Isten kezében van a muravidéki magyarság sorsa – Bódis Tamás lelkész a Vasárnapnak

A Pápai Református Teológiai Akadémián végzett, ahol megismerte a vajdasági származású feleségét. Márkus Mihály püspök javaslatára a muravidéki magyar református közösség szolgálatába állt. Az első évek nehézségei ellenére Tamás lelkész és családja kitartott a missziójuk mellett, így mára erős közösséget fognak össze, ami egyben a világ legkisebb református egyháza is. A muravidéki magyarság múltjáról, jelenéről és jövőképéről beszélgetett a Hadjárat podcastban Kassab Adonis a Veszprém megyei származású Bódis Tamás lelkésszel.

Bódis Tamás a Hadjárat podcastban elmondta, hogy 2008 szeptemberében költöztek a Muravidékére, ahol először egy bérelt házban laktak, gyakorlatilag fizetés nélkül. Az első években sok nehézségekkel küzdöttek meg, de miután sikerült a helyi közösség bizalmát elnyerni és anyagi támogatást szerezni, tizenkét év alatt felújították a szentlászlói református templomot és parókiát.

Hozzátette:  nagy akadályt jelentettek a nyelvi nehézségek. Bár a felesége vajdasági származása révén érti és beszéli a szerb-horvát nyelvet, de ez nem azonos a szlovénnal. Így állandó tolmácsolás útján sikerült kommunikálni a szlovénokkal.

Tamás lelkész szerint a másik nagy változás akkor következett be, amikor a szlovén hatóságok hivatalosan is egyházként ismerték el a magyar református közösséget. Így a szlovéniai magyar reformátusok lettek a világ legkisebb, alig százötven fős református egyháza, megelőzve negatív értelemben a dánokat, akik kétszázötven fővel tarották ezt a címet.

Arra a kérdésre, hogy hogyan alakult a muradivéki magyarság sorsa az elmúlt száz évben, Tamás lelkész azt válaszolta:

A muravidéki magyarságnak a sorsa az hasonlóképpen tragikus volt a 20. században, mint a többi elszakított országrészekben. Kevesen tudják, hogy Muravidéket eredetileg nem is akarták elcsatolni. Tehát amikor az első delegáció elment Trianonba, akkor Muravidék nem szerepelt a listán. De sajnos végül is Jugoszláviához került.

Hozzátette: amikor 1921-ben megvonták a határokat, aminek a református egyház és áldozat áldozatául esett, hiszen úgy sikerült határokat meghúzni, hogy egyetlen anyaegyház sem került a Muravidékre. A lelkiszolgálatot tanítók majd horvátországi lelkészek próbálták helyettesíteni.

Bódis Tamás szerint az amúgy is elszigetelt és legkisebb határon túli magyarok közösséget a muravidéki magyarok, több mint negyedét elüldözték az új jugoszláv hatalom emberei. Majd a második világháború után ellenségnek tekintették és külön koncentrációs tábort hoztak létre, ahova nem kímélve magyar gyerekeket, nőket és időseket is deportáltak.

1974-ben a szlovén parlament elismerte a magyarokat, mint hivatalos nemzeti kisebbséget, így javult a helyzetük. Jugoszlávia felbomlása után, biztosítva lett a kéttannyelvű oktatás, és állandó képviseletet kaptak a szlovén parlamentben. Viszont addigra már csak pár ezren vallották magukat magyarnak, amit a legutóbbi tíz évvel ezelőtti szlovéniai népszámlálás 6200-ra becsülte.

Bódis Tamás lelkész szerint a kettős identitás és az asszimiláció főként a fiatal harminc év alattiak körében erőteljes. A muravidéki magyar fiatalok már inkább szlovénnal tartják magukat pedig magyar az anyanyelvük.

Demográfialiag már visszafordíthatatlan a muravidéki magyarság teljes beolvadása a többségi szlovén nemzetbe, de ennek ellenére Tamás lelkész optimista, hiszen a mostani magyar kormány sok támogatást biztosít a határon túli magyaroknak, illetve a határok megnyitásával, sok muravidéki feltudta venni a kapcsolatot a magyarországi rokonaival, ami megerősíti bennük a nemzeti identitást.  

Bódis Tamás lekész szerint viszont mindennél fontosabb az Istenbe vetett hit, ami erőt adhat a muravidéki magyarságnak.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg.

Kassab Adonis

A Hadjárat podcast korábbi műsorait itt hallgathatják meg.

Isten határozta meg, hogy a népek hol éljenek – baptista lelkész a Vasárnapnak

Szövetségben, de egymással versenyben is van a fundamentalista iszlám és a baloldal – Speidl Bianka a Vasárnapnak

Passzív politikai érdeklődés, hazaszeretet és szekularizácó jellemzi a mai fiatalokat – Székely Levente a Vasárnapnak

Iratkozzon fel hírlevelünkre!