A Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórum nem valaminek a lezárása, hanem éppen ellenkezőleg, valaminek a kezdete. Bízunk benne, hogy képesek leszünk elérni azt, hogy az általunk képviselt gazdasági szemlélet eljusson a vállalatvezetési stratégiákba, és ott kifejtse hatását – mutatott rá Tóth József, az ÉrMe Alapítvány kuratóriumának elnöke interjúnkban.
– Február 3-án Keresztény Gazdasági és Vállalkozói Fórumot tartanak, amelyben arra keresik a választ, hogy lehet-e egy keresztény gazdasági modellt létrehozni. Valóban lehetséges egy etikusabb, fenntarthatóbb gazdaság elérése?
– Bízunk benne, hogy igen. Minden azon múlik, hogy képesek vagyunk-e az eddigi szemléletünkön változtatni, hogy képesek vagyunk-e a gazdaságra nem egy elszigetelt jelenségként, hanem a teremtett világ egységeként tekinteni? Szükség van a változásra, mert ha arról lemondunk, akkor nincs túl sok esélye az emberiségnek.
– Hogyhogy?
– A jelenlegi kapitalista gazdaságunk egy növekedésorientált gazdaság. Könnyű belátni, hogy ez hosszú távon nem fenntartható, hiszen a nyersanyagok száma véges. Ha nem tudunk kilépni a mostani, kizárólag mennyiségalapú modellből, akkor belátható időn belül egy fenntarthatatlan gazdasághoz érkezünk, amelynek következményei beláthatatlanok. Ma már egyre több szakértő látja úgy, hogy elérkeztünk a huszonnegyedik órához, változtatásra van szükség.
A küszöbön álló válság megoldása természetesen a keresztény közgazdászokat, vállalatvezetőket is foglalkoztatja.
Azon dolgoznak, hogy megvizsgálják, valóban létezhet-e egy olyan gazdasági modell, ami egy fenntarthatóbb gazdaságot hozhat létre. Egy olyan világot, amelynek eredményeképpen meg tudnánk őrizni a teremtett világunkat, magát az emberi civilizációt, és amely az ember kiteljesedését szolgálja.
hirdetés
(Forrás: Pixabay.com)
– Egy keresztény gazdasági fórum nem túlzottan is moralizáló?
– Egy ilyen konferenciának mindig megvan az a kihívása, hogy könnyen etikai kérdésekkel kezd el foglalkozni.
Ez valahol természetesen érthető, hiszen az előadók az egyházi tanítás morális alapjaiból indulnak el, de egy fenntartható modellnek a hétköznapi életben is működőképesnek kell lennie.
A fórumok, a konferenciák és egyéb rendezvények azért fontosak, hogy az egyházi személyek, a közgazdászok, illetve a piaci szereplők ne csak elkülönülten jelenjenek meg, hanem ismerjék meg egymás gondolatait, melyekkel a közös céljuk, a teremtett világ megőrzése teljesülhet.
– Az előadók közül ki tudna emelni néhány személyt, akik ebben az útkeresésben segítséget, alternatívát jelenthetnek?
– Szerencsére számos jelentős személy ad majd elő konferenciánkon. Ha virtuálisan is, de velünk lesz a Columbia Egyetem professzora, Jeffrey Sach. Őt már kétszer is beválasztották a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Ő a kapitalista rendszer egyenlőtlen elosztásából fakadó társadalmi feszültségek feloldását, a fenntartható fejlődést kutatja. Martin Schlag atya, a Minnesota Szent Tamás Egyetem professzora, a spiritualitás és az üzlet kapcsolatáról ad elő. A magyar előadók közül Katona Klár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a vállalkozásalapítás céljairól számol be a fórumon. Továbbá, ki szeretném emelni Laura nővért, aki a boldogság közgazdaságtanáról fog beszélni.
Baritz Laura Sarolta Domonkos-rendi szerzetesnővér (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)
– A boldogságról?
– Igen, hiszen mindennek ez az alapja. Mindannyian boldogok szeretnénk lenni az életben, de az anyagi jellegű boldogság, vagy valami egészen más?
– Mégis, azt tapasztalhatjuk, hogy sokaknak a birtoklási vágy okoz csak örömöt.
– Világunkban az individuális megközelítés uralkodik, ez pedig a gazdaságban is tetten érhető. Ugyanakkor mára már fel kell tenni azt a kérdést, hogy mit is ér valójában a birtoklás? Miért is lesz jó nekünk, ha megveszünk valamit? Közgazdaságtanilag az anyagi örömök csak addig jelentenek boldogságot, amíg be nem teljesülnek.
Azaz utána megszűnik a boldogságérzet, és ami megmarad az az űr és a vágyakozás valami más, egy újabb tárgy, termék után.
– Korábban is voltak hasonló konferenciák, miben lesz más az önöké?
– Elsőnek is abban, hogy szeretnénk összegyűjteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, amelyek elvezethetnek egy emberibb, pontosabban egy természetesebb és fenntarthatóbb gazdasághoz. Szeretnénk elérni azt, hogy az elmélet és a gyakorlat találkozzon. Azt, hogy a lokális szintek után nagyobb terekben is megjelenjen a természet egészével összhangot kereső, fenntartható gazdaság.
Valamint számunkra ez a mostani konferencia nem valaminek a lezárása, hanem éppen ellenkezőleg, valaminek a kezdete.
Reményeink szerint mindezt sok más eseménysorozat követi majd. Bízunk benne, hogy képesek leszünk elérni azt, hogy az általunk képviselt gazdasági szemlélet eljusson a vállalatvezetési stratégiákba és ott kifejtse hatását. Ma a domináns gazdasági rendszer kényszeríti a piaci szereplőket arra, hogy áthágjanak bizonyos etikai elvárásokat annak érdekében, hogy gazdasági céljaikat jobban érvényre juttassák. Súlyos gazdasági és morális kérdésekre is választ kell adni egy cégvezetésnek, amikor a döntéseit meghozza. Ennek a felismerése és megválaszolása egy hosszú folyamatnak lehet az eredménye. Bízunk benne, hogy a fórumunkkal sikerül hozzájárulni ehhez.
Tóth Gábor
A homo sapiensből egy mohó sapiens lett – Feléltük a bolygónkat
Rajtunk múlik, hogy a járvány után hogyan megyünk tovább – Baritz Sarolta Laura nővér a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása Pixabay.com
