A Vatikán pénze

Az egyház és a pénz témája mindig is nagy érdeklődésre tarthatott számot, amit az utóbbi évek Vatikán körüli történései csak tovább fokoztak. A hírek különböző pénzügyi botrányokról, félresikerült befektetésekről és büntetőeljárásokról szóltak. Előbb XVI. Benedek foglalkozott a kérdéssel, manapság pedig Ferenc pápa törekszik arra évek óta, hogy az átláthatóság megteremtésével és a nemzetközileg elfogadott szabályok alkalmazásával megszüntesse a kiszolgáltatottságot, amit a jobbára bizalmi alapon történő gazdálkodás okozott. A Vatikán vagyona és gazdálkodása egy összetett rendszert képez, ami a reformok bevezetése miatt évek óta „mozgásban van”. Nemrég a Szentszék „pénzügyminisztere”, Juan Antonio Guerrero Alves jezsuita atya, a Gazdasági Titkárság prefektusa vázolta nagy vonalakban legújabb költségvetésüket. Az eligazodásban segíthet némi intézményi háttér is.

A Szentszék és a Vatikán gazdasága

A „Vatikán” gyűjtőfogalom alatt alapvetően két nagyobb alrendszert – a Szentszéket és a Vatikánvárost – kell érteni. Ezekhez kapcsolódik még gazdasági-pénzügyi szempontból számos további szervezet. Például a „vatikáni bank”, a különböző pápai alapítványok, de az idei költségvetéssel kezdődően a Szentszék tulajdonában álló kórházak (pl. a római Gyermek Jézus/Bambino Gesù és a Szt. Pio atya-féle Szenvedés Enyhítése Háza San Giovanni Rotondóban), továbbá olyan jeles kegyhelyek is, mint Loreto, Pompei, Padova, illetve a római négy nagybazilika. Ezek mindegyikének külön költségvetése van, de végső soron a pápa a legfőbb vagyonkezelő, ezért előírhat „átcsoportosításokat”.

A Szentszék (a Katolikus Egyház központi apparátusa) bevételeit adományok és saját jövedelmek teszik ki.

Vatikánvárosi Kormányzóság. Forrás: Érszegi Márk Aurél

A kánonjog szerint a különböző egyházi közigazgatási egységek rendszeres adományokkal tartoznak támogatni Péter Utódának szolgálatát. Hasonlóképpen a hívek az ún. péterfillérek révén támogatják a pápát. Utóbbit részben a Szentszék kiadásainak fedezésére, részben a pápa karitatív támogatási céljaira fordítják (ill. befektetések révén gyarapítják).

A Szentszék vagyonát jellemzően állampapírok és részvények, valamint ingatlanok képezik.

Sajtóinformációk szerint összesen 2.500 lakóingatlan és mintegy 600 üzlethelyiség áll a Szentszék tulajdonában, főleg Rómában és környékén. Az állampapírok elsődlegesen abból a kárpótlásból származnak, amit az olasz állam az 1929-es kiegyezéskor fizetett a korábban elkobzott egyházi javakért. Emellett a Szentszék részvényekbe fekteti szabad forrásait, melyek jövedelmezősége a piaci viszonyok – és saját pénzügyi tanácsadóik ügyessége – szerint alakul. Mindezeket az Apostoli Szék Vagyonkezelősége kezeli, de némely intézménynek saját elkülönült vagyonkezelési joga van. A Pápai Államtitkárság, mint legfőbb szentszéki kormányszerv külön vagyongazdálkodását nemrég szüntették meg, de a missziókért felelős – és azok finanszírozása érdekében hatalmas ingatlanvagyonnal rendelkező – Népek Evangelizálása Kongregációét még nem.

A Vatikánvárosi Állam fő célja a Szentszék működésének fenntartása, ezért bevételeiből, rendszeres költségvetési többletéből hozzájárul a Szentszék deficitjének fedezéséhez.

A „vatikáni banknak” titulált IOR (Vallási Művek Intézete) valójában vagyonkezeléssel foglalkozik (2018-as számadás szerint 2,8 milliárd euró értékében), ám üzleti nyereségének egy részével ugyancsak a Szentszéket finanszírozza.

A szentszéki kiadásokban a legnagyobb tételt a kb. 3.000 főből álló munkatársi kör személyi kiadásai jelentik (a bíborosoktól a pápai diplomatákon át a svájci gárdistákig). A vatikáni média – főleg a rádió és a napilap – az utóbbi évek összevonásai és racionalizálása ellenére is hatalmas költséget képeznek a szentszéki adminisztráció számára. Ugyancsak jelentős terhet jelentenek a külön kezelt Vatikáni Nyugdíjalap kifizetései.

A Vatikáni Rádió székháza. Forrás: Érszegi Márk Aurél

Furcsán hangozhat, de a Vatikánvárosi Államnak van egy minimális méretű „nemzetgazdasága”.

A legnagyobb kiadási tételt itt is a kb. 2.500 főnyi személyzet bére jelenti, valamint a műemlékegyüttes fenntartásának költségei, illetve a különböző pápai rendezvények egyéb tételei. A városállam költségvetését az utóbbi években nem hozták nyilvánosságra, de a 2015-ös adatok szerint 59,9 millió euró többlettel zárt, mégpedig a kulturális tevékenység, s főleg a Vatikáni Múzeum bevételeinek köszönhetően.

A Vatikáni Múzeumot évente 7 millió látogató keresi fel, ami 2015-ben kb. 80 millió euró bevételt jelentett.

Ezek között megemlítendők a turisztikai-vallásturisztikai szektor egyéb jövedelmei: az idegenvezetéstől a különböző kiadványokon és ajándéktárgyakon át a pápai rendezvényeken készült fényképek értékesítéséig. A nagyközönség előtt kevéssé ismert a Castel Gandolfo-i birtokon üzemelő farmgazdaság, mely elsősorban saját fogyasztásra termel, de a többletet a Vatikán saját vegyesboltjában árusítják. Elsősorban a „tejipar” említésre méltó, mely napi 800 liter tejet termel. A Vatikánban – és más szentszéki birtokokon – összesen négy benzinkútnál forgalmaznak üzemanyagot (egy 2012-es kiszivárogtatott adat 27 millió euró bevételt említett). Némi bevételt jelent a vatikáni vegyesbolt, a ruházati bolt és a gyógyszertár, valamint a Vatikáni Posta és a könyvesboltok is.

Vatikáni tej. Forrás: Érszegi Márk Aurél

A szentszéki költségvetés

A 2021. évi szentszéki költségvetés 260,4 millió euró bevétellel, illetve 301,1 millió euró kiadással számolt (a végleges adatokat majd később hozzák nyilvánosságra). Bevételeinek 54%-át a saját vagyonának jövedelme generálta, 14%-át a kereskedelem és a szolgáltatások, míg 18%-ot tettek ki az egyházmegyék és a hívek adományai. A többi bevétel az IOR-tól és a Vatikánvárosi Államtól származott.

A kiadási oldalon a szentszéki költségvetés kb. 70%-át fordítják a „küldetés” megvalósítására.

A kiadások 22%-a a vatikáni médiára, 20%-a a 125 nunciatúra (pápai nagykövetség) működésére, 17%-a segélyekre és adományokra, 16%-a szegényebb helyi egyházak támogatására megy. A személyi kifizetések, egyéb adminisztratív és dologi kiadások a szentszéki költségvetés maradék 30%-át teszik ki általában.

A 2022-es költségvetés (immár 90 költségvetési intézménnyel számolva) 770 millió euró bevétellel és 803 millió euró kiadással tervez, tehát 33 milliós deficittel. Ezen belül a szűkebben vett Római Kúriára vetítve csak 289 milliós kiadás jut (összehasonlításul: a járvány előtti 2019-es zárszámadásban 318 millió euró kiadás szerepelt).

A koronavírus-világjárvány következtében jelentősen visszaestek a Szentszék saját bevételei: az ingatlanhasznosítás, a kereskedelmi és pénzügyi jövedelmek.

Részben az általános helyzet, főként a turizmus csökkenése miatt, részben mert önként leszállították a kereskedelmi célra kiadott római ingatlanjaik bérleti díját. De a külső adományok is visszaestek: elég csak a járvány alatti templomlátogatás tilalma miatt kieső perselybevételekre gondolni, ami az egyes plébániákat is súlyosan érintette. Ráadásul a legnagyobb adományozók közé számító USA-ban a korábbi pedofilbotrányok miatt már amúgy is érezhetően csökkent az adakozókedv.

A vatikáni vasútállomás. Forrás: Érszegi Márk Aurél

A Szentszék működését és karitatív céljait egyaránt támogató ún. péterfillérek bevételei vatikáni adatok szerint 2015-2019 között 23%-kal csökkentek, hogy a 2020-as pandémiás évben újabb 18%-kal essenek vissza, s 2021-re újabb 15%-os csökkenéssel számoltak.

Pápai iránymutatás szerint a Vatikánban elbocsátásokra nem kerülhetett sor, de létszámstopot is bevezettek.

2021 áprilisától sávos fizetéscsökkentést hajtottak végre a vezető beosztású tisztviselőknél, a kétévente esedékes indexált béremeléseket pedig befagyasztották. 2020-ban a külső tanácsadói szerződések felülvizsgálatával 1,5 millió eurót takarítottak meg, a hivatali kiküldetések lemondásával 3 milliót, a központi rendezvények törlésével 1,3 milliót, különböző karbantartási, felújítási munkák halasztásával pedig 4,8 milliót. A kiadáscsökkentés mellett a vagyongazdálkodás hatékonyságának javítását tűzték ki célul. Ennek érdekében például központosították a pénzügyi befektetéseiket, bevezették a közbeszerzést, de tervezik, hogy a szentszéki ingatlanállomány hasznosítását is bővítik. Jelenleg ugyanis a Róma-szerte megtalálható ingatlanok kb. 20%-a szolgál kereskedelmi célokat, ezt kívánják növelni a hivatalok elhelyezésének optimalizálásával.

Mindent összevetve, ahhoz képest, hogy a Szentszék milyen szerteágazó globális tevékenységet folytat, költségvetése nem tűnik rendkívülinek.

A lényeg, hogy a pápát és az ő küldetésének támogatására hivatott intézmények működését kiszolgálja. Ezek fő célja mindenkor a hit hirdetése és az istentisztelet megvalósítása, a szegényebb egyházi közösségek támogatása, valamint általában az egyház jelenlétének biztosítása. Ezen fő célokhoz kell illeszkednie minden tevékenységének: a nagy pápai szertartásoktól, nemzetközi tanácskozásoktól és konferenciáktól kezdve a vatikáni kulturális intézmények és művészeti örökség fenntartásán, a diplomácián és a pápalátogatásokon át a rászorulók segítéséig.

Ferenc pápa karácsonya

 

Harminc éve indult újra a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szentszék között

 

A 85 éves Ferenc pápa és a magyarok értékei

A címlapképen a vatikáni Szent Péter Bazilika látható. Forrás: Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!