Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 3. rész

Március végén negyedik alkalommal jelent meg a világban zajló keresztényüldözést tárgyaló, magyar kiadású tanulmánykötet, a Budapest-jelentés. A 2020-as évről szóló jelentés a kormány támogatásával és a Hungary Helps Program, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai közreműködésével született meg; a szerzők a modern kori keresztényüldözés hátteréről, folyamatáról, a vonatkozó, aktuális problémákról és a magyarok üldözött keresztények megsegítése érdekében tett erőfeszítéseiről adnak számot, mintegy 430 oldalon keresztül.

Az átfogó tanulmánykötetet – melynek teljes címe: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2020 – egyes tanulmányait már elemeztük (itt és itt), mostani cikkünkben továbbiakkal folytatjuk.

A keresztények biztonsági helyzetéről beszámoló fejezetben Szánthó Miklós szerző rámutat, hogy a kereszténység legyőzéshez nem kell fizikai erőszak, „elegendő”, ha eszméit dekonstruálják. A szerző felteszi a kérdést: mit tudunk mi, kereszténynek, várni egy világtól, mely megtagadja saját identitását? A morális ingoványból csakis a keresztény értékekhez való visszatérés mutat kiutat – szögezi le tanulmányában.

Környei Ágnes a keresztényüldözés elleni fellépés lehetséges eszközeiről írva kiemeli: annak ellenére, hogy a vallásszabadság egyetemes emberi jog, sok helyütt korlátozzák és üldözik. A keresztények sokszor másodosztályú állampolgárok kulturális és jogi szempontból, de ennél is rosszabbak a fizikai atrocitások, a rabszolgaságba kényszerítés, a szexuális erőszak, gyermekrablás, bebörtönzés, kínzás és kivégzés, amit ezek az emberek hitük miatt szenvednek el.

Az Állami és egyházi szervezetek a kereszténység védelmében című alfejezetben Szilágyi-Kiss Hajnalka Irak helyzetéről értekezik. Azt írja, Irak legősibb, asszír keleti és káld katolikus közösségei az utóbbi években rohamosan fogyatkoznak, emellett a politikai instabilitás, vallási- és etnikai konfliktusok, illetve a terrorszervezetek megjelenése és fokozott veszélyt jelent rájuk nézve.

A magyar kormány az üldöztetést elszenvedő keresztény közösségek szülőföldjükön való megmaradását és boldogulását, valamint az emberhez méltó életkörülményeik biztosítását, a helyi keresztény kultúra védelmét tűzte ki céljául, és mindezek előmozdítása érdekében végzi feladatát a Hungary Helps Programon keresztül – idézi fel.

A főképpen káld katolikusok által lakott Tell-Aszkuf településen az Iszlám Állam pusztításának következtében több, mint 1300 család vált belső menekültté, nekik a magyar kormány nyújtott segítséget a visszatéréshez, és az újrakezdéshez. A visszatértek hálából „Magyarország leányá”-nak nevezik a települést.

A Hungary Helps Program fő fókusza Irakban a korábbi felújításokat követően egyre inkább a gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése felé fordul, de épültek már magyar segítséggel iskolák is ezen a területen, illetve kórházak működéséhez járult hozzá a magyar kormány.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben adománygyűjtést szervez a szentföldi keresztények javára – derül ki Tóth Tamás írásából – de többször indított gyűjtéseket egy-egy cél szolgálatában, gyakran üldözött keresztények otthonainak újjáépítése érdekében.

Szaplonczay Máté Magyar Görögkatolikus Egyházra fókuszáló írásában kijelenti: Magyarország példát mutat az üldözött keresztények megsegítésében. Beszámol róla: a görögkatolikus egyház többek között gyűjtéseket szervezett, majd az ezekből befolyt adományokat közvetlenül a rászoruló keresztényeknek juttatták el, melyeket például templomok felújítására használtak fel. A korábbi években Szíriába vitt adományokból készült el például Al-Dmeine templomának helyreállított tetőszerkezete is.

Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 1. rész

Budapest-jelentés: minden, amit a modern kori keresztényüldözésről tudni kell – 2. rész

Iratkozzon fel hírlevelünkre!