Gyakorta hallhatjuk, hogy a Római Katolikus Egyház a tudomány állandó ellenlábasa (volt). Valóban gáncsoskodások jellemezték az egyház és a tudomány kapcsolatát? Megsúgjuk: nem. Akkor mégis hogyan alakult ki ez a tévképzet?
Egyesek a középkor világát mozdulatlannak és sötétnek látják. A Római Birodalom bukása után a kereszténység volt az, mely képes volt hidat építeni a kontinens népei közé. Az egyház nem csak a középkori államrendszer alapja volt, hanem egyben a tudomány fő szervezője is. Mégis, egyes közéleti hangadók, valamint a városi legendák terjesztői úgy tartják, hogy a Szentszék szándékosan eltitkolta a „világi” tudást hívei elől, hogy a Biblia igazát bizonyítani tudja.
Bolognai egyetem, 1350 körül (Forrás: Wikipedia.com)
A vallás mindig iránytűt jelentett a hívek lelki életében. Az egyházi ünnepek, hagyományok határozták meg a hétköznapokat, azok alapján szerveződött az élet. Mindez nem azt jelenti, hogy az egyház maradi lett volna, sőt éppen ellenkezőleg!
A középkor folyamán a tudomány egyedüli letéteményese az egyház volt,
elég csak arra gondolnunk, hogy az írástudók kizárólagosan az egyházi iskolák keretein belül nevelődtek ki. A tudás őrzői és gyarapítói voltak, mely nem korlátozódott csupán a teológiai ismeretekre. Egy középkori egyetemen a teológiai kar mellett kötelezően megjelentek a jogi, orvosi és művészeti karok is. A Szentszék védelmet és szabadságot is nyújtott az egyetemeknek, a kutatás, a fejlesztés és a művészeti újítások is az egyházi megrendelések finanszírozásával jöttek létre. Akkor hogyan alakult ki ez a téves elképzelés, hogy a katolikus egyház állandó gátja volt az újításnak?
hirdetés
Középkori egyetem Párizsban (Forrás: Wikipedia.com)
A középkori eredmények a felvilágosodás korában újraértelmeződtek. Az új filozófiai irányzatok szakítottak a hagyománnyal és megvetették a korábbi korok eredményét és tapasztalatát.
Elsősorban a liberális-materialista filozófiai nézetek voltak azok, melyek állandóan igyekeztek az egyházat tudománytalansággal bélyegezni.
Mindez egy olyan tudománytörténeti korrajz, melynek részleteit, mozgatórugóit ma már pontosan ismerjük.
A támadások és félreértések ellenére elmondható, hogy nem csak a középkorban, hanem az újkorban is kiemelkedő szerepe volt az egyházi iskolarendszernek és a tudománynak. Se szeri, se száma azoknak az egyházi vezetőknek, kutatóknak, gondolkodóknak, akik nem csak iskolát, hanem irányzatokat, módszertanokat is kidolgoztak, mellyel a modern tudomány új lendületet kapott.
Tóth Gábor
A keresztényellenes híresztelések cáfolatait egy csokorba gyűjtve ide kattintva olvashatja.
Keresztényellenes Fake News (13): Mese a világórát átállító pápáról
Keresztényellenes Fake News (12): Szent István, a véreskezű pogánygyilkos
