Március végén, immár negyedik alkalommal jelent meg a világban zajló keresztényüldözést tárgyaló tanulmánykötet, a Budapest-jelentés. A 2020-as évről szóló, magyar és angol nyelven kiadott jelentés a kormány támogatásával és a Hungary Helps Program, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai közreműködésével született meg; a szerzők a modern kori keresztényüldözés hátteréről, folyamatáról, a vonatkozó, aktuális problémákról és a magyarok üldözött keresztények megsegítése érdekében tett erőfeszítéseiről adnak számot, mintegy 430 oldalon keresztül.
Az átfogó tanulmánykötetet – melynek teljes címe: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2020 – szakmai-tartalmi részét Orbán Viktor miniszterelnök előszava és Erdő Péter bíboros köszöntése vezeti fel. A bevezető tanulmányokat jegyzők között szerepel Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára; a regionális tanulmányok szerzői – sok más szakember mellett – Gergely Károly, Józsa Eszter Rebeka, Marsai Viktor, Jacqueline Isaac, Arthur és Nathan Johnson. A reflexiók között Szánthó Miklós és Környei Ágnes tanulmányait olvashatjuk, a kereszténység védelmével kapcsolatban Szilágyi-Kiss Hajnalka, Tóth Tamás és Szaplonczay Máté írása segít betekintést nyerni a témába.
Orbán: Európában tabutéma a keresztényüldözés
A kötet előszavában Orbán Viktor miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy a világon naponta halnak meg emberek keresztény hitükért; a kereszténység napjainkban a világ legüldözöttebb vallása. Hozzáteszi: Európában tabutémának számít a keresztényüldözés. A keresztényekkel szemben elkövetett atrocitásokat sokszor csak emberjogi kérdésként emlegetik, sőt, azok, akik ki mernek állni a kereszténységért gyakran támadás célpontjává válnak – szögezi le a magyar kormányfő, aki – mint írja –
büszke arra, hogy Magyarország egyike azon kevés országnak, amelyek nyíltan mernek segítséget nyújtani az üldözött keresztényeknek. Orbán Viktor kiemeli azt is: ahhoz, hogy igazán segíteni lehessen, fel kell nyitni a világ szemét.
„Magyarországot hosszú évszázadokon át úgy emlegették Európában, mint a kereszténység védőpajzsát. Ez a múlt minket ma arra sarkall, hogy a cselekvés kultúrájának keresztény elvét követve a szavakat tettekre váltsuk. És ha kellő szerénységgel is, de a kötelességeink lelkiismeretes teljesítésének tudatában nyugodt szívvel mondhatjuk: az a modell, amit üldözött testvéreink megsegítésére kidolgoztunk, immár évek óta jól működik” – zárja előszavát a miniszterelnök.
Erdő Péter: Fontos a nyugati egyház szerepe az üldözöttek megsegítésében
Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arról ír: a keresztényüldözés tényét az éves emberjogi jelentések és így a Budapest-jelentés is alátámasztják. Kiemeli a nyugati egyház jelentőségét az üldözöttek megsegítésében, hangsúlyozva: erre maga Ferenc pápa is nem egyszer felhívta már a figyelmet.
hirdetésA Budapest-jelentés a keresztényüldözésről tanulmánykötet a bíboros szerint jó kezdeményezés, tudósít a keleti egyház helyzetéről is, amiről sok nyugati keresztény nem sok ismerettel rendelkezik – illetve nem csak a fájdalmakról és szenvedésről ír, hanem megemlíti a sikereket, illetve kezdeményezéseket is, és reményt ad az üldözött keresztényeknek a tekintetben, hogy nincsenek egyedül a harcukban.
Koltay András: Európa várhatóan tovább fogja vívni harcait
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a keresztény értékrendet továbbra is terjeszteni lehessen, szükség van a szabad keresztény vallásgyakorlásra. Koltay szerint a következő években-évtizedekben Európa várhatóan tovább fogja vívni harcait, nem utolsósorban saját múltjával és örökségével. Kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiveszi részét e tevékenységből, és „örömmel bocsájtja útjára a 2020-as Budapest jelentést”.
Azbej Tristan: Van remény, a magyar modell működik
Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár, Azbej Tristan a bevezető tanulmányok között az üldözött keresztények aktuális helyzetét és a magyarok által nyújtott segítséget tárgyalja. Mint írja, 2020-ra, az előző évhez képest 245 millióról 260 millióra nőtt az üldözött keresztények száma a világban. Hozzáteszi: a keresztényüldözés nem csak a Közel-Keletet érintő, hanem globális méretű probléma.
Az elmúlt tíz év gazdasági sikereinek köszönhetően Magyarországnak módjában áll segíteni a közel-keleti keresztényeken, amit a Hungary Helps Program keretében valósít meg – olvasható az államtitkári tanulmányban. Azbej Tristan általános összefoglalójában kitér arra, hogy az Open Doors amerikai szervezet legfrissebb adatai szerint egy év alatt közel háromezer keresztényt öltek meg Krisztus-hitük miatt, megközelítőleg 9500 templomot ért támadás, és több mint 3700 keresztényt börtönöztek be vagy tartottak fogva.
Azbej Tristan: A feladatunk az, hogy a szenvedők hangja legyünk
Kitér a 2020-as évben elért eredményekre, így az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak elnevezésű, üldözött keresztény fiatalok számára létrehozott programra is. Az államtitkár úgy fogalmaz: a keresztények helyzete egyre súlyosabb, ám a nemzetközi közvélemény hajlamos ennek jelentőségét elbagatellizálni. Kiemeli ugyanakkor, hogy van remény, hiszen az elmúlt négy évben alkalmazott magyar modell – mely szerint helybe kell elvinni a segítséget – jól működött. Azbej Tristan egyúttal reményét fejezi ki, hogy a nemzetközi partnerek is felismerik a magyar modell előnyeit és magukévá teszik a helyi vallási közösségek bevonásával megvalósuló közvetlen, helyben való segítség elveit.
A tanulmánykötetről szóló cikksorozatunk csütörtökön folytatódik.
Elkészült a 2020-as Budapest-jelentés a keresztényüldözésről
