A jelenkori Magyarország politikai rendszere, identitása, közbeszéde arra a konszenzusra épül, hogy a szovjet megszállás és az abból következő úgynevezett szocializmus az egypártrendszerrel egy tőlünk idegen, erőszakosan ránk kényszerített helyzet volt. Össztársadalmi egyetértéssel felvállaltuk az ezzel szembeforduló mozgalmak, különösképpen pedig az 1956-os forradalom – amely kitörésének napját az új parlament első intézkedései között tette nemzeti ünneppé – örökségét.
Az 1989-es események – nemzeti kerekasztal, Nagy Imre-temetés –, valamint az 1990-es választások szentesítették azt a megkérdőjelezhetetlen szándékot, hogy szabad, független, demokratikus Magyarországot akarunk.
A 2010 utáni Fidesz-kormányok pedig mindezeken túl arra az erkölcsi alapra, és arra a felháborodásra épültek, amelyet a megelőző időszak, de különösen a 2006-os események kiváltottak. Az őszödi beszéd elhangzása és nyilvánosságra kerülése, valamint ezzel szoros összefüggésben a forradalom ötvenedik évfordulóján alkalmazott rendőri erőszak vállalhatatlanná tette az akkori kormányzatot, és ugyanúgy a történelmi narratívánk bűnös oldalára száműzte őket, miképpen a negyvenévnyi kommunista diktatúrát.
Ezek után különösen arrogáns, pimasz és anakronisztikus a most bemutatott árnyékkormány, amelynek „miniszterelnöke” Dobrev Klára, a mögötte álló párt elnöke pedig Gyurcsány Ferenc.
Dobrev személye megtestesíti mindazt, amivel szemben a jelenlegi magyar demokrácia meghatározza magát: nagyapja, Apró Antal az 50-es években fontos párt- és kormányzati posztokat töltött be, aktív szereplője, alakítója volt a Rákosi-korszaknak. Az 56 utáni megtorlásnak emblematikus figurája (ő jelentette be a Parlamentben Nagy Imréék kivégzését), a Kádár-rezsimben 13 esztendeig az Országgyűlés elnöke. Lakhelye az az elkobzott villa volt Budapest egyik legdrágább részén, amelyben leszármazottai ma is élnek. Dobrev Klára anyja a rendszerváltáskor politikai hatalmát gazdaságira váltó pártelit tipikus megjelenítője. Maga Dobrev annak a Medgyessy Péternek lett kabinetfőnöke, aki állampárti miniszterből és D-209-es ügynökből vált rövid időre miniszterelnökké. Vagyis D.K. (és a DK) mindannak a szimbóluma, amit a magyar nép a rendszerváltáskor a leghatározottabban elutasított.
hirdetésGyurcsány pedig a másik sarokpont, a 2006-os események „hőse”. A hazug, az adatokkal és emberekkel manipuláló, a népre lövető kormányfő; az eszelős, hiteltelen, népszerűtlen, alkalmatlan ember.
Az ő kettősük nyílt tagadása az aktuális magyar nemzeti-politikai narratívának, a társadalmi konszenzusnak.
Ez nem árnyékkormány, hanem maga a múlt, a halott történelem, az árnyékvilág: politikai-történelmi hullák újjáéledése. Zombi kormánynak kellene nevezni.
Azzal pedig, hogy folyamatosan Európára hivatkoznak, deklarálják, hogy Európát is ebbe a szellemi-ideológiai vonulatba sorolják, ami egy letűnt eszme fogságába került. Ebben talán igazuk is van. Számunkra az a Nyugat, amelyért rajongtunk, elpusztult. Sikerült elérniük, hogy az oroszokat gyűlölő, rájuk és az USA-ra felnéző, bennük példát látó magyar társadalom hangulata megfordult. Illetve fura mód kifordult, mert az egykori szovjet-bérenc kommunisták éppenséggel fordított utat jártak be, és most a nyugat bábjai lettek. Jó példa Horn Gyuláé, aki egy Varsói Szerződéshez tartozó tagállam külügyminiszteréből a NATO-csatlakozást az elsők között szorgalmazó atlantistává vált. Ennek a vonulatnak a része Dobrev, Gyurcsány és csapatuk.
Mivel Európa is már csak árnyéka önmagának, a mi kis hazai árnyékkormányunk passzol ehhez az árnyékkontinenshez.
A címlapkép forrása: Facebook/Dobrev Klára
