Advent harmadik vasárnapján meggyújtottuk az örvendezés gyertyáját, a rózsaszínt. Az evangéliumban ismételten Keresztelő Szent János kerül a középpontba. Továbbra is kiléte a kérdés, a zsidók és a leviták faggatják: Te lennél a Világ Világossága, azaz a Messiás? János pedig ismételten megfelel nekik: ,,A pusztában kiáltó szava vagyok.”
A fény, nélkülözhetetlen az életünkben, ha eltűnne, és a sötétség uralkodna a nap 24 órájában, gyors léptekben eltűnne az élet a bolygó felszínéről. A sötétség állandósultsága: gyilkos és halálos. A sötétség és világosság harca azonban nem elsősorban a természetben játszódik le a legmarkánsabban, hanem a lelkekben.
Ma az igazi verseny a lelkekért van, mindenki azt akarja megkaparintani, elrabolni. Leginkább a Sátán dolgozik rajta intenzíven. Számos csapdát állít az életünkben, az aktuális életkorunknak megfelelőt, mert szüksége van ránk, pontosabban, csak a trófeánkra.
Számára az igazi győzelem abban áll, hogy elszakíthat a Fénytől, Jézustól és ezért mindenre képes! Évszázadok óta azon mesterkedik, hogy elrabolja ünnepeinket, megváltoztassa jelentésüket és kelepcébe csalja a jóhiszemű embereket.
Karácsony közeledtével attól sem riad vissza, hogy bizarr álruhát öltsön, vagyis tőle idegen módon a fény álcája mögé bújik. Előadja, hogy az igaz fény nem Betlehembe érkezett, hanem valami egészen más helyre. Olyan vakítóvá vált az elmúlt évtizedekben, hogy képtelenség átlátni rajta és közben rossz irányba terel.
hirdetésA 21. század emberének karácsonyról már egyre kevésbé jut eszébe az istálló, a jászol, a Szent Család, a szegénység és egyszerűség. De a fényárban úszó vásárok, utcák, bevásárlóközpontok már igen.
Ez a világosság azonban nem ugyanaz, ennek semmi köze a kis Jézushoz, csapdák, melyekbe ügyesen besétáltunk. Elhitette velünk, hogy megtaláltuk az ünnep lényegét, pedig éppen az ellenkezője történt. A gazdagságot, a tökéletességet, a drága ajándékokat, a nagy eszem – iszom alkalmakat társítjuk karácsonyhoz, és nem a család melegét, a békességet, az egyszerűséget, a szegényekkel való szolidaritást. A következménye pedig a nagy veszekedések, viták és megbántások, melyek végképp megpecsételik az ünnep sorsát.
Ne dőljünk be neki! Legyünk éberek és változtassunk a rossz beidegződéseken. Pontosan egy hét van még szentestéig! Ne hagyjuk, hogy a tökéletesség illúziója megölje a belső és külső békénket!
Ne hagyjuk, hogy a rohanás, a főzés, sütés, takarítás, ajándékok vásárlása a lelki töltekezés rovására váljon!
Nincs szomorúbb annál, mint amikor megszületik a gondolat: jó lenne már túl lenni az ünnepen, karácsonyon, az őrültek házán!
Lássunk át Lucifer szemfényvesztésén, tompítsuk a hazug fényeket, hogy felismerjük a Világ Világosságát!
