Simicskó István: Cselekvő hazaszeretetre kell nevelni fiataljainkat

Ha a fiatalok elveszítik gyökereiket, akkor könnyebben elsodródhatnak a 21. század forgatagában, ami nagy veszteség lenne mindenki számára – nyilatkozta a Vasárnapnak Simicskó István országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, akivel a 2021-es év kihívásairól beszélgettünk.

– Eseményekben teli évet hagytunk magunk mögött. Mit tartogat az új esztendő?

– Az biztos, hogy a tavalyi egy sajátos év volt, tele kihívásokkal, melyekre mi, magyarok képesek voltunk jó válaszokat adni. Büszkék lehetünk embertársainkra, ahogy helyt álltak ebben a nehéz időszakban. A koronavírus-járvánnyal járó nehézségek rádöbbentettek bennünket arra, milyen nagy szükségünk van egymásra, és jobban értékeljük a találkozásokat, a baráti és családi együttléteket,

új értelmet kapott a szabadság fogalma is.

2020-ban megtanultuk, hogy a legapróbb fenyegetést sem szabad jelentéktelennek tekinteni, és a bajban az összefogás az egyetlen lehetőség a megmaradásunkra.

Simicskó István országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője. 2021 (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

Az összefogás életet, otthont, munkahelyet képes menteni, és ezt mi, magyarok megértettük. Nehéz szívvel, de elkerültük az idősebb rokonainkkal való személyes találkozásokat, segítettük a karanténban lévő ismerőseinket, alkalmazkodtunk az otthoni munkához, és közben még a gyerekeink online oktatásában is aktívan részt vettünk.

Azt hiszem, 2020 ebből a szempontból a kihívásokkal szembeni küzdelem és a tanulás éve volt,

s remélem, 2021 a győzelem éve lesz, amely a védőoltással felvértezve helyreállítja a korábbi életünket.

Jó lett volna azt látni, hogy a politikai színtéren is teljesül egyfajta összefogás, ehelyett sajnos a baloldal részéről a szokásos kicsinyes, rövidlátó politikai haszonszerzés irányította a döntéseket. Ezek nem a nemzet javát szolgálták, hanem a hatalom megszerzésére irányultak. A folyamatos támadások ellenére is időben meghoztuk a szükséges intézkedéseket, ezzel pedig a magyar kormánynak sikerült a lehető leghatékonyabban megóvni a magyar emberek egészségét és munkahelyét.

– A kihívásokkal teli óesztendő után milyen év vár ránk?

– A legfontosabb cél, hogy egy globális összefogás keretében le kell győznünk a koronavírust. Fontos, hogy hazánkban mindenki, aki az oltóanyag beadása mellett dönt, mielőbb megkaphassa a vakcinát. Az úgynevezett „nyájimmunitás” kialakulása érdekében pedig elengedhetetlen, hogy minél többen tegyék le a voksukat az oltás mellett.

Elsődleges feladatunk az emberélet és a munkahelyek további védelme.

Szolidárisnak kell lennünk egymással, az állami intézményeknek, a cégeknek és az önkormányzatoknak is mindent meg kell tennie a kialakult veszteségek enyhítéséért. Sok még a teendő, de már látjuk ennek az emberpróbáló küzdelemnek a végét.

Az év kérdése valószínűleg az lesz, hogy milyen gyorsan sikerül újra biztonságosan a régi mederbe zökkentenünk mindennapi életünket. Külpolitikai szinten szeretnénk, ha valós és pozitív változás állna be határon túli honfitársaink életében, akik ma is gondokkal kénytelenek szembesülni magyarságuk miatt. A V4-ek együttműködését is szeretnénk tovább erősíteni, és bízunk benne, hogy az új amerikai adminisztrációval is sikerül korrekt kapcsolatokat kiépíteni.

– Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a világ számos pontján kiéleződtek az ellentétek. Ebben a nehézségekkel teli időszakban milyen segítséget nyújthat a kereszténydemokrata politika felvállalása?

– A mi generációnk az első hosszú évszázadok óta, ami nem élt meg háborúkat és pusztító járványokat sem. Talán ezért is tűnt hihetetlennek, hogy mindez bekövetkezett, mondhatni, egyik napról a másikra. Sokat tanulhatunk elődeink példájából, hogy a mostanihoz hasonló kritikus helyzetekben mi irányította döntéseiket.

Ha európaiságunkra vagy akár uniós tagságunkra tekintünk, vissza kell térnünk az alapokhoz, a keresztény gyökerekhez.

A világháborúk szörnyűségeinek nyomán az Európai Unió alapítói egyetlen kiutat láttak a pusztulásból: egy olyan Európát vizionáltak, amelyben a keresztény hitből kibontakozó civilizáció és kultúra egy szebb, élhetőbb, igazságosabb és boldogabb világot hoz. Mi sem adhatjuk alább: ezekhez az eszmékhez ragaszkodva, ha kell, a konfliktusokat is felvállalva ki kell tartanunk európai értékeink és nemzeti szuverenitásunk védelme mellett.

Európának egyetlen értelmes jövője a kereszténydemokrácia.

„Remélem, 2021 a győzelem éve lesz, amely a védőoltással felvértezve helyreállítja a korábbi életünket.” (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Az Európai Unióban és a tengerentúlon sokan támadják kereszténydemokráciát. A magyar kormány is számos kritikát kapott értékalakú politizálása miatt. Mi várható idén a külpolitikában?

– Ha a politikai csatateret nézzük, ott biztosak lehetünk, hogy idén sem fog változni a „harci kedv”, egyre nagyobb seregek sorakoznak fel ellenünk.

Nemzetközi színtéren, a külpolitikában erőteljes mozgások tapasztalhatók.

Magyarországnak kiváló természeti adottságai vannak, egy egyre erősödő gazdasággal, szilárd, nagy támogatottságú kormánnyal. A kormányzati irányhoz, a döntésekhez alapot a kereszténységen nyugvó európai értékek adják, amelyeket a magát fejlettnek és demokratikusnak mondott nyugati országok mára teljesen feladtak, és a saját elképzeléseiket próbálják rákényszeríteni a többi európai államra.

Az EU-val szemben következetesen kiállunk alapvető európai értékeink mellett, nemcsak hazánk, hanem az egész kontinens jövője érdekében. Nemzetünk megmaradásának alapja, hogy megőrizzük függetlenségünket és kultúránkat, ha sokszor nehéz csatákat is kell érte megvívnunk. Mi hiszünk Európában! Egy olyan unióban, amelyet az alapító tagok is megálmodtak.

Küzdelmes időszak előtt állunk, de a kormány a jövőben is mindent megtesz a magyar emberek és Magyarország érdekében.

– A magyarok melletti kiállás is felértékelődött a pandémia során, hiszen egyes szomszéd országok nemzetiségi politikája nem sok okot adott az örömre.

– Valóban így van, aggasztó látni a határon túli magyarokkal szemben tanúsított bánásmódot, különösen egy világjárvány alatt, amikor a kisebbségi létből fakadó sajátos helyzetük mellett még a pandémia okozta nehézségekkel is meg kell küzdeniük.

Magyarország ugyanakkor erős és elismert része az Európai Uniónak, így súlya van annak, ha a kormányzat fellép a méltatlan intézkedésekkel, inzultusokkal szemben. Egyértelműen hallatja a hangját például a kárpátaljai magyarokat ért atrocitások kapcsán, és nemtetszésének a diplomácia szintjén is komoly nyomatékot tud adni. Minden tőlünk telhető támogatást megadunk nemzetünk tagjainak – éljenek bárhol.

– A magyarságtudatra, a hazafias nevelésre talán sosem volt akkora szükség, mint manapság, amikor minden nemzeti értéket megkérdőjeleznek. Hogyan őrizhetjük meg a kultúránkat a gyorsuló globalizációs folyamatok között?

– Mai felgyorsult világunkban csak egy egészséges nemzettudattal rendelkező közösség képes a nemzetközi nyomással szemben helytállni.
A következő nemzedékek értékrendje ezért kulcsfontosságú.  Néhány évtized múlva fiataljaink kezében lesz hazánk jövője. A mi feladatunk most az, hogy felkészítsük őket az elkövetkező évek kihívásaira.

Fontos, hogy egy cselekvő hazaszeretet alakuljon ki az ifjúságban.

Az oktató-nevelő munkának ebben nagy szerepe van. Nemcsak a tárgybéli ismeretek átadása fontos, elengedhetetlen a fiatalok érzelmi intelligenciájának fejlesztése is. A pozitív kötődés a hazához nem áll szemben a modern világgal, csupán segít a globalizáció azon hatásaival megküzdeni, melyek nemzeti megmaradásunkkal szemben hatnak.

Ha a fiatalok elveszítik gyökereiket, akkor könnyebben elsodródhatnak a 21. század forgatagában, ami nagy veszteség lenne mindenki számára.

– Nem minden politikai párt támogatja ezt az elképzelést. A baloldali pártok milyen irányelvek alapján kezdenének kormányozni?

– Az ellenzéki belpolitika alakulása mára egyértelművé tette, hogy kibontakozóban van a teljes baloldali összefogás. A Soros György által szponzorált úgynevezett Gyurcsány-listán a DK-n kívül szerepel az LMP, a szélsőjobbosból lett vörös színű Jobbik, és az egykori elnyomó pártállam utódpártja, az MSZP is. De „természetesen” a Momentum is aktív tagja ennek az összekapcsolódásnak.

Láthattuk az elmúlt évek során – és a járvány okozta veszélyhelyzetben is megmutatták –, hogy náluk csak a hatalom megszerzése számít, nem törődnek a magyar emberek jólétével. Egy közös „érdektől” vezérelve készülnek már a 2022-es országgyűlési választásokra.

Fontos ezért, hogy az emberek különbséget tudjanak tenni a valós tettek és a hangzatos ígéretek között.

Az elmúlt tíz esztendőben a FIDESZ-KDNP vezette kormányok Magyarországot egy olyan sikerpályára állították, mely többek közt lehetővé tette egy világjárványban is, hogy az emberek egészsége érdekében minden emberi erőforrás és tárgyi eszköz rendelkezésre álljon, és a pandémia okozta gazdasági következményekkel szemben is képesek legyünk védelmet nyújtani a magyar embereknek és a veszélybe került magyar vállalkozásoknak.

Gyurcsány Ferenctől gyakorta halljuk, hogy ő kizárólag az Európai Egyesült Államok híve.

A nemzeti önrendelkezés és szuverenitás helyett egy nemzetállamaikat feladó Európában gondolkodik. Nekünk, kereszténydemokrata politikusoknak ez a megközelítés nem elfogadható, mi más jövőben gondolkodunk. Hiszünk abban, hogy az Európai Unió akkor lehet sikeres, ha azt erős nemzetállamok alkotják, akik együttműködnek egymással kölcsönös érdekek és tisztelet alapján.

A 2022-es választás meghatározó lesz jövőnk szempontjából, arról szól majd, hogy Magyarország továbbra is egy erős nemzetállam lesz vagy feladva kultúráját egy bizonytalan jövő elé néz.

 

Tóth Gábor

Simicskó István: Nem zárhatjuk ki a biológiai hadviselés jövőbeli lehetőségét sem

Simicskó István: A sport az egyik leghatékonyabb nevelési eszköz

Egyetlen esélyünk a megmaradásra, hogy felvesszük a harcot! – Harrach Péter a Vasárnapnak

Kiemelt képünk forrása: Tóth Gábor, Vasárnap.hu

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!