Benkő Tibor: A Trabantot egy Knight Rider-féle csodaautóra cseréljük

Kik hívhatóak be kiberháború idején? Hány katonára lenne szükség egy totális háború esetében? Milyen hazai gyártású páncélosok és kézifegyverek gyártása várható? Csak pár azok közül a kérdések közül, melyekre választ kaptunk dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztertől.

– Miért éppen most valósul meg a „Zrínyi 2026” átfogó haderőfejlesztési program?

– Minden korban szükség van a haderő fejlesztésére. Egy ország függetlenségét, identitását csak akkor tudja megtartani, ha olyan hadserege van, amely képes az ország békéjéről gondoskodni, lakosainak biztonságát garantálni.

Az elmúlt évtizedekben a Magyar Honvédség mostohagyerekként volt kezelve.

Soha nem kapott kellő figyelmet, hangsúlyt és kiszámítható támogatást ahhoz, hogy megvalósítsa azokat a feladatait, amelyekre alapvetően hivatott.

– A NATO-csatlakozás elkényelmesített bennünket?

– A csatlakozással egy téves felfogás terjedt el: sokan hátradőltek azzal, hogy Magyarország belépett a világ legerősebb katonai szervezetébe, ha majd baj lesz, akkor a NATO megvéd minket. Gyakorta hangoztatták a washingtoni szerződés 5-ös cikkét, amely éppen erről a kollektív védelemről szól. Vagyis, ha valamelyik NATO-tagállamot támadás éri, vagy közvetlen veszély fenyegeti, akkor a NATO kollektíven lép fel az agresszorral szemben.

Igen, ez szépen hangzik, de a NATO nem egy mindenek fölött álló szervezet, amely önmagában létezik.

A NATO-t a tagállamok szövetsége, erejét az országok együttese képes biztosítani. Minden tagországnak gondoskodnia kell a saját védelméről. Éppen az említett washingtoni szerződésnek a 3-as cikke mondja ki ezt. Az általános irányelv szerint a GDP 2 százalékát a haderőre kell fordítani, és ennek a 20 százalékát fejlesztésre, új eszközök beszerzésére kell elkölteni. Ez utóbbinak sokan nem tettek eleget és mondhatni, potyautasként voltak jelen a NATO-ban.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter (Fotó: Tóth Gábor)

– Mi, magyarok is ilyen potyautasok voltunk?

– Részint igen. Ezt felismerve a kormány 2014-ben Walesben bejelentette, hogy Magyarország felszámolja a múlt rossz gyakorlatát és megkezdi a magyar honvédség felépítését. Innen indult meg a régióban páratlan nagyságú haderőfejlesztés, ez az úgynevezett Zrínyi  Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program.

– Mi valósul meg ennek keretében?

– Ezt hosszasan lehetne sorolni. A program két különböző területet foglal magába: egyrészről a haderőfejlesztést, másrészről a honvédelmet. Előbbi kimondottan a technikai eszközök beszerzéséről, az új rendszerek kialakításáról szól.

Jelentős szerepet kap ebben a hazai hadiipar fejlesztése, a kutatás, az innováció.

A program másik része magáról a katonáról, a katonai életpályáról szól. Itt kiemelten foglalkozunk az utánpótlás-képzéssel, az oktatással, a hazafias honvédelmi neveléssel, az önkéntes tartalékosrendszer bővítésével, és sorolhatnám. A kettő együttesen adja a Zrínyi  Program lényegét.

Melyek a legfontosabb célok?

– Az, hogy Magyarországon egy erős, ütőképes, a térség meghatározó erejét garantáló honvédségét hozzuk létre. Olyat, amelyben a korszerű, 21. század technikai eszközök mellett ott vannak a hazájuk iránt elkötelezett, jól képzett katonák is.

– Azt láthatjuk, hogy az elmúlt időszak fegyveres konfliktusaiban a technikáé a főszerep. Szükség lesz még egyáltalán a katonákra?

 – Természetesen! Az eszközök és fejlesztések nem sokat érnek az elkötelezett és jól képzett katonák nélkül. A Magyar Honvédség jövőbeli képességét nemcsak az fogja megadni, hogy milyen és mennyi harci járműve lesz, hanem az is, hogy azok a katonákkal együtt milyen egységet alkotnak.

Ezért nekünk a következő években különösen oda kell figyelnünk az állomány utánpótlására, a katonai életpálya fenntarthatóságára.

– Mekkora állományra lenne szükség az ország megvédése érdekében?

– Minden az adott veszélytől függ. Békeidőben – egy különleges jogrendre történő áttérés esetében – a gördülékeny, zökkenőmentes átmenetet kell biztosítani a hadseregnek.

2026-2030-ig legalább 30 ezer hivatásos és szerződéses katonára van szükségünk az ország védelmére. Mindezek mellé nélkülözhetetlen további, 7-8 ezer honvédelmi alkalmazott. Így megközelítőleg 38 ezer aktív személy az, aki a feladataival elláthatja a megfelelő működést.

Háborús veszélyeztetettség időszakában a fenyegetettség mértékétől függően kerülhet sor a hadköteles állomány behívása.

– Kiket lehet behívni egy kiberháború esetén?

– Világunk gyorsan változik, az új kihívásokra a honvédségnek is választ kell adni. Érthetően, ha a kibertérben történik támadás az ország ellen, akkor a Magyar Honvédségnek nem elsősorban a lövészekre és a tüzérekre lesz szüksége. Akkor foglalkozásuknak megfelelően kerülnek behívásra az adott szakterületen dolgozók, például az informatikusok, mérnökök. Régebben a hadseregbe való behívás jóval egyszerűbb volt, most már sokkal összetettebb szempontrendszerek alapján történik a behívás háborús fenyegetettség esetén.

Ha egy totális, azaz hagyományos eszközökkel végrehajtandó háború fenyegetne, akkor az ország megvédésére továbbra is nagy létszámra lenne szükség: 180-350 ezer, de akár 1 millió 500 ezer katonára is szükség lehet.

Milyen kockázattal jár, ha hazánk olyan féllel keveredne háborúba, akiktől a haditechnikai eszközeinket, irányító szoftvereinket beszerezte? Ellenünk fordíthatóak lesznek a modern hadieszközeink?

– Ebben az értelemben a 21. században minden problémát és kockázatot jelenthet, nem csak nálunk, hanem mindenhol a világban. Mi arra törekszünk, hogy a hazai fejlesztéssel, gyártással csökkentsük az ez irányú kiszolgáltatottságot. Hamarosan páncélozott harcjárművek gyártása is megkezdődik idehaza. A különböző haditechnikai eszközök és azok szoftvereinek fejlesztése is része a hazai terveknek.

Bízunk a hazai informatikai és mérnöki tudásban, mely jelenleg is a világ élvonalába tartozik.

– Melyek ezek a hazai gyártású járművek?

– Példaképpen említhetném, hogy Zalaegerszegen a Rheinmetallal közösen kívánjuk  gyártani és fejleszteni a Lynx nevű páncélozott harcjárműveket. Ez egy új harcjármű-család, azaz nemcsak lövészpáncélost fogunk gyártani, hanem különböző platformokkal felszerelt típusokat: felderítőtől az aknavető tüzérműszakig sokféle jármű fog legördülni a szalagokról.

Kaposváron 4×4-es páncélozott szállítójárművek gyártása kezdődik a közeljövőben török-német-magyar együttműködésben.  A török Elder Yelcin cég itthon Gidran névre keresztelt járművei készülnek majd, amelyekből már vásároltunk is jó néhány darabot a Magyar Honvédség részére. Célunk, hogy ezek a páncélozott szállítójárművek minél nagyobb számban jelen legyenek a Magyar Honvédség egységeinél. Ezeknek szállítási-, kiszolgálási-, biztosítási- és missziós feladatokat kell ellátniuk.

– Kimondottan magyar gyártmányok is várhatók?

– A hazai hadiipar újjáélesztésének egyik első lépése volt a Kiskunfélegyházán létesített kézifegyvergyártó üzem, ahol 2018 óta készülnek cseh licenc alapján gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok. Emellett megvásároltunk egy osztrák aknavetőgyártó vállalatot is. Mindezen eszközökhöz természetesen szükségünk lesz nagy mennyiségű lőszerre is.

A lőszer-, lőpor- és a robbanóanyag-gyártást is hazai bázissal kívánjuk biztosítani.

– Ha jól tudom, egy amerikai légvédelmi berendezés beszerzése is folyamatban van.

– Pontosítanék, egy amerikai–norvég fejlesztésű légvédelmi-rendszert vesz az ország, melynek rakétái valóban amerikaiak. Ezzel hazánkat a legmodernebb eszközök fogják védeni. Talán elég annyit mondanom, hogy ez az a rendszer, amely ma az Amerikai Egyesült Államok fővárosát is védi.

Ha ez Washington védelmére megfelel, akkor biztosak lehetünk abban, hogy számunkra és hatékony védelmet fog nyújtani.

– Példa nélküli fejlesztés az, ami a Zrínyi 2026 keretében zajlik. Ha eddig Trabantban utaztunk, akkor milyen kategóriái autóba ülhetünk majd át?

– Ezt így nehéz megfogalmazni, de különbség és a kategóriaváltás óriási lesz. Szemléletesen talán azt tudom mondani, hogy az eddigi Trabantot egy, a Knight Riderhez hasonló csodaautóra cseréljük.

– 2026-ra, a Zrínyi-program megvalósulásával befejeződnek a fejlesztések?

– Nem, a mi munkánk túlmutat 2026-on. A honvédelemben nincs olyan, hogy „kész”, nekünk folyamatosan készülnünk kell, hogy a kor kihívásainak megfeleljünk. Számunkra éppen ezért nem 2026 a céldátum. Alsó hangon is tíz évre tervezünk előre.

A kor a gördülőtervezést követeli meg a hadseregtől is, így mi már 2032-re is tervezzük a további fejlesztéseket és korszerűsítéseket.

2028-ra felállítunk egy nehézdandárt – melyet más kötelékekkel együtt – felajánlottunk a NATO-nak. Létrejön a ROLE 2 szintű egészségügyi képesség, amely egy tábori kórház működtetését jelenti. A felajánlott erőkhöz tartozik egy modern biológiai labor is, mivel a vegyi fegyverek tekintetében is szükségünk van új képességű laborokra. Mindezeknek 2030-ra rendelkezésre kell állniuk.


Tóth Gábor

Berta Tibor lett a Honvédség új tábori püspöke

Simicskó István: Cselekvő hazaszeretetre kell nevelni fiataljainkat

Megrendítő felhívásban keresi a minisztérium Esztert, akinek férje hősi halált halt ’44-ben

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!