartotta meg előadását.
Tudománytörténeti kitekintőjében beszámolt arról, hogy a kereszténység az arisztotelészi boldogság elgondolására épít, amely annyiban egészült ki,
hogy a végső boldogság az Istennel való kapcsolat kiépítésével érhető el.
Hallgatóság a Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumon (Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu)
Baritz Laura nővér kifejtette: a boldogság nem más, mint értékteremtés, nem pedig az élvezetek hajszolása. Nem az anyagi javakhoz való kötődés az, ami tartós kapcsolatokhoz vezet – emelte ki, hozzátéve: az igazi boldogságot az egész életen át tartó, mindig értékesebb és erényesebb magatartással lehet elérni.
Az erkölcsi és a szellemi értékek dimenzióját fontos szem előtt tartani a gazdaságban – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a magunkon kívüli értékekért kell küzdeni, ehhez pedig megfelelő erkölcsi iránytűkkel kell rendelkezni. Ezért fontos az – szögezte le –, hogy a kereskedelemben is meghatározzák ezeket a morális, közjó felé irányuló célokat. A vállalatoknak ekkor dönteniük kell a profitszerzés és az értékteremtés között. Fontos az anyagi javak előállítása, de ez csak a boldogság fokmérőjének a legalja – a legfelső pedig az erkölcsi javak elérése.
Az esemény online is követhető az ÉrMe Hálózat hivatalos Youtube-csatornáján.
Rajtunk múlik, hogy a járvány után hogyan megyünk tovább – Baritz Sarolta Laura nővér a Vasárnapnak
