Simicskó István: Nem zárhatjuk ki a biológiai hadviselés jövőbeli lehetőségét sem

„Nem tudhatjuk, hogy egy következő vírusjárvány vajon manipulált lesz-e” - mondta a Vasárnapnak Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő, kormánybiztos, akivel a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezésről, a keleti kapcsolatokról és a jövőbeli esetleges veszélyekről, a leplezett hadviselésről beszélgettünk.

– Magyarországon a koronavírusos megbetegedések és az áldozatok száma viszonylag alacsony maradt. Volt bármilyen tapasztalat, amihez a helyzet hatékony kezelésére készülve vissza lehetett nyúlni?

– 1918-ban a spanyolnátha volt az utolsó nagyobb járvány, mely Magyarországot is elérte. A járványok történetisége és kialakulása azt mutatja, hogy régebben jóval lassabban terjedtek, mint ma. Ennek okai érthetőek, hiszen lényegesen kevesebb volt az ember és más technológiai, életmódbeli viszonyok között élt. Nemcsak az emberi populáció növekedett meg, hanem a közösségek élete is jelentősen megváltozott, minden jóval gyorsabb lett.

Simicskó István 2020 (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

Gondoljunk bele, hogy a világ másik részén, a kínai Vuhanban felüti a fejét egy új koronavírus és néhány hét alatt – pár apróbb szigetet leszámítva – a világ összes országában megjelenik, és elkezdi az áldozatokat szedni.

Az, hogy globális faluvá vált bolygónk, azt is magában hordozza, hogy az ilyen típusú járványok is sokkal gyorsabban terjednek, mint korábban.

– Mennyire tekinthető sikeresnek a magyar védekezés?

– Az ilyen esetekre nincsen százszázalékos felkészülés, ugyanakkor tény, hogy a magyar kormány az elsők között reagált az európai országok közül.

A védekezéssel egy időben pedig fejlesztést indított el a magyar orvostudományi élet bevonásával, hogy egy hatékony oltóanyagot kezdjenek el létrehozni.

A kungfuból hozott példával élve elmondhatom, hogy ez az egyidejű védekezés és támadás-elve, mely nemcsak a harcművészetekben, hanem egy ilyen pandémia idején is hatásosnak bizonyult. A meghozott döntések és korlátozó intézkedések a magyar emberek egészségét és biztonságát szolgálták. Mindezeknek, és a Jóistennek volt köszönhető, hogy Magyarországon a járványból fakadóan kevesebb haláleset történt.

– Az emberek mentalitása keleten és nyugaton más. Kínában az emberek jobban a fegyelemhez vannak szokva. Mennyire tartották be a magyarok a korlátozó szabályokat?

– Természetesen volt arra példa, hogy egyesek a kormány által létrehozott előírásokat, korlátozó intézkedéseket nem tartották be – pedig azokat az ő érdekükben hoztuk meg. Azonban ezek az esetek nem voltak nagy számúak. Nekem nagyon pozitív a tapasztalatom: a magyar emberek alapvetően éretten reagáltak a veszélyhelyzetre és betartották a korlátozó intézkedéseket, megértették azok fontosságát.

Köszönet jár minden egyes magyar állampolgárnak, hogy jogkövető és szolidáris magatartást tanúsított a megváltozott hétköznapok során.

A távol-keleti kultúrákban tradicionálisan jobban érvényesül az az elv, hogy tisztelem a másikat – még az ellenfelemet is. Ott, ha valaki egy szezonális influenzában megbetegedik, akkor automatikusan felvesz egy maszkot, ha el kell hagynia a lakását. Ő a mások iránti tiszteletből teszi fel a maszkot, hogy ne fertőzze meg a másikat. Nálunk ez a szemlélet idegen, azt hittük, hogy csak az orvosoknak lehet mindezekre szüksége. A mostani járvány azonban rávilágított arra is, hogy ez nem így van.

Biztos, hogy sokan olyan következtetéseket is le fognak vonni, hogy ezentúl az otthoni háztartási patikában mindig legyen maszk és gumikesztyű.

– A kínai gyártósorok részben még álltak, amikor Európát is elérte a járvány – és egyszerre csak jóval nagyobb mennyiségű maszkra, védőfelszerelésre volt szükség. Hogyan lehetett beszerezni ezeket?

– Ez egy óriási feladat volt, amit a kormány kiválóan megoldott, személy szerint Szijjártó Péter külügyminiszter úr hatalmas munkát végzett. A „Keleti nyitás” politikája, melyet az Orbán-kormány évekkel ezelőtt meghirdetett, kezdetben sok kritikát kapott, mert egyesek értelmetlennek találták. Holott nem haszontalan, ha a nyugati integráció szereplőjeként kelet felé is nyitunk. Sok tudást és tapasztalatot lehet szerezni a világ minden pontján, és ne feledjük: a Nap is keleten kel!

Simicskó István maszkot oszt Újbudán. (Fotó: Nagy Mihály)

Az, hogy százmillió maszkot, több ezer lélegeztetőgépet sikerült csupán néhány hét leforgása alatt beszerezni, annak köszönhető, hogy Magyarország az elmúlt években aktív külpolitikát és külgazdasági tevékenységet folytatott.

A keleti nyitás és a személyes kapcsolatok jelentősége a járványhelyzet alatt felértékelődött.

A távol-keleti emberek nagyra tartják a bizalmat. Ők mindenkivel a tisztelet hangján igyekeznek beszélni – ugyanakkor a bizalom kiépítése alapvetően próbatételek útján történik. A szisztematikus, a keleti kultúrát tiszteletben tartó magyar külpolitika végül nagyon pozitív megítélés alá esett. Látták, hogy Magyarország évek óta korrekt és nyitott partner, aki keresi a lehetőségeket. Kína is keresi a kitörési lehetőségeket, nekik is fontos, hogy az Európai Unió felé legyenek olyan szövetségesei, mint például Magyarország.

– Hogyan tudott munkatársaival segíteni az újbudaiaknak?

– Személyes kapcsolataim révén Kínából több ezer maszkot kaptunk ajándékba. A kínaiak ismernek minket, megbíznak bennünk.

Újbudán 22 helyszínen ki is osztottuk 22 különböző intézménynek, egyházaknak, szeretetotthonoknak, idősek otthonának, boltosoknak ezeket a védőmaszkokat. 

Folyamatos kapcsolatban vagyunk a kerületi polgárokkal, telefonon érdeklődünk, hogy kinek miben tudunk segíteni. A legkisebb segítségek, mint például a bevásárlás, a postai csekk befizetése mind-mind nagyon sokat jelentettek. Én magam is elmentem a munkatársakkal az idősebb honfitársainkhoz, elvittük a megvásárolt termékeket, gyógyszereket, hogy ne kelljen elhagyniuk a lakhelyüket, ne tegyék ki magukat fölösleges kockázatnak.

Szerényen annyit mondhatok, hogy mi Újbudán ugyanazt csináltuk kicsiben, mint a kormány nagyban. Személyes kapcsolatok révén a helyi egyházi, egészségügyi és szociális intézményeket sikerült maszkkal ellátni, így többek között a Katolikus Karitászt, a Szent Imre plébániát, a Gazdagréti Szent Angyal plébániát, a református, evangélikus, a görög-katolikus egyházközösséget, illetve az Ökumenikus Segélyszervezetet is.

Besegítettünk az Újbudai Önkormányzat által fenntartott szociális intézményeknek is, ahol ezt nagyon nagy örömmel fogadták.

Láttuk, hogy ott is gondok vannak, többen jelezték számunkra, hogy nem annyira érezték a segítségnyújtásukat. Nem voltak ők sem könnyű helyzetben, eleinte nem igazán állt rendelkezésre védőfelszerelés. Igyekeztünk összefogni, nem akartunk ebből semmilyen versenyt sem csinálni, egyszerűen nekünk voltak meg a szükséges személyes kapcsolataink. Részemről ez természetes is volt: úgy éreztem, ott kell lennem azok mellett, akiknek a bizalmából huszonkét éve országgyűlés képviselő lehetek – ott kell lenni a bajban és segíteni kell.

Számos maszkot kapott a Katolikus Karitász is. (Fotó: Nagy Mihály)

– Voltak európai országok, amelyek a védekezés egy másik formáját, a nyájimmunitás kialakítását tartották követendőnek.

– Hogy ki milyen ember, az a bajban mutatkozik meg leginkább. Egy kormányzatot is minősít, ha rábízza egy ismeretlen járvány felelősségét az emberekre… Egyes európai országok kormányai valóban azt mondták, hogy „védjétek meg magatokat”, mert előbb vagy utóbb úgyis át kell esni mindenkinek a fertőzésen… Az ottani halálozások drasztikusan magas arányúak voltak.

A magyar kormány ezzel ellentétben, a lehetőségei maximumát nyújtva mindent megtett a magyar emberek egészségének megóvása érdekében.

Komoly próbatétel volt, de szerintem a magyar kormány jól vizsgázott, a bevezetett intézkedések hatásosak voltak. Magyarországról számos ország nyugodtan példát vehet.

– A koronavírus-járvány felfogható egy próbatételként is. Tapasztaltabbak leszünk, ha visszatér a járvány?

– Mindenképpen. A kormány összegezni fogja, hogy más országok másfajta intézkedéseihez képest hogyan alakultak a megbetegedések. Az elmúlt hetek eseményeit nemcsak járványügyi szempontból kell vizsgálni, hanem biztonsági, szervezeti és jogszabályi szempontból is. Az emberek részéről jogos elvárás lehet, hogy a klasszikus végrehajtó hatalomnak, a kormányzatnak az a felelőssége, hogy az államnak és azok állampolgárainak a boldogulását elősegítse és a biztonságot garantálja ehhez. Az államok ezért is jöttek létre.

Ennek eléréséhez viszont cselekvőképesség szükséges – ugyanakkor a hagyományos törvényhozás mechanizmusa jóval lassabb és nem megfelelő ahhoz, hogy ilyen helyzetekben hatékonyan járjon el.

Az Újbudai egészségügyi dolgozókhoz is eljutottak a védőfelszerelések (Fotó: Nagy Mihály)

Felgyorsult világunkban számos veszélyforrás jóval hamarabb megérkezhet Magyarországra is, mint korábban. A kormányok cselekvőképességének megőrzése kulcskérdés, nem csak vírusjárvány esetében. Természetese a demokratikus államokban az alapvető jogoknak a fenntartása és garantálása; a szabadságjogokat, az alkotmányos alapjogokat csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni: egy rendkívüli állapot esetében, ami a hadiállapotot jelenti. Akkor lehet például „kijárási tilalmat” bevezetni, a mostani veszélyhelyzetben nem, ezért vezetett be a kormány csak „kijárási korlátozást”.

A nemzeti biztonsági stratégiában jelenleg még a járványveszély nem szerepel. A magyar jogrend hat különleges jogrendi tényállást ismer:

rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, váratlan fegyveres támadás esete, illetve a terrorveszély.

Ezek részleteit sarkalatos kétharmados törvényekben szabályoztuk az Alaptörvény megalkotásakor. Hat különleges jogrendi tényállás sehol nincs a világon – csak idehaza. Talán érdemes végiggondolni, hogy mindezt szükséges-e megtartani. A 21. században ugyanis elérkeztünk oda, hogy már nem lehet a 20. századi felfogásunkkal, gondolkodásmódunkkal, az abban megszokott metódusok szerint eljárnunk, mert a megváltozott világ ezt nem teszi lehetővé.

A 20. századi felfogásunk szerint van a „béke”, a „háború” vagy a „válsághelyzet” állapota. Mára ezek a klasszikus felfogásunk szerinti határok összemosódtak.

Egy kibertámadás esetében mit mondunk – amikor Magyarországot és annak különböző állami szerveit naponta több millió támadás éri?

– Hogyan fogható fel ma a háború?

– Ha a háborút abban az értelemben fogjuk fel, hogy az az akaratunk rákényszerítése egy másik államra, akkor mára ehhez nem feltétlenül van szükségünk fegyverekre. Sokféle módszer és eljárás létezik, amely leplezett hadviselésként értékelendő. Ebből következik, hogy mára már nem szükséges a döntő csata ahhoz, hogy az egyik állam rákényszerítse a másikra az akaratát. 

Nem zárhatjuk ki a biológiai hadviselés jövőbeli lehetőségét sem. Nem tudhatjuk, hogy egy következő vírusjárvány vajon manipulált lesz-e.

Azaz, hogy valakik szándékosan terjesztik el a világ bizonyos pontjain. Nem ezt a koronavírust, hanem egy másikat, ami célzottan egy-egy ország gazdaságára vagy lélekszámára kíván súlyos csapást mérni. A biztonságpolitikával készülnünk kell ilyen eshetőségekre is. Hatékony önvédelmi rendszer szükséges, mert egy ilyen, vagy ennél jóval veszélyesebb járvány bármikor megjelenhet Magyarországon is. Régi mondás: reméljük a legjobbat, de készüljünk fel a legrosszabbra is.

Mindig felkészültnek kell lenni, és ehhez hozzátartozik a különböző szervezetek életben tartása, azok folyamatos és legmagasabb szintű képzése, fejlesztése.

Simicskó István 2020 (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Az akarat rákényszerítésének egyik eszköze a politika is. Magyarországot a hatékony védekezése ellenére is számos politikai kritika is érte.

– Jól látható, hogy vannak ilyen irányú politikai manőverezések Magyarországgal és kormányával szemben. Rengeteg téves, rosszindulatú és kiforgatott információval próbálják a céljukat elérni. A fake news-ok is egyfajta hadviselést jelentenek a magyar kormánnyal szemben.

A politika dimenziójában történő támadás ez, mely egyszerre zajlik az EU-n belül és más fórumokon is.

Sajnálatosan nem idegen néhány hazai ellenzéki politikai szereplőtől sem, hogy Magyarországot kifejezetten rossz színben tűntesse fel mások előtt. Ehhez természetesen megvannak a nemzetközi partnerek is. Emlékezhetünk, nemrégiben egy amerikai újságírónőt is úgy tájékoztattak, hogy bezárták a magyar parlamentet, miközben az igazság az, hogy folyamatosan dolgozunk. Többet is, mint eddig. Az élet nem állt meg, akik a közösséget szolgálják, azok nem zárkózhatnak be ilyenkor. Az emberek azt várják el, hogy segítsünk, és ez így van jól, mi pedig legjobb tudásunk szerint tesszük a kötelességünket.

 

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: Tóth Gábor (Vasarnap.hu)

Mátészalkát elkerülte a koronavírus

A korlátozásokat a közös erőgyűjtés követi – Tata polgármestere a Vasárnapnak