Letargikus helyett liturgikus ünneplést a családba!

Sokféle próbálkozással találkozhatunk, amelyek mindegyike arra irányul, hogyan tölthető be az az űr, amely a templomok bezárása miatt a katolikus és keresztény családok életében keletkezett. Bizonyára mindenki nagyobb hangsúlyt fektet a közös imádságra, követi a szentmise-közvetítéseket, de mindannyian érezzük, hogy az otthoni formában megélt kereszténységünk új feladatokat is támaszt felénk. A családapák mint a család papjai tanúságtevő vezetőkként, jó példával járnak elől, miközben az otthoni, Istennel végzett kapcsolatát ápolja a család egésze. Korábban ez az attitűd a családfői szerep természetes része volt, ma viszont tanulandó terület. Ebben jelenthetne segítséget egy, az otthoni családi liturgiák végzésére alkalmas útmutató.

– A templomi liturgiához igazodó és az otthoni ünneplést segítő útmutató megszerkesztése a Magyar Katolikus Egyház nagy adóssága – mondta el lapunk kérésére Sztankó Attila egyházzenész pap. – Ez a kiadvány az olaszoknál, németeknél, franciáknál már létezik azoknak a családoknak, akik

az egyházi liturgiát odahaza mélyebben is meg szeretnék élni

– tette hozzá az Adoremus kiadvány szakmai lektora, aki szerint az általa lektorált kiadvány is abban nyújt segítséget, hogy a napi liturgikus olvasmányokat a családi környezetben is jobban átélhessük, és ez a mostani járványügyi helyzettől függetlenül is igaz. A kiadvány énekajánlásokat is tartalmaz, amely a család közös imájában is segítséget nyújt.

A liturgikus zene forrása az Egyház hitvallásában felcsendülő Krisztus-ikon – Sztankó Attila a Vasárnapnak

– Otthon egy igeliturgiát az édesanya  vagy az édesapa vezetésével bármikor meg lehet tartani. Ennek egyébként bibliai hagyományai is vannak.

A zsidóság alapgyakorlata erre mutat rá,

elég csak a húsvéti széder vacsorára gondolnunk. Az ókeresztényeknél ugyanez szintén bevett gyakorlat lehetett, ahol a kenyértörés szertartása után következett a vacsora. Ahol tehát nincsen pap, és ezért nincsen szentmise sem, egy igeliturgiát nyugodtan meg lehet tartani azokkal az énekekkel megtűzdelve, amelyek a liturgikus zenei intézet útmutatásai alapán az adott időszaknak megfelelnek – magyarázta az egyházzenész pap.

Sztankó Attila úgy vélekedett, hogy az otthoni „paraliturgikus” alkalmainkhoz kidolgozandó útmutató nem csak liturgikus, hanem lelkipásztori kérdés is egyben. Azoknak a családoknak, akik már családközösségekben, egy adott lelkiségi mozgalomhoz csatlakozva élnek, nem idegen az adott liturgikus idő otthoni megélése.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök a családokban megélhető közös ima előnyeit emelte ki, amikor lapunknak úgy nyilatkozott: a családok talán elkezdenek újra együtt imádkozni.

– Előjönnek az eredeti, régi szerepek,

amelyek annak idején maguktól értetődőek voltak. Az édesapa a család papja, aki vezeti az imádságot. Ezzel tanúságot tesz a gyermekei előtt, hogy hisz Istenben. Ezekre most megint lehetőség nyílik. Az édesanya a család szíve – mutatott rá a katolikus ifjúságért felelős főpásztor.

– Nagyon nagy esélyt kaptunk, hogy Isten igéje által Istennel találkozhassunk az otthonainkban. A katolikusok számára nagyon nagy lehetőség, hogy van napi szentmise olvasmány. Ha nem is tudunk elmenni a most kialakult helyzetben szentmisére, a szentmise olvasmányt odahaza ettől függetlenül fel tudjuk olvasni közösen. Ez egyberendezi az egész napunkat.

A bibliaolvasás minden formája gyógyító.

Ahogy a Szentírás is mondja: „Hozzátok intézett szavaim lélek és élet” (Jn 6,63). Érdemes ezt is kipróbálni. Az igehallgatás hasonlóan közösségre vezet bennünket Istennel, mint a szentáldozás – hívta fel a figyelmünket Kunszabó Zoltán diakónus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

A családi, otthon végezhető liturgiáink szerepe a jelenlegi helyzetben felértékelődik. Roska Péter katolikus pap szerint ezért fontos ezek kidolgozására kellő hangsúlyt fektetnünk. Érdeklődésünkre elmondta: – Még nagyon alakulóban van ennek az útmutatónak a kidolgozása. Többen szakértőként vesznek részt a munkában. Számítunk Barsi Balázs atya segítségére azon a területen, hogy

a nagyhét litrugiáját családi formában

hogyan lehet ünnepelni. Egyenlőre egy ötlettár áll a rendelkezésünkre, a végső formábaöntésen pedig nagyon dolgozunk – mondta el a megkezdett folyamatról Roska Péter atya.


Egy tipp húsvét titkának családi megéléséhez

A kiemelt képen látható asztali dísz a gyerekekkel közösen, nagyon egyszerűen elkészíthető. A kidolgozás előtt érdemes elolvasni a Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról szóló evangéliumi szakaszokat a gyerekek életkorának megfelelő rövidítéssel.

Ezt követően pedig nincs más dolgunk, mint fogni egy cserépaljat vagy egy nagyobb méretű salátástálat és egy kerámiapoharat, valamint beszerezni a hozzávaló egyszerű kellékeket. A fűmaggal most megszórt „Golgota” és „szent sír” húsvétra az új élet szimbólumaként és a Krisztus feltámadásába vetett hitünk jeleként lehet a szemünk előtt a „házi oltárunkon” vagy a lakásunk egy kiemelt helyén.

Szükséges kellékek:

  • egy nagyobb műanyag virágalátét
  • virágföld
  • fűmag
  • faágacskák
  • spárga
  • a barlangnak egy üreges tárgy (akár egy fél kókuszdió)

A fűmagot legalább 1-1,5 héttel korábban ültessük el a földbe, hogy időben ki tudjon nőni!

 

Kiemelt képünk forrása a Pinterest.

További olvasásra ajánlott írásunk:

Az elbábozott evangéliumi stand up show mindenkinél célba talál