Az időben meghozott önkormányzati döntések és a lakosság fegyelmezettsége sokat segített a hatékony védekezésben, melynek eredményeképpen Mátészalkán nem történt megerősített koronavírusos megbetegedés. A település KDNP-s polgármesterével, dr. Hanusi Péterrel beszélgettünk, aki elmondta, hogy az idei összefogás hatékonyságát egy tavaly év természeti katasztrófa alapozta meg.
– Hogyan vészelte át a város az utóbbi hónapokat?
– Úgy gondolom, a Jóisten különleges kegyelmében tartja Mátészalkát, ugyanis az a helyzet, hogy a mai napig sincs egyetlen, pozitívan visszaigazolt koronavírus-fertőzött sem nálunk. Ez véleményem szerint egyrészt annak tudható be, hogy a kormány, illetve a helyi intézkedéssorozat sikeresnek bizonyult, másrészt pedig annak, hogy a lakosság az intézkedések fontosságát megértette és mindvégig nagyon fegyelmezetten viselkedett.
dr. Hanusi Péter Mátészalka polgármestere (Fotó: Cservenyák Olivér)
A koronavírus elleni védekezés Mátészalkán már március 9-én elkezdődött, amikor – még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt – úgy döntöttünk, hogy azonnali intézkedéseket teszünk. Végiggondoltuk, hogy mit tehetünk a mátészalkaiak egészségének megőrzése érdekében. Eldöntöttük, hogy számos önkormányzati intézmény működését korlátozni fogjuk.
Folyamatosan szűrésre kerülnek az egészségügyi intézményeink dolgozói is. Természetesen járványügyi intézkedések nálunk is vannak, jelenleg 19 személy áll járványügyi eljárás hatálya alatt, közülük 18 fő külföldről hazatért lakos, az ő esetükben automatikusan 14 napos karantén van elrendelve. Egy főről tudunk, aki egészségügyi okokból „gyanús”, ő szintén járványügyi karanténban van.
– Milyen helyi intézkedések születtek?
– Tavaly volt Mátészalkán egy hatalmas vihar; egy szupercella vonult át a térségen, melynek következtében a város 430 ingatlanában keletkezett kisebb-nagyobb kár. Parkjaink többsége valóban úgy nézett ki, mint egy katasztrófa sújtotta terület.
A kármentesítésbe sikerült a város egész lakosságát bevonni.
A vihar után következő két-három hét nagyon nehéz volt mind a lakosok, mind az önkormányzat számára, de arra mindenképpen jó volt, hogy megmutatta: veszélyes helyzetekben képesek vagyunk összefogni. Tetőt fedtünk, a szomszédok segítettek egymásnak, megszerveztük az Önkéntes városmentő napot, melyen több mint kétszáz önkéntes segítségével takarítottuk az utcákat és a köztereket.
hirdetésEbben az időszakban szerveztük meg azokat a munkacsoportokat, egyáltalán azt a rendszert, amelyet most, a járványveszély idején újra kellett indítanunk.
dr. Hanusi Péter Mátészalka polgármestere a 2019-es vihar utána (Fotó: Cservenyák Olivér)
Ez az összefogás, ami a nyáron megmutatkozott, most is erőt adott. Tehát mi a tavaly kialakult gyakorlatot ültettük át a koronavírus-járvány okozta jelen helyzetbe; nem kellett kitalálnunk, hogyan is működik egy városi operatív munkacsoport, mert mi már létrehoztuk egy hasonlót a vihar miatt.
Tavaly már jócskán bizonyított ez a városi operatív munkacsoport, így mondhatom, hogy a lakosság is bizalommal viszonyult az intézkedéseinkhez.
Senkit nem hagyunk egyedül, mindenkinek segítünk, aki az önkormányzat látókörében kerül.
– Melyek voltak a mátészalkai védekezés legfontosabb elemei?
– Elsők között zártuk be a közösségi tereinket, többek között az uszodát és a városi piacot, amelyek könnyen fertőzési központtá válhattak volna. Az összes tagóvodánkban ügyeletet rendeltünk el, hogy azok a gyerekek, akik nem tudnak otthon maradni, a saját megszokott óvodájukban lehessenek. Így egyetlen szülőnek sem okozott nehézséget, ha a gyermeket nem tudta kire bízni. Azért sem tettünk lakatot az óvodákra, mert tudtuk, hogy vannak családok, ahol egészségügyi dolgozók, vagy éppen rendőrök vannak, akik nem tudták megoldani, hogy a gyermekük otthon maradjon.
A kijárási korlátozás idején – a kisebb forgalmat kihasználva – elkezdtük fertőtleníteni a várost. Az utcákat, padokat, köztereket.
Kicsi az esélye, hogy valaki fizikai érintkezésbe kerül a közúttal és onnan kapja el a vírust, de ha a lakosok látják, hogy komolyan vesszük a helyzetet és mindent megteszünk a fertőtlenítés tekintetében, akkor ők is jobban betartják a kijárási korlátozás szabályait.
Az emberek érzékelték, hogy mi mindent megteszünk az egészségük megóvása érdekében, és ezt azzal hálálták meg, hogy nem csoportosultak, nem mentek ki fölöslegesen az utcára.
A piac kinyitása nagyon fontos volt a helyi termelők megmaradása szempontjából. EU-s támogatásból tavasszal nyitottuk volna meg a térségi nagy piacunkat – ez azonban a járvány megjelenését követően már nem tűnt bölcs megoldásnak – főleg ha napi ötezer környékbeli vidéki ember érkezett volna be piacolni, ezáltal is növelve a fertőzés lehetőségét.
A kijárási korlátozás bevezetése után megnyitottuk ugyan a nagypiacot – de csak a megfelelően komoly óvintézkedések bevezetése mellett. Nagyon figyelünk rá, hogy az árusok és vásárlók is betartsák a szigorú szabályokat, amelyek mind-mind a közös érdek figyelmbevételével születtek.
dr. Hanusi Péter Mátészalka polgármestere a 2019-es vihar utána (Fotó: Cservenyák Olivér)
– Meginogtak a mátészalkai vállalatok? Hány ember veszítette el a munkáját a városban?
– Mátészalka ipari és gazdasági központ a térségben. A veszélyhelyzet idején a cégek döntő többsége is leállt, vagy a szokásosnál jóval szerényebb, 20-30%-os kapacitással működött. Ehhez képest elmondható, hogy nagyobb problémákat egyelőre nem okozott a járványhelyzet miatti gazdasági visszaesés a munkahelyeken.
Mátészalka a „Fény városa”, itt összetartó közösség él; az emberek jól ismerik és támogatják egymást – így van ez még a multinacionális cégek vezetői között is.
Városunkban korábban sem volt jellemző, hogy a munkáltató csak úgy megszabaduljon a munkavállalóitól. A jelenlegi nehéz helyzetben a munkaadók, még ha fogcsikorgatva is, de megpróbálják a tartalékaikat úgy felhasználni, hogy ne kelljen az embereket az utcára küldeniük. Mátészalkán öt-hat évvel ezelőtt még közel tíz százalékos munkanélküliség volt – ez a szám tavaly három százalékra csökkent. A multinacionális, illetve a közép- és kisvállalatok egy része munkaerőhiánnyal küszködött – igyekeznek megőrizni a munkavállalóikat.
Részben ennek tudható be, hogy a veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetése óta csupán 185 regisztrált munkakeresőt tartunk nyilván városunkban.
Akik elveszítették az állásukat, azok szeretnének dolgozni, a város vezetése pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy munkához segítse őket. Az önkormányzat jelenleg közel hatvan munkavállaló számára azonnali munkát tud biztosítani.
A legnagyobb cégeink már teljes kapacitással üzemelnek – ez bizakodásra ad okot a foglalkoztatási viszonyokat illetően.
– Milyen különleges intézkedéseket kellett meghozniuk az utóbbi időben?
– Az előre nem látható események miatt május 15-én a költségvetést polgármesteri hatáskörben módosítottam. A járványhelyzetben minden intézkedést a polgármesternek kell meghoznia, mivel a képviselőtestület nem működik. Ugyanakkor fontosnak tartom az átlátható és demokratikus működést, ezért
az egyes polgármesteri döntéseket továbbra is megküldöm a képviselő-testületi tagoknak véleményezésre. Írásos véleményüket megvárom, figyelembe veszem, és csak ezt követően hirdetem ki a polgármesteri döntést.
Erről aztán a város Facebook oldalán és Youtube-csatornáján egy tájékoztatást tartok, hogy a mátészalkaiak a veszélyhelyzet alatt is lássák, tudják, mi és miért történik.
A veszélyhelyzet sok mindent megváltoztatott, módosítani kellett a költségvetést, megpróbáltuk megbecsülni, mennyi bevétel eshetett ki az önkormányzat büdzséjéből. Magunkon kezdtük a spórolást: a képviselőtestület tagjai teljes márciusi tiszteletdíját, az alpolgármester és a polgármester pedig ennek az összegnek a dupláját egy veszélyhelyzeti alapba fizette be, karitatív célból, az orvosi ügyelet átszervezését, komfortosabbá tételét segítve.
A 2019-es vihar utáni összefogás (Fotó: Cservenyák Olivér)
196,5 millió forintos kiadáscsökkentést rendeltem el saját hatáskörben, korlátozó intézkedéseket vezettem be a gazdálkodás területén, minden saját erőből történő, nélkülözhető beruházást elnapoltunk. Eszközbeszerzés sem történhet az önkormányzati intézmények számára, mert 20.000 forint feletti tételeket az intézményvezető csak akkor vállalhat, ha azt a pénzügyi igazgató is javasolja.
A költségvetés csökkentése első körben megtörtént, figyeljük a további változásokat, és ha szükséges, akkor újabb módosításokat végzünk.
Reméljük, hogy a mátészalkai gazdaság ezt a próbát is kiállja. Bizakodóak vagyunk: annyi mindent megoldottunk már közösen, a mátészalkaiakkal. Kiváló közösség alakult ki nálunk, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a mostani gazdasági nehézségeket is át fogjuk vészelni. A mátészalkaiak összetartanak – nekünk ez a legnagyobb erőnk.
Végtelenül büszke vagyok arra, hogy ennek a városnak a polgármestere lehetek!
Tóth Gábor
