A héten ünnepélyes keretek között birtokba vehette Budapesten II. Efrém Ignác szír pátriárka az egyházellenes pártállam néhai vezetőjének budapesti villáját. Az épület kulcsait Orbán Viktor miniszterelnök adta át az egyházi elöljárónak. A szír ortodox egyház budapesti központjáról, Magyarországnak a keleti keresztények megmaradásáért tett erőfeszítéseiről kérdeztük az Antióchiai Szír Ortodox Egyház vezetőjét.
– Miért éppen Budapesten került sor egy keleti keresztény központ felszentelésére?
– Négy évvel ezelőtt találkoztam először Orbán Viktor miniszterelnök úrral, aki megkérdezte tőlem: ha meghívnának Budapestre, eleget tennék-e a felkérésnek? Természetesen igent mondtam, és rövid időn belül el is látogattam Magyarországra, ahol részletesen ki tudtam fejteni véleményemet a közel-keleti keresztények helyzetéről, illetve megismerhettem a magyar kormány üldözött keresztényekkel kapcsolatos álláspontját.
Mindenben egyet tudtunk érteni. Hiszen a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy
a közel-keleti keresztényeknek helyben kell megmaradniuk és támogatni kell őket ebben.
A háborúk sújtotta országokban nemcsak a közbiztonság romlott meg, hanem a gazdaság is összeomlott, ezért a keleti keresztények megmaradásához anyagi támogatásra is szükség van. Az ebbéli kérésnek a magyar kormány eleget tett, és számtalan ehhez kapcsolódó projektet finanszírozott. Nemcsak nekünk, szír ortodoxoknak, hanem az összes keleti egyháznak nyújtott támogatást.
hirdetésNem tudom mindet felsorolni, de hadd említsek meg néhány projektet, amely a Hungary Helps Program keretében valósult meg. A programnak köszönhetően Szíriában és Irakban is országszerte tudunk élelmiszercsomagokat osztani az otthonukból elmenekült családoknak. Homszban és Aleppóban több tucat lakást tudunk felújítani a visszatérő családok számára. Templomokat, iskolákat és közösségi házakat sikerült helyreállítanunk és élettel megtöltenünk.
A magyar kormány bebizonyította, hogy elkötelezett a keleti keresztények megmaradása mellett.
Az elmúlt évek alatt egyre szorosabb kapcsolat alakult ki köztünk és a magyar vezetés között. Ennek eredményeként megfogalmazódott az az igény, hogy legyen egy budapesti központunk, ami még szorosabb köteléket fűz a két nemzet közé, illetve erős közösséggé kovácsolhatja az itt élő közel-keleti keresztényeket.
A magyar kormány ennek a kérésünknek is eleget tett, és a napokban Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan államtitkár jelenlétében felszenteltük az épületet. A járvány miatt szűk körben ünnepélyesen átvehettük a ház kulcsát is.
A képre kattintva galéria nyílik!– Milyen szerepe lesz a magyar kormány jóvoltából az önök birtokába került épületnek?
– Magyarországon élnek szíriai, iraki, libanoni, jordán és palesztin keresztények, akik különböző felekezetekhez tartoznak. Lélekszámuk azonban nem akkora, hogy felekezeti alapon minden egyháznak legyen külön temploma és közösségi háza. Ugyanakkor annyi keleti keresztény él Magyarországon, hogy immár szükségessé vált egy olyan intézmény létrehozása, ami ezt a közösséget összetartja és szolgálja.
A ház nemcsak a Szír Ortodox Egyház központjaként, hanem az itt élő keleti keresztények közösségi házaként is fog működni.
Fontosnak tartom, hogy külhonban élő testvéreink a befogadó társadalom értékes tagjaivá váljanak, viszont nem szeretném, ha feledésbe merülne a származásuk és kultúrájuk. Ezért ennek a háznak nem pusztán egyházi szerepe lesz, hanem kulturális központként is fog működni a keleti keresztények és azon magyar testvéreink számára, akik kíváncsiak a keleti egyházakra és a térség kultúrájára. Idővel egy könyvtárat is létrehozunk itt, ahol a magyar keleti egyházkutatók tudják majd szélesíteni tudásukat.
A kereszténységnek három nagy ága van, a latin, a görög és a szír. Mi az utóbbit képviseljük, ami a kereszténység megszületése óta létezik, és az első évszázadokban nagy szerepe volt a kereszténység elterjedésében is.
A mi hazánk a kereszténység bölcsője, ezért sok tudást vagyunk képesek átadni a magyaroknak.
– Hogyan értékeli Őszentsége, hogy az épület korábban a keresztényeket is üldöző kommunista rendszer hírhedt vezetőjének, Kádár Jánosnak az otthona volt?
– Mielőtt elmondanám az álláspontomat, hadd meséljem el, mit tapasztaltam ezzel kapcsolatban a magyarok részéről. Azt láttam, hogy a magyarok többsége örömmel fogadta a hírt, mivel ez a ház az elnyomó rendszer egyik szimbóluma volt. Az az ember élt ezek között a falak között, aki évtizedeken keresztül elnyomásban és terrorban tartotta a magyar népet, és aki felelőssé tehető több ezer ember haláláért. A magyar kommunista vezető a kereszténység és az egyház ellensége volt; részben ebben az épületben születtek meg azok a sátáni intézkedések, amelyek aztán emberek millióit érintették.
Az elmúlt napokban azt tapasztaltam, hogy a magyarokat mélyen megérintette kormányuk döntése az ingatlannal kapcsolatban. Több emberrel is beszélgettem, és elmesélték nekem szüleik, nagyszüleik történetét, akik az egykori kommunista diktatúra elszenvedői voltak. Egy fiatalember elmondta, hogy nagyapját felakasztották a kommunisták, mert hívő volt, egy másik ember szüleinek a vagyonát kobozták el, mert rendszerellenesnek nyilvánították őket.
A magyarok többsége egyfajta igazságszolgáltatásként élte meg, hogy ez a ház keresztény központtá lett felszentelve.
Mélyen együttérzek a magyarokkal, hiszen mi is sokat szenvedtünk a keresztény hitünk megtartása érdekében. Ezért különösen örülök, hogy ennek a diktátornak a házát kaptuk meg, és imáinkkal el tudjuk űzni az általa okozott szörnyűségek emlékeit.
Úgy gondolom, Isten olyan utat szánt a magyaroknak és nekünk, ami ebben a házban fut össze. Ez egy üzenet a mennyből, ami Isten akaratát érvényesíti újra a Földön. Ez mindenképpen öröm a magyaroknak és nekünk, keleti keresztényeknek.
II. Efrém Ignác pátriárkával beszélget munkatársunk, Kassab Adonis. Fotó: Vasárnap.hu
– Tíz évnyi háború után milyen körülmények között élnek most a keleti keresztények?
– Szíria legtöbb részén véget értek a harcok, bár az északii és északkeleti területeken még zajlanak a fegyveres összecsapások. Viszont az ország nagyobb része visszakerült a kormány ellenőrzése alá, ami biztonságot teremtett a lakosság számára. Ez nagyon fontos, mivel a keresztényeket csak az ország vezetése védte meg, és mi sem tudnák más körülmények között boldogulni.
A keresztények több mint ötven százaléka elhagyta az országot. Abban a reményben voltuk, hogy ha véget ért a háború, akkor a többségük újra hazatér és részt vesz az ország újjáépítésében. Sajnos ez még nem történt meg, mivel az Egyesült Államok és a nyugati hatalmak szankciókkal sújtották Szíriát, aminek legnagyobb elszenvedői az átlagemberek.
Ezek a szankciók teljesen törvénytelenek, mivel az ENSZ nem hagyta jóvá őket.
Akik átvészelték a háborús éveket, azok most a gazdasági nehézségek miatt fognak elmenekülni a hazájukból. A szankciók nem a kormányt vagy a politikusokat sújtják, hanem az emberek életét nehezítik meg. A szíriai líra erősen inflálódni kezdett, ami csökkenti a fizetések vásárlóértékét. A háború mindent tönkre tett, hazánk önellátó országból importra szoruló állammá vált.
Az embargó miatt az alapvető dolgokhoz sem jutnak hozzá az emberek. A tél közeledtével, a lakásokban nincs fűtési lehetőség, mivel hiánycikk a fűtőanyag. Az élelmiszerek és a gyógyszerek ára megfizethetetlen. Ott tartunk, hogy a pékségek előtt is hosszú sorok állnak, mert már kenyérből sincs elegendő.
Az szankciókat elrendelő országok azzal indokolják intézkedésüket, hogy a szír nemzet érdekeit akarják szolgálni, humanitárius okokból teszik, amit tesznek. Kérdem én: ebben hol az emberség? Nagyhatalmak akarják egy kis országra ráerőltetni a politikájukat, megváltoztatni egy állam rendszerét, úgy, hogy kiéheztetik az embereket. Ez nem segítség. Ezzel csak azt érik el, hogy a szírekben gyűlölet ébred irántuk, és nem szeretet.
– Milyen újabb projektekkel tudják otthon maradásra ösztönözni a szír keresztényeket?
– A Hungary Helps Program a koronavírus-járvány ellenére sem állt le. Számos projekt áll megvalósítás alatt, Libanonban, Szíriában és Irakban is. A mi egyházunk sok támogatást kapott a magyar kormánytól, számos iskolát, templomot újítottunk fel. Homsz óvárosában családok tucatjai tudtak hazatérni a magyar támogatás jóvoltából.
A mostani látogatásom alkalmával a magyar kormány támogatásáról biztosított egy közösségi ház felépítését illetően Lattakia városában, amely az ország más részéről elmenekült keresztényeket szolgálná. Továbbá a karácsony közeledtével kétezer élelmiszercsomagot osztunk szét olyan családoknak, amelyeknek nincs más lehetőségük méltó módon megünnepelni Krisztus születését. Ezek az adományok is a Hungary Helps közvetítésével jutnak el Szíriába.
Ezen felül a magyar támogatásnak köszönhetően Szíriában kétszáz diáknak tudtunk anyagi támogatást adni, illetve Erbílben építünk egy új iskolát a helyi keresztény diákok oktatására.
– Így, karácsony közeledtével mit üzen a magyar embereknek?
– Krisztus születésének napja és az Újév eljövetele mindig örömünnep a keresztények életében. Megszoktuk, hogy ez idő tájt házainkat, településeinket feldíszítjük, a családtagok, barátok találkoznak, megajándékozzák egymást. Ebben az évben sajnos Magyarországon is hiányozni fog az ünnep lelke: a koronavírus miatt az emberek kénytelenek külön ünnepelni.
Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy karácsony öröme bennünk van. Az igazi boldogság, amit Jézus hoz el nekünk, mélyen a szívünkben lakozik. Senki és semmi nem tudja ezt elvenni tőlünk.
A mi örömünk az Úr eljövetelében teljesedik ki, és nem az anyagi javaktól leszünk boldogabbak. Ezért szeretném megkérni magyar barátainkat, hogy idén, még ha szerényen is ünnepelnek, térjenek vissza a karácsony gyökeréhez, és annak örüljenek, hogy az Úr elküldte egyetlen Fiát, hogy megváltsa az emberiséget.
Kassab Adonis
A szíriai keresztényekről bővebben itt olvashatnak.
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:
A közel-keleti keresztények használatába kerül az egykori Kádár-villa
II. Efrém pátriárka: Magyarország a keresztény Európa reménysége
Kiemelt képünk forrása: Vasárnap.hu; a képgaléria forrása II. Efrém Ignác hivatalos Facebook oldala.
