A budai Horváth-kert környezete csak a 18. században kezdett beépülni, annak ellenére, hogy Buda belvárosának számított. Ennek oka részben a területen átfolyó Ördög-patak rendszeres áradásai, részben pedig a budai Vár védelmét szolgáló építési tilalmak voltak. A területre először egy kis kápolna épült a mai Krisztina tér helyén, majd 1726-ban egy nagyobb kápolnát építettek Mária Terézia adományából.

Ezt követően a helyi lakosság kezdeményezésére a környéket Mária Terézia egyik lányáról, Mária Krisztináról nevezték el Krisztinavárosnak.

A Barna-bérház Krisztinaváros központjában, a Horváth-kert mellett. Forrás: Fortepan

A korábban katonai terület jelentős része a 18. század végén a Horváth család birtokába került, innen ered a budai közpark neve is: Horváth-kert. A környék benépesedésének végső lökést az Alagút átadása jelentette 1857-ben. Az átadás után már nem kellett megkerülni vagy megmászni a Várhegyet, így egyre-másra épültek a bérházak és a villák a Krisztinavárosban. Az Alagút folytatásaként nyitották meg az Alagút utcát, ahol a 3-as szám alatt Dr. Barna József ügyvéd emeltetett bérházat.

Az Alagút utca egyik legszebb épülete volt a két sarokkupolás Barna-bérház. Forrás: Zempléni Múzeum

A Pauler utcára, Alagút utcára és az Attila útra nyíló három homlokzatos historizáló bérpalotát Gutwillig József és Augenfeld Alajos tervei alapján 1897 és 1898 között emelték. A háromemeletes bérház két sarkán a második és harmadik emeleten zárterkély épült, melyet négyszögletes alaprajzú manzárdkupolák zártak le. Az Alagút utcai főhomlokzat három ablaktengelynyi homlokzatát hatalmas mellvéd díszítette, amely még a sarokkupolák magasságát is meghaladta. A mellvédet statikai okokból az 1930-as években eltávolították az épületről.

A Barna-bérház második emeletén lakott Dr. Barna József ügyvéd és családja. A lakáshoz egy három ablak szélességű erkély is tartozott, ahonnan a lakók a budai Vár és a Horváth-kert lenyűgöző panorámájában gyönyörködhettek. Forrás: Zempléni Múzeum

Dr. Barna József és családja az épület második emeletének Horváth-kert felőli részét foglalta el. Az ügyvéd a földszinti – eredetileg széttagolt – üzlethelyiségeket egybenyittatta, és bérbe adta Veress Pálnak, aki megnyitotta Buda egyik legfelkapottabb és legismertebb kávéházát, a Philadelphiát. A névválasztás sem volt véletlen, hiszen nagybátyja a 19. század végi nagy kivándorláshullámban emigrált Amerikába és Philadelphiában telepedett le.

hirdetés

A híres Philadelphia, amelynek Ady Endre és Szabó Dezső is gyakori vendégei voltak. Forrás: Pinterest

A fényűző módon berendezett kávéházat elsősorban tisztviselők látogatták, de írók, művészek is gyakran megfordultak benne. Állandó vendég volt itt Ady Endre, Szabó Dezső és a szemközti Budai Színkör tagjai. Egy pincér visszaemlékezése szerint, amikor Ady Endre a Philadelphiába tért be, mindig a legerősebb snapszokat hozatta ki. Egyik pohár a másik után ment le, de ő tovább ivott. Elmondása szerint a költő általában reggelig maradt, akkor a kártyaszobában össze kellett tolni egy pár széket, és azokon aludt. Máskor verseket irt, ráborulva a cimbalomra.

Az egykori Philadelphia Kávéház helyiségeibe a Gázművek budai kirendeltsége költözött. A Fénykép 1942-ben, Horthy István kormányzóhelyettes gyászmenetén készült. Forrás: Fortepan

Veresstől 1905-ben vette át a kávéházat Szabó Sámuel, aki biliárd helyiséggel bővítette ki.  Ide volt bejegyezve a Budai Biliárd Kör és a Budai Sakkozó Társaság is. Később, két házzal odébb a Budai Polgári Casino saroképületébe költözött a Philadelphia, és a berendezése is modernebb lett. A korábban jól menő kávéházat 1935-ben – a tisztviselők és a tabáni vendégkör (a Tabánt 1933-ben kezdték el bontani) kimaradása, valamint a gyarmatáruk megdrágulása miatt – kényszerből bezárták, és már soha nem nyitott ki. 

A Barna-bérház bontása közben 1945 nyarán. Az épület előtt a kibontott téglák beépítésre várnak. Érdekesség, hogy a háttérben látható Budai Polgári Casino saroktornya épségben vészelte át az ostromot, mégis lebontották. Forrás: Pinterest

Aztán jött Budapest ostroma, és nemcsak Budapest kávéházi életét söpörte el, hanem az egykori Philadelphia kávézónak helyet adó Barna-bérházat is. Mint ismeretes, a német véderők főhadiszállása az Alagútból is megközelíthető kormányzói bunkerben volt a Várhegy gyomrában. A németek a Vérmezőre ledobott utánpótlást a két oldalról homokzsákokkal és téglafalakkal megerősített Alagútba szállították az Attila úton. Ezért a Vöröshadsereg az útvonal környékét pusztító erejű nehéztüzérségi tűz alá vette. Számos légibomba-találat is érte a környéket. Ennek esett áldozatul a Barna-bérház is, amelynek a teljes 3. szintje elpusztult, de a többi emelet födémszerkezete is beomlott.

Egy T-34-es harckocsi az elbontott Barna-bérház torzója előtt. A Philadelphia kávéházra csak a süttői lábazati kövek emlékeztetnek. Forrás: Fortepan

Egy városi legenda szerint, a bérház akkori tulajdonosa a súlyos pusztítás után úgy döntött, hogy helyreállítás helyett inkább eladja az épületet építőanyagnak. Így volt, vagy nem, a környék egykori nevezetességét elbontották a földszintig, a kibontott téglák pedig hónapokig az épület mellett várták, hogy valahol újra beépítsék őket. Az elbontott bérház helyén egy földszintes felvonulási épület állt évtizedekig, az eredeti épületből csak a süttői mészkő lébazat és a pinceablakok maradtak meg.

Az OTP magasház a mai napig városképi seb, amelyet előbb vagy utóbb rendezni kell. Forrás: Fortepan

Az Attila út és az Alagút utca sarkán állt, egykori városképi jelentőségű épület helyére egy gyalázatos toronyházat emeltek 1963 és a 1968 között, Boross Zoltán (BUVÁTI) tervei szerint. Az 1950-es években már felmerült ugyan, de igazán csak az 1960-as évek végén, elsősorban Heim Ernő javaslatára kezdtek el Budapesten toronyházakat építeni a városképileg hangsúlyos helyekre. A hangulatos krisztinavárosi 2-3 emeletes városszövetbe ékelődő magasház a mai napig tájképi sebként éktelenkedik Buda szívében. Sajnos ezen a tényen az sem változtat, hogy a tervezője azóta már megbánta, hogy ilyen magas épületet tervezett a Horváth-kert és Budavári palotanegyed mellé.

Fecske Gábor László

Címlapkép: A Barna-bérház, ahol a Philadelphia kávéház működött. Forrás: Forrás: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum