Keresztényellenes Fake News (12): Szent István, a véreskezű pogánygyilkos

Számos téves elképzelés él a köztudatban Szent István királyunkról. Az egyik ilyen elgondolás szerint az uralkodó a római katolikus egyház nevében, egyféle „keresztes hadjárat” során a fél országot kardélre hányta. Ez az elképzelés téves ok-okozati összefüggéseken alapszik. Az ezredfordulón valóban nagyon komoly belső feszültségek jelentek meg a Kárpát-medencében, de ezek nem vallási különbözőségekből fakadtak.

A keresztény állam alapjait már Géza nagyfejedelem letette, de az igazi feudális királyság megalapítása fiára várt. István külpolitikájában Róma mellett kötelezte el magát, Bajorországból választott magának katolikus feleséget Gizella hercegnő személyében.

István király munkássága a keresztény állam megalkotása köré épült, ám ez az utólag fényesnek és magasztosnak tűnő országépítés nem volt zökkenőmentes. A fő nehézséget az jelentette, hogy az akkori viszonyok között nem István, hanem Koppány volt jogosult a Géza után megüresedett fejedelmi tisztségre.

István azonban megváltoztatta a korábbi öröklés menetét és híveivel Esztergomban fejedelemmé választatta magát 997-ben.

István győzelme Géza nagybátyja felett Erdélyben, 1003-ban. A Képes Krónika ábrázolása (Forrás: Wikipedia.hu)

A jogellenes és hagyománytipró váltást számos magyar törzsfő rossz szemmel nézte. Koppány trónkövetelésével elkerülhetetlenné vált a véres belviszály.

Koppány mögött tagadhatatlanul sok olyan törzs és fegyveres csoport is felsorakozott, amely a fejedelmi, törzsi rend továbbélését kívánta elérni. István házassága révén a német befolyás megnőtt az udvarban, mely ellenérzéseket szült a mellőzött magyar vezetőkben. Az ezredfordulón kialakult fegyveres konfliktusban István hadait támogatták német erők is, de számos magyar törzset is tudhatott maga mellett.

Az István és Koppány közötti háborúskodás minden bizonnyal nem terjedt ki az ország egész területére. A legsúlyosabb pusztítások a Dunántúlon történhettek, mivel annak északi része Istvánhoz, déli része pedig Koppányhoz és szimpatizánsaihoz tartozott. Egyes törzsek feltehetően semlegesek maradtak a kialakuló trónviszályban.

A Veszprém melletti döntő csatában Koppány is életét vesztette. A krónikáink szerint Vencellin ispán végzett Géza örökösével.

István és Koppány harcát helytelen a kereszténység és a pogányság összetűzésének feltüntetni, nem vallásos térítés, hanem a trónért folytatott harc okozta a fegyveres villongásokat. A köztudatban kevésbé ismert, hogy maga Koppány is keresztény volt – őt 972-ben keresztelték meg Bizáncban.

István új típusú kormányzást és országvezetést hozott létre, melynek egyik legjelentősebb eredménye a kialakított vármegyerendszer és a magyar egyházszervezet volt.

A trónon ülő Szent István király a Képes Krónika ábrázolásán (Forrás: Wikipedia.com)

Szent István király belpolitikai győzelmét szerencsés külpolitika is jellemezte. Királyságát és hatalmát nemzetközileg is elismerte mind II. Szilveszter, mind pedig a német-római császár, III. Ottó, illetve a bizánci császár, II. Baszileiosz.

 

Tóth Gábor

Keresztényellenes Fake News (11): Ősi titkokat őrző pálosok

Keresztényellenes Fake News (10): Jézus magyar volt

Keresztényellenes Fake News (9): Jézus egy marslakó