„Amerikaiak, NATO katonák nem fognak tömegével meghalni az ukrán fronton. Nem tudom elképzelni azt, hogy százezernyi amerikai, német vagy lengyel haljon meg Ukrajnáért. Ha a háború elhúzódik, akkor viszont százezernyi emberre lesz szükség, aki a frontvonalon – ha kell, meghal” – Demkó Attilával a Matthias Corvinus Collegium, MCC Geopolitikai Műhely vezetőjével beszélgettünk.
– Előző interjúnkban említette, hogy az első világháborúhoz hasonlítható a kialakult patthelyzet. A nagy háborút a háttérkapacitások döntötték el. Mi a helyzet ezzel az orosz-ukrán háború kapcsán?
– Az esemény valóban hasonló, az összehasonlítás azonban mégiscsak nehézkes. Az első világháborúban volt két jól megkülönböztethető, egymással küzdő blokk. Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Ottomán Birodalom, akik lakosságukban, ipari kapacitásukban sokkal kisebbek voltak, mint az Antant hatalmak. A háborút akkor az Amerikai Egyesült Államok belépése döntötte el. Ukrajna mögött – ha nem is száz százalékig –, de ott áll a Nyugat.
Az igazi kérdés azonban, hogy ki áll Oroszország mögött?
– Ön szerint ki állhat?
– Ma már vannak olyan hírek – amelyeket egy ideje már én is mondok –, hogy a semleges Kína valójában Oroszország mögött áll. Lehet, hogy fegyvert és lőszert is szállít, gazdasági segítséget nyújthat. Ha ez valóban így van, akkor viszont azt lehet mondani, hogy két nagyjából egyenlő erejű blokk néz szembe egymással.
Ez pedig hosszú és elhúzódó háborút jelent.
Ha csak Ukrajna és Oroszország erőforrásait vesszük számításba, akkor az látható, hogy Oroszország négyszer akkora és többszörös kapacitásokkal rendelkezik.
hirdetés
Demkó Attila író, a Matthias Corvinus Collegium, MCC Geopolitikai Műhely vezetője (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Az Amerikai Egyesült Államok lehetne most is a mérleg nyelve?
– Elméletben lehetne, mivel az USA-nak megvan mindene ahhoz, hogy évek alatt felfegyverezze Ukrajnát, de kérdéses, hogy oda tudja-e mindazt adni, mert neki közben Kínára is figyelnie kell. Az USA globális hatalom, ezért nem fókuszálhat csak Ukrajnára. Ezzel szemben az oroszok egy helyre tudnak összpontosítani.
Minden kapacitásukat Ukrajna megtörésére is fordítják.
A másik fő kérdés az élőerő kérdése. Az oroszoknak ebben négyszeres a fölénye. Amerikaiak, NATO katonák nem fognak tömegével meghalni az ukrán fronton. Nem tudom elképzelni azt, hogy százezernyi amerikai, német vagy lengyel haljon meg Ukrajnáért. Önkéntesek, specialisták érkezhetnek. Egy részük még akár úgy is, hogy esetleg hivatalosan kilép az amerikai hadseregből, de valójában odaküldik, mondjuk egy tüzérségi eszköz kezelésére, vagy tanácsadónak a frontra. Ezek száma azonban nem lesz döntő. Nem kerülnek százezrek az ukránok mellé. Ha a háború elhúzódik, akkor viszont százezernyi ember kell, aki a frontvonalon – ha kell, meghal.
– Az elmúlt hetekben sok szó esett a Leopard 2-es harckocsikról, amelyeket az európai országok adnának Ukrajnának. Hamarosan kezdődik az ukrán személyzet kiképzése a harckocsikra. Nem lehetséges, hogy már korábban titokban képeztek ki ukránokat?
– Erre vonatkozóan nincsenek információk. Ha már titokban ki is képeztek ukrán katonákat, akkor azokat biztosan nem Németországban tették, hanem talán Lengyelországban. A legnagyobb kérdés viszont az, hogy mennyi és pontosan milyen Leopard 2-es harckocsi érkezik Ukrajnába.
Tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak katonákat kell képezni, hanem a teljes logisztikai hátteret kell létrehozni.
Ez pedig óriási kihívás. Azaz nem csak a harckocsi parancsnokot kell kiképezni, hanem biztosítani kell mindazt, ami, aki mögötte áll. Elképzelhetjük azt a helyzetet, hogy mi történik, ha a Donyeck mellett valami technikai, műszaki hibája van egy harckocsinak. Lengyelországig vontatják majd vissza, hogy megszereljék?
Leopard 2-es harckocsi a szomódi lőtéren. (Képünk illusztráció. Fotó: Vasarnap.hu)
– Ha a második világháborús tapasztalatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy számos harci eszköz nem is semmisült meg a csatatéren.
– Pontosan! Egyszerűen elromlottak vagy beragadtak a sárba. Azaz a Leopárd harckocsik használatához szakértelem, alkatrész és olyan egységes kultúra kell, amely jelenleg hiányzik az ukrán hadseregből. Ezek pótlása éveket venne igénybe. Egyetlen egy harckocsizó kiképzése is évekig tart, amíg megtanulja, hogy hogyan kell a többi harckocsival, a gyalogsági harcjárművekkel együttműködni, hogyan lehet visszavonulni vagy éppen kötelékben támadni.
Mindezek sokkal bonyolultabbak annál, mint hogy pár hónap alatt meg lehessen tanulni őket.
Különösen akkor, ha nem harckocsizó, hanem frissen sorozott katonákról beszélünk. Ilyen körülmények között az ukránok bármennyi harckocsit is kapnak, nem fogják tudni azokat valós erejük alapján hadrendbe állítani.
– Akkor mi értelme van a Leopárd harckocsik odaadásának?
– Némi van azért. Nem lehet azt mondani, hogy 50 darab Leopard 2-esnek nem lenne hatása a fronton. Egy-egy lokális támadásra elegek lehetnek. De csak hangsúlyozni tudom, hogy a Leopard 2-esek is csak komplex rendszerekben működnek jól. Azok a harckocsik, amelyek Ukrajnába kerülnek – bármilyen bátor és motivált is a személyzet –, nem fognak olyan teljesítményt nyújtani, mint például azzal a német személyzettel, akik annak működését éveken át tanulták.
Összegzésképpen azonban az tudom mondani, hogy két-három zászlóaljnyi Leopard 2-es – amelyek átadásáról szó van – számában nem annyira jelentős, amely eldönthetné a háborút.
F16-os vadászgép. (Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.com)
– A vadászrepülőgépek kérdése még ennél is összetettebb.
– Pontosan, ott a pilóták és a kiszolgáló személyzet képzése még bonyolultabb, mint a harckocsiknál. Ha ott valaki téved, vagy létrejön egy műszaki hiba, akkor az gyakorta halálos kimenetelű. Meglátásom szerint a vadászrepülőgépek és a Leopard 2-es harckocsik emlegetése komoly PR-elem a médiában.
Ukrajnának ez fontos, mert növeli a harci morált, ez pedig létkérdése.
Az ukránok ezzel is tudják, hogy mögöttük áll a Nyugat. A repülőgépek esetében az F-16-osokat szokták emlegetni. Korábban Lengyelország is ezeknek a repülőknek a felajánlásáról beszélt. Számos kérdés merül fel azonban. Hány darab is érkezne? Milyen fegyverzettel kapnák meg azokat az ukránok?
Ami pedig a legfontosabb, hogy mikori gyártású F-16-osok érkeznének?
Ugyanis annak számos eltérő tudású változata van. Van olyan, ami az 1980-as évek színvonalán van és van, ami 21. századi képességű. Magyarországnak ma 14 darab svéd Gripenje van, amely az amerikai F-16-ossal nagyjából egyenértékű vadászgép, ha nem is az új Block 70-es verzióval. Ez az állomány hazánknak is szerény egy ekkora légtérre. Belegondolhatunk, hogy Ukrajnának egy háborúban huszonvalahány vadászgép jelenléte sem lenne döntő. A háborút tehát nem ezek az eszközök fogják önmagukban eldönteni.
Tóth Gábor
Címlapkép Tóth Gábor Vasarnap.hu
