A világ legmagasabb templomába látogat XIV. Leó pápa
Száz éve hunyt el Antoni Gaudí, akit Isten építészének is neveznek.
XIV. Leó pápa június 10-én – Antoni Gaudí katalán építész, a barcelonai Sagrada Família templom megálmodója halálának századik évfordulóján – liturgikus szertartást tart a még mindig épülő bazilikában, és felavatja az épület Jézus Krisztusról elnevezett, 172,5 méter magas tornyát.
Antoni Plácid Gaudí i Cornet 1852. június 25-én született a Barcelonához közeli Reusban. Apja rézműves volt, ő kovácsinasként dolgozott, mielőtt a barcelonai építészeti iskolába jelentkezett, ahol 1878-ban szerzett diplomát. Hogy tanulmányai költségeit fedezze, az egyetem mellett híres építészeknek, olykor tanárainak segített műszaki rajzolóként. Az oklevél átadásakor az egyetem rektora megjegyezte:
„Még nem tudjuk, hogy bolondnak, vagy zseninek adjuk-e a diplomát. Majd az idő eldönti”.
Korai, megvalósult munkái lámpaoszlopok, újságosbódék voltak a katalán fővárosban. Rajzain mór és gótikus jegyeken túl már stílusának jellegzetes, organikus karakterjegyei is megjelentek: szokatlan mértani formák, mintás téglák, kövek, kerámiacsempék, növény- és hüllőmintás kovácsoltvas elemek tették felületeit mozgalmassá. Terveire az 1878-as párizsi világkiállításon figyelt fel a dúsgazdag vállalkozó Eusebi Güell gróf, aki mecénása és barátja lett. Gaudí első fontos megbízatása, az 1883 és 1885 között épült Casa Vicens sikere nyomán neve széles körben ismertté vált. Kevés fennmaradt jegyzetének egyike is ehhez az időszakhoz kapcsolódik, a Le Manuscrit de Reus című füzetében az egyén (és a család) függetlenségének alapvető feltételét vizsgálva a saját tulajdonú ház mellett érvelt.
Güell megbízásainak köszönhetően Gaudí számos terve megvalósult: pártfogója nevét viselő borospince, pavilon, több szintes lakóház és park egyaránt szerepel a századforduló körüli években létrejött alkotások között. A Güell parkot az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Gaudí 1902 utáni művei már nem sorolhatók hagyományos stílusokba, csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, díszítésük és térszerkezetük is újszerű, természeti, vallási jelképeket idéznek. Ekkor dolgozta ki támpillér nélküli szerkezeteit, az oldalnyomás és függőleges terhelés eredőjébe eső ferde pillérekkel, vékony héjboltozattal, a szilárdságot növelő hullámos fallal. Műveit finoman megmunkált részletek harmóniája jellemzi, a színekkel ikonográfiai eszközként bánt. Épületeit olykor visszabontatta, jobb megoldást keresve; elképzelései hatását modelleken kutatta, házait folyamatos művezetéssel, kiviteli terv nélkül építette.
A Casa Milá és a Casa Batlló Barcelona lakóháznak tervezett, ma már múzeumként működő jellegzetes épületei. A Casa Milá a természet és az építészet találkozásának kiemelkedő példája, szintjei kerámia virágmotívumot formáznak, Katalónia hegyeit és tengerpartjait idézik. A Casa Batlló Gaudí szecessziós stílusának talán legharmonikusabb darabja, szintén a világörökség része. Gaudínak jelentős szerepe volt a katalán művészek és kézművesek spanyolellenes mozgalmában, a Renaixensában, akik a madridi kormány által elnyomott katalán életformát akarták felújítani.
Legismertebb műve a Barcelona jelképévé magasodott Sagrada Família (Szent Család) templom. Az alapokat 1882-ben rakták le, Gaudí egy év múlva vette át az építkezés irányítását, 1914-től felhagyott egyéb munkáival. Egyedülálló terve 18 tornyot tartalmazott, amelyek a 12 apostolt, a négy evangélistát, Szűz Máriát és Jézus Krisztust szimbolizálják. Az építkezésen remeteként élt, maga gyűjtött pénzt a költségekre, egészen 1926. június 10-én bekövetkezett haláláig. Tragikus módon épp az általa megálmodott templom közelében lett végzetes baleset áldozata, amikor elütötte egy villamos, és mivel nem ismerték fel, a hajléktalanok kórházába vitték, és három nappal később meghalt. Temetésén hatalmas tömeg vett részt, pápai engedéllyel a befejezetlen templom kriptájában nyugszik. Halálakor az épületnek még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat volt kész, amelyeket az UNESCO 2005-ben a világörökség részének nyilvánított.
A Spanyolország egyik legfőbb idegenforgalmi látványosságának számító Sagrada Família több mint 140 éve folyamatosan építés alatt áll. XVI. Benedek pápa 2010-ben megszentelte és bazilika rangjára emelte. 2021-ben avatták fel a Szűz Máriáról elnevezett tornyát, amely Gaudí kriptája fölött magasodik, s amely a 18 torony közül 138 méterével a második legmagasabb.
Idén február 20-án helyére került a központi, Jézus Krisztusról elnevezett torony utolsó eleme, egy 17 méter magas kereszt. A templom ezzel elérte végleges, 172,5 méteres magasságát, és így Barcelona legmagasabb épülete és a világ legmagasabb temploma lett, tíz méterrel múlja felül az ulmi székesegyházat.
Gaudít gyakran gúnyolták életében, kritikusai a Casa Milát kőbányaként emlegették. Példája szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta, őt magát szinte elfelejtették, és csak a múlt század hatvanas éveiben fedezték fel újra. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba. Az első, általa tervezett lakóépület, a Casa Vicens 2017-ben vált látogathatóvá a nagyközönség számára.
Az Isten építészeként is emlegetett Gaudí boldoggá avatási eljárása 2003-ban indult meg. 2025-ben tiszteletreméltó címet kapott a római katolikus egyháztól, amivel megnyílt az út a szentté avatása előtt. 
Vezetőkép: A barcelonai Sagrada Família bazilika 172,5 méter magas Jézus Krisztus-tornya 2026. június 3-án, a csúcsára rögzített, körpanorámás kilátóként is funkcionáló monumentális kereszttel, amellyel az épület a világ legmagasabb templomává vált. Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti
