Egy elhúzódó háborúra kell felkészülni, amely hosszú távra meghatározza a NATO védelmi terveit. Kelet-Európában egy állandó területvédelmi rendszer alakul ki. Csak az Egyesült Államok már 100 ezer katonával rendelkezik Európában, majdnem megduplázta katonai erejét – nyilatkozta Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének professzor emeritusa.
– A NATO hogyan reagált az orosz-ukrán háborúra?
– A NATO 2014 óta szisztematikusan készült egy úgynevezett elrettentés és védelem politikával. Többnemzeti zászlóaljcsoportokat hozott létre a Baltikumban és Lengyelországban, megnövelte a reagálóerők számát negyvenezer főre. Mindez azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy Oroszországot távol tartsa Ukrajna megtámadásától. A támadás hatására a NATO elrendelte, hogy a 2015-ben és 2016-ban kidolgozott védelmi terveket aktiválják. Az elmúlt másfél hónapban két rendkívüli csúcstalálkozót tartott a szövetség, és a meghozott és előirányzott döntések alapján úgy tűnik, hogy a NATO elindult egy új hidegháborús irányba, amelynek következtében Kelet-Európában egy állandó területvédelmi rendszer alakul ki.
Egy elhúzódó háborúra kell sajnos felkészülni, amely hosszú távra meghatározza a NATO védelmi terveit.
Szenes Zoltán, nyugállományú vezérezredes, a HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének professzor emeritusa. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
– Egy új vasfüggöny jön létre ezek szerint?
– Igen, nevezhetjük így is, hiszen mára már minden keleti szárnyországban ott vannak a NATO erők. A 2016-ban létrehozott zászlóaljharccsoportokat még „botló akadálynak” hívták, de ma már ezek az erők dandár és ezred szintűvé erősödtek.
Csak az Egyesült Államok már 100 ezer katonával rendelkezik Európában, majdnem megduplázta katonai erejét.
A kelet-európai országokba a szövetségesek mintegy 25 ezer fős erősítést küldtek.
hirdetésA megerősítésnek az a célja, hogy ha valamilyen támadás érné az egyik NATO-tagállamot, akkor ezek a csapatok – mivel állandó készenlétben vannak – fel tudják venni a támadóval a harcot. Egy támadás esetén összehívják az Észak-atlanti Tanácsot, a NATO hatályba léptetheti az Alapszerződés 5. cikkelyét.
Mivel ezekbe a NATO-erőkbe mindenképpen „belebotlik” az ellenség, így egyetlen tagállam sem tudná eltagadni vagy másképp értékelni a támadás tényét, könnyebb lenne a konszenzusos döntést meghozni.
Ha meghalnának a különböző nemzetiségű NATO-katonák, akkor ez maga után vonná az 5. cikkely életbe léptetését, vagyis a NATO hadba lépését. Így nem fordulhatna elő olyan eset, mint 2014-ben, amikor a felségjelzés nélküli orosz katonák már rég elfoglalták a Krímet, de a NATO még mindig azon vitatkozott, hogy valóban oroszok lehettek-e az elkövetők.
Szenes: Csak az USA már 100 ezer katonával rendelkezik Európában, majdnem megduplázta katonai erejét. (Forrás: Unsplash.com / Marek Studzinski)
– Ilyen akkor már nem történhet meg.
– Pontosan, mivel a NATO csapatok most már előretolt védelmi erőkként fognak tevékenykedni a „frontországok” területén. Mindez azonban azt is jelenti, hogy több pénz kell majd a katonai feladatok ellátásához. Jelenleg 10 ország már elérte az előirányzott éves GDP 2 százalékának megfelelő katonai költségvetést. Ez a folyamat azonban az orosz háború miatt most fel fog gyorsulni, erről várhatóan a júniusi madridi csúcstalálkozón fognak dönteni.
2024-re Magyarország is – terv szerint – eléri ezt a követelményszintet.
– Évekkel ezelőtt hazánk nagyarányú hadseregfejlesztésbe kezdett, de ezen eredmények még csak részben látszódnak.
– Igen, a fejlesztések még csak részlegesen valósultak meg, de a beszerzések folyamatban vannak, a haderő-modernizáció tovább folyik a Kormány által jóváhagyott Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program alapján. Az orosz-ukrán háború hatására a szomszédos országok is növelik a védelmi kiadásaikat – Horvátország és Szlovákia nagy haderőfejlesztési terveket jelentett be –, de mondhatjuk azt is, hogy egész Európa haderőerősítésbe kezdett.
Tabuk dőltek le az eddigi biztonság- és védelempolitikában például Németország esetén, egyre több szó esik a két észak-európai semleges ország, Finnország és Svédország NATO csatlakozásáról is.
Oroszország ukrajnai inváziója már a nagypolitikában is behozta a legrosszabbra való felkészülés gondolkodásmódját.
Háború ellenes tüntetés Londonban (Forrás: Unsplash.com / Ehimetalor Akhere)
Idehaza, ami az új technikát illeti, már teljesen bent vannak a honvédség rendszerében az „okostojások”, a H 145M könnyű helikopterek, amelyből 20 darab lépett szolgálatba. A Gripenek a helyükön vannak, így a légtér védelme is rendben van, de tovább kell erősíteni a légvédelmet, amely az elkövetkező években szállító repülőgépeket és közepes szállító helikoptereket fog kapni.
– Visszatérve a Gripenekre, nem avultak el az elmúlt évtizedekben?
– Nem, ezek a vadászrepülőgépek harminc-negyven évig is képesek a feladataikat teljeskörűen ellátni, ráadásul 4+ generációs fejlettségi szintet képviselnek. Már bejelentették, hogy a lízing szerződést további 10 évre meghosszabbították.
A svéd griffmadár, a Gripen JAS-39, amely a magyar légteret is védi (Forrás: Wikipedia.hu)
– Március elején lezuhant egy drón Horvátországban, ami nem kis aggodalmat keltett. Kiderült, hogyan kerülhetett egy ilyen eszköz Zágrábba?
– Horvátország és Magyarország is vizsgálja, hogy mi történt, hogyan kerülhetett a légtérbe egy orosz gyártmányú Tu-141 Sztrizs típusú katonai drón. Az elmúlt hetekben semmiféle információ nem jelent meg erről, így csak feltételezéseink lehetnek. Az eszköz az oroszoké lehetett, de állítólag náluk már ilyen nincs rendszerben… Az is felmerült, hogy esetleg az ukránoké volt.
Vannak olyan találgatások, hogy Belorusz felől az oroszok indították el a rakétát azzal a céllal, hogy az ukrán légvédelem lelője, és amikor az felfedi magát, az oroszok meg tudják semmisíteni a tüzet kiváltó légvédelmi lövegeket.
Elképzelhető, hogy több ilyen drónt indítottak el, de ezt az egyet nem sikerült lelőni, és így eljutott Románia, Magyarország légterébe, végül pedig Horvátországban zuhant le. Hangsúlyozom azonban, hogy információk hiányában ma csak találgatni tudunk, reméljük, hogy lesz majd hivatalos tájékoztatás, mi is történt pontosan.
– Mi a helyzet a szárazföldi erők fejlesztésével?
– Ott lassabban indultak el a fejlesztések, de 2023-tól ezen a területen is „felpörög” a beszerzés. Már megjött tizenkét darab török származású Gidrán kerekes harcjármű és érkezett ugyanennyi német gyártású Leopard 2A4 kiképző harckocsi is.
A többi szárazföldi harci technika majd csak jövőre kezd érkezni a Magyar Honvédséghez. A lánctalpas tüzérségi lövegek, a legújabb Leopárdok, a Lynx gyalogsági harcjárművek stb. jelentős erőt képviselnek majd.
2028-ban pedig Magyarország kiállít egy korszerű nehézdandárt is.
– Mennyi most a harckocsik létszáma az országban?
– A Magyar Honvédség nagyon jó gyalogsági erőket tekintve, de jelenleg lánctalpas technikával nem rendelkezik, mert ezt korábban – mivel akkor a stratégiai figyelem a békeműveleteken volt – kivontuk a rendszerből. Ez alól kivétel a harckocsizászlóaljunk, amely gyakorlatilag 30 darab T72-est jelent, illetve van még a tizenkét Leopard harckocsink is.
– Ez nem tűnik túl soknak.
– Egy támadás esetében ezek az erők egy ellenlökésre jók lehetnek, de egy tartós hadműveleti offenzíva végrehajtására kevesek. Viszont a jövő évtől érkeznek az új Leopard 2A7+ német gyártású harckocsik, melyekből 44-et kapunk.
Tóth Gábor
Benkő Tibor: A Trabantot egy Knight Rider-féle csodaautóra cseréljük
