Általában húsvét környékén szoktak előállni sci-fi írók, filmrendezők és a téma más komolyan veendő ismerői azzal, hogy akiben az elmúlt kétezer évben embermilliárdok hittek és akihez ugyanennyien fordultak fohászaikban, az hétköznapi halandó volt; Jézust megfeszítették, meghalt, eltemették, szemfüles kutatók pedig megtalálták porhüvelyét. (Többször is.) Ügyes elgondolás, hiszen sokan tekintik az ezzel kapcsolatban született filmeket, könyveket hivatkozási alapnak. Csakhogy a felsorakoztatott „bizonyítékok” olyan könnyen ledönthetők, mint a homokra épített ház – ha idézhetünk egy ideillő klasszikust.
Végtelen a sora azoknak a városi legendáknak, amelyeknek célja a kereszténység hitének (és hitelének) aláásása. Sorozatunk előző részében ezek közül az egyik legnépszerűbbet cáfoltuk meg, nevezetesen hogy Jézusnak testvérei lettek volna, Mária és József közös gyermekeinek személyében. Ehhez kapcsolódva – maradva a sírboltok titokzatos világában – újabb kereszténység-ellenes hoaxot szemlélünk meg közelebbről: mégpedig azt, hogy Jézus nem támadt fel, mivel ráleltek porhüvelyére egy (vagy több…) osszáriumban.
Az egyik „leleplező” felfedezés, amely Jézus Krisztus feltámadását lett volna hivatott cáfolni, 1980-ból való, egy másik pedig 1931-ből. Egyiket sem övezte a maga idejében különösebb hírverés, ennek oka pedig az volt, hogy azok a szakértők, akik valamennyire ismerik a korabeli zsidóság szokásait és történetét, pontosan tudták: nincs itt semmi látnivaló. Tudniilik azzal kapcsolatban, hogy a leleteken – két Jeruzsálemben megtalált osszáriumon – ez állt: Jézus, József fia (Yeschua, Yehosef fia). A leletek megjelentek katalógusokban és szakkönyvekben is, mégis évtizedeket kellett várni arra, hogy valaki meglássa mindebben a lehetőséget – ki az egyikben, ki a másikban.
Ez alapján készült egy BBC-beszámoló 1996-ban, amely hatalmas csinnadrattával jelentette be, hogy megtalálták Jézus porhüvelyét – kicsit rontott a „hír” hatásfokán, hogy a műsorban tudósok egyenesen nevetségesnek nevezték a feltételezést, hogy a sír Jézusé lenne. Aztán jött James Tabor „bibliakutató”, és a ’80-ban megtalált, Talpiot-leletnek nevezett osszáriumok felirataiból (a már említett Jézus, József fia; Mara, Mária – Mariamene – lánya illetve Júdás, Jézus fia) kiindulva vitatta Jézus feltámadását, azt állítva, hogy Szent Pál egy politikai Jézus-mozgalom élére állva „csinálta meg” az egyházat.
A pontot az „i”-re James Cameron tette fel producerként és „társtettesként”, akinek azért voltak már jobban sikerült filmjei is a „Jézus elveszett sírja” című konteógyűjteménynél. A film stábja sajtótájékoztatón jelentette be 2007-ben, hogy a Talpiot-sírba egykor a Názáreti Jézus, valamint felesége és fia maradványait temették. Ezzel tulajdonképpen azt állították, hogy Jézus sok minden lehetett, akár példás családapa is, de egy biztosan nem: az Üdvözítő. (A „leleplező” filmet amúgy jó érzékkel feketevasárnap mutatta be a Discovery Channel – ezt az üzenetet nem nagyon lehet félreértelmezni.)
Csakhogy.
hirdetés- Az antik zsidóság névadási fantáziája meglehetősen szürke volt, így annak esélye, hogy egy osszáriumban olyan, Jézus nevű férfi csontjai porladjanak, akinek az apját Józsefnek hívták, egyes vélekedések szerint hozzávetőleg 1:240-hez, vagy még annál is valószínűbb.
- Amos Kloner, aki a Talpiotban talált leleteket elsőként megvizsgálta, az ABC Newsnak elmondta: a három kilométer sugarú körben, ahol a sírboltot találták, körülbelül kilencszáz hasonló sír volt, azok közül 71-ben megtalálható a Jézus név, kettőben pedig olyan Jézusé, akinek az apját Józsefnek hívják.
- A Talpiotban talált sír egyértelműen egy módos családé volt – a Szent Család azonban sosem volt tehetős (Lk. 2,24 – Jézus körülmetélésekor két galambot áldoztak, ez volt a szegények áldozata). Ha a családnak lett volna pénze saját kriptára, azt nagy valószínűséggel a szokásokhoz híven inkább Názáretben vásárolták volna meg.
- Mivel Jézus családjának nem volt sírboltja Jeruzsálemben, Arimateai József a sajátját ajánlotta fel a holttest számára. A Talpiot-negyed igen messze van a keresztre feszítés helyszínétől – nem úgy, mint az Arimateai József által felajánlott sírbolt.
- Miért titkolták volna – ahogy azt a feltámadás tagadói közül sokan hirdetik – az evangéliumok Jézus házasságát? Hiszen azok korábban születtek, mint az egyházi dogmák – írja Sötét alakok című könyvében Michael Hesemann történész-újságíró.
- Hesemann arra is felhívja a figyelmet: nem túl életszerű, hogy Jézus feltámadását akár életük árán is hirdették volna követői, ha a közelben osszárium felirata tanúsítja minden kétséget eloszlatóan ennek ellenkezőjét.
- Legkevesebb két alkalommal találták meg (eddig) Jézus csonttároló edényét. Milyen konstellációban idézhetők ezek egymáshoz képest? (Hacsak nem volt két sírja is a tanítónak…) Mindegyiket a felirat alapján tulajdonítják Jézusnak – akkor melyiket tartsuk hitelesnek?
Kövessük a tények mentén gondolkodó tudósok álláspontját, és mondjuk ki: egyiket se.
Kiemelt képünkön: A Jézus sírját borító márványlap a sír fölé emelt edikulában, azaz halotti emlékműben, a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában, a szentély restaurálása után 2017-ben. A bazilikát és benne a szentélyt azon a helyen építették, ahol a keresztény tanítások szerint Jézus Krisztust kereszthalála után eltemették. (MTI/EPA/Abir Szultan)
Olvasásra ajánljuk:
Keresztényellenes Fake News (1): Jézus Krisztusnak vér szerinti testvérei voltak!
