II. Efrém pátriárka: Magyarország a keresztény Európa reménysége

Sok kihívás elé néz a magyarság, sokan lesznek még ellene, de nem szabad elveszíteni keresztény hitét, amely Európa reménysége – mondta az S4C.News-nak nyilatkozva II. Efrém Ignác. A szír ortodox pátriárka hangsúlyozta; hálás, amiért a magyar kormány elsőként indított célzott programot a Közel-Keleten élő keresztények megsegítésére. Beszélt arról is, miért alapítottak egyetemet a háború kellős közepén és milyen lehetőségek rejlenek a szír-magyar együttműködésben. Nagyinterjúnk.

Az elmúlt években egyházi és kormányzati téren egyaránt egyre szorosabbak a szír-magyar kapcsolatok. Honnan datálható ez a folyamat?

A közelmúltban háromszor jártam Magyarországon, én

úgy érzem itt magam, mintha hazajönnék a testvéreimhez.

Orbán Viktorral először 2016-ban, Olaszországban találkoztam egy konferencián. Akkor az önök miniszterelnöke megkérdezte, hogyan tudnának segíteni a közel-keleti keresztényeken. Én úgy viszonyultam Orbán Viktorhoz, mint a többi európai politikushoz; kértem tőle, hogy nemzetközi szinten álljanak ki Szíria egysége és kormánya mellett, illetve adjanak hangot az ottani keresztények sorsával kapcsolatos aggodalmaiknak. Azt gondoltam, „ő is egy politikus a sok közül, majd elfeledkezik rólunk”.

Meglepődtem, amikor a magyar miniszterelnök a közvetlen segítségnyújtást ajánlotta fel, helyben, ott, ahol élünk. Már akkor azt mondta, hogy nekünk mindenképpen a hazánkban kell maradnunk és ebben támogatni akar minket. Akkor hívott meg Budapestre.

Az első látogatásomon egyből a lényegre tértünk. Nagyon sok tervet vázoltam fel neki arról, hogyan tudnánk helyben tartani a keresztényeket. A magyar kormány partner volt ezekben, és több projektet is anyagilag támogatott. Így indult a kapcsolatunk Magyarországgal.

II. Efrém szír ortodox pátriárka budapesti látogatása során találkozott a Magyarországon tanuló keresztény ösztöndíjas diákokkal és az itt élő szír keresztényekkel.

Minek köszönhetjük mostani látogatását?

A mostani látogatásommal a magyar kormány meghívásának tettem eleget. Most is személyesen Orbán Viktor hívott meg, hogy megbeszéljük, hogyan tudna Magyarország továbbra is részt venni a közel-keleti keresztények támogatásában. A magyar kormány politikájának vagy egy nagyon fontos programja, ami kifejezetten az üldözött keresztényeket támogatja.

A magyarok egyedülálló módon tesznek nagy erőfeszítéseket, hogy támogassák a keresztény közösségek helyben maradását főként Szíriában és Irakban.

A látogatásom során egy  nagyon fontos esemény került megrendezésre. Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság szervezésében kerekasztal beszélgetést tartottunk, ahol arról beszéltünk, miként lehetne tovább támogatni az üldözött keresztényeket és minél szélesebb körben kiterjeszteni a Hungary Helps Programot.

Azbej Tristan államtitkár úr szívén viseli a sorsunkat, nagyon megható volt, hogy lelkiekben is mennyire kiállnak a magyar vezetők a szír és iraki keresztények mellett. A konferencián lehetőségem volt előadást tartani a keresztények mostani helyzetéről, illetve a Szír Ortodox Egyház által működtetett szociális és oktatási programokról. Jó volt látni, hogy sok neves ember vett részt a megbeszélésen, akik lelkesen ötleteltek, hogy miben lehetne még segíteni.

Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, amiért létrehozta a Hungary Helps Programot, ami a közel-keleti egyházakon keresztül, közvetlenül támogatja a rászoruló keresztény családokat. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott megbeszélésen vázolta fel a szír ortodox pátriárka a keresztények helyzetét a Közel-Keleten.

Van hasonló kormányzati szintű program, ami támogatja a Közel-Kelet keresztényeit?

A magyar kormány programja egyedülálló a világon. Különösen, hogy a mostani időkben hozták létre, ez mindenképp nagyon bátor tett volt. Mondhatni, az árral szemben alakították ki a Hungary Helps-et. Sok állami vezetővel találkoztam, akik mind azt mondták, hogy nem tudnak közvetlenül támogatni minket, mert az “politikailag nem korrekt” és “diszkriminatív”. Mi mindig azt kértük, hogy segítsenek mindenkin, de ne feledkezzenek meg a keresztényekről. A nyugat által küldött támogatások a menekülttáborokat célozták meg. A keresztények többsége azonban nem a menekülttáborokban él, ezért ezekből a forrásokból csak kevés vagy egyáltalán semmi nem jutott el hozzájuk. 

Magyarország más szemszögből közelítette meg a problémát. A magyar kormány a szír keresztényekre mint kisebbségre tekintett – ami igaz is –  és ennek alapján, illetve a keresztény testvériség és szolidaritás mentén hozta létre a világon egyedülálló módon működő államtitkárságot, ami az üldözött keresztényeken segít. Számos ország vezetőinek javasoltuk a magyar minta követését.

Két napja Bécsben jártam, ahol találkoztam az osztrák kancellárral. Neki is felvázoltam az ötleteket, hogy hogyan tudnának segíteni a közel-keleti keresztényeken. A megbeszélésen három keleti pátriárka vett részt és természetesen felhívtuk a miniszterelnök úr figyelmét a magyar mintára.

Büszke vagyok a magyarokra, hogy a kereszténységgel kapcsolatos politikájuk mára példa a világ vezetői előtt.

Örömmel mondhatom, hogy Sebastian Kurtz megfontolta a javaslatomat és kísérleti jelleggel, egy jóval kisebb költségvetésű, de közvetlenül a keresztényeket támogató program kidolgozására tett ígéretet. Úgy értesültem, hogy Lengyelország is hasonló program kidolgozását fontolgatja és remélem, minél több ország teszi majd ugyanezt. Ez mind a magyar kormánynak köszönhető, mivel úttörőként először Magyarország támogatta a közel-keleti keresztények helyben maradását.

Mik azok a támogatások, amik valóban segítenek a szír és iraki keresztények megmaradásában?

Legyünk reálisak; többféle segítségre szorul a keresztény ember a Közel-Keleten. Természetesen fontos a szolidaritás és a keresztények jogainak védelme, de mi mindig felhívjuk a közvélemény figyelmét, hogy minket nem kell fizikailag megvédeni. Minket megvéd az országunk kormánya és hadserege, ők felelősséggel tartoznak az állampolgárok felé. Ez az ő feladatuk. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben nagyon jól éltek a keresztények emberek Szíriában, mint ahogyan minden szír állampolgár biztonságban és jólétben élt.

A magyar kormány politikája mindenképp fontos a diplomácia világában. Nagyon sokat segítenek azzal a magyar politikusok, hogy megragadnak minden alkalmat, és  beszélnek a közel-keleti keresztények helyzetéről. Erős támaszt nyújt nekünk a magyar hozzáállás. De sajnos rá vagyunk szorulva a közvetlen támogatásra is. Fontos az anyagi támogatás, hogy a keresztények ismét megleljék helyüket és ne kényszerüljenek a kivándorlásra. Mi a migráció ellen vagyunk.

Mindenkinek azt mondjuk; ne menjetek el, ne meneküljetek el! Ez a mi hazánk, évezredek óta itt élünk!

A fiataloknak viszont nincs jövőképük, ezért kötelességünk megteremteni a feltételeket, és lehetőséget biztosítani a tanuláshoz, munkához és a családalapításhoz. A szír fiataloknak ez az életcéljuk, és ha a hazájukban nem találják meg ennek a feltételeit elhagyják azt.

II. Efrém szír ortodox pátriárka interjút ad az S4C.News-nak.

Miben támogatta a Hungary Helps Program közvetlenül a szír keresztényeket?

Nekünk már az is nagy támogatás, hogy lelkiekben velünk vannak. Több projektet vázoltunk fel a magyar vezetőknek és sokat támogattak is. Talán nem is illik ezeket felsorolni, de azért kiemelnék néhányat.

Homsz főként keresztények lakta óvárosa teljesen elpusztult az iszlamisták vandalizmusa miatt. A Szűz Mária övét őrző templom és a körülötte lévő több száz éves házak lakhatatlanná váltak. A magyar kormány anyagilag támogatta több tucat ház helyreállítását, amibe azonnal vissza is tudtak költözni az elmenekült keresztény családok. Most Homsz újabb negyedének a helyrehozatalán dolgozunk együtt a magyar kormánnyal.

A Hungary Helps Program a Ninive völgyében is sokat segített. Számos településen több száz házat tudtunk helyrehozni a magyar támogatásból. Ennek köszönhetően sok szír, asszír és káld család tért vissza szülőföldjére.

Nagyon fontos az oktatás is. A magyar kormány iskolákat hozat helyre, illetve elindította a keresztényeknek szánt egyetemi ösztöndíj programot.  Tudomásom szerint a magyar kormány kórházak építését tervezi Szíriában. A magyar állam anyagi támogatásából egészségügyi ellátásban tudjuk részesíteni a rászoruló beteg embereket, akik a háború miatt nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz.

A Hungary Helpsnek köszönhetően több templom és keresztény intézmény helyreállítása is megtörtént.

Miért fontos, hogy a keresztény közösségek fennmaradjanak a Közel-Keleten? Nem lenne egyszerűbb áttelepíteni őket békésebb régiókba?

Ez a mi hazánk. Mi itt élünk több ezer éve. A kereszténység Szíriából indult a világ minden tája felé. A kereszténység gyökerét vágnánk el, ha előmozdítanánk a keresztények elmenekülését a térségből.

A kereszténység egy fontos alkotó eleme az országainknak. Ha eltűnik a Közel-Keletről, akkor egy homogén, zárt társadalom alakul ki, amiben megerősödnek a szélsőséges iszalmista ideológiák. A keresztények jelenléte a közel-keleti társadalomban mindig is pozitív hatást váltott ki. Folyamatosan támogattuk a muszlimokat, ahogyan most is a háborúban a keresztény egyházak támogatják a muszlim rászorulókat.

A háború kellős közepén egyetemet nyitott a Szír Ortodox Egyház, holott a logika azt diktálná, hogy inkább felfüggeszti társadalmi tevékenységeit. Mi a céljuk az egyetemmel?

Sok ember azt gondolta, hogy megbolondultunk, amikor megalapítottuk az Antióchiai Egyetemet. Ha az egyház nem teremti meg az itthonmaradás feltételeit, akkor a migrációt támogatja. Ha nem teszünk bátor és merész lépéseket, akkor az emberek elmenekülnek.

Az a célunk, hogy jövőképet mutassunk az embereknek, hogy ne hagyják el őseik földjét. Ezért kézzelfogható dolgokkal kellett előállunk.

Így jött az ötlet, hogy egyetemet alapítsunk, ahol magas szintű oktatásban részesítjük a muszlim és keresztény diákokat egyaránt. A Közel-Keleten a keresztény egyházak mindig is az élen jártak az oktatás terén. Történelmi hagyományunk, hogy átadjuk a tudást gyerekeinknek és másoknak is. A térségben az első egyetemet is a szír keresztények alapították a II. században, Nuszajbinban.

Az egyetemünkön idén meg csak négy szakon lehet tanulni: két mérnöki és gazdasági szakot alapítottunk. Jövőre további öt reál szakot indítunk, és tervezzük a humán tanszék megalapítását is. Nagyon nagy az érdeklődés, több száz diák jelentkezik hozzánk, ezért létrehoztunk egy ösztöndíjprogramot, amin keresztül az adományozók közvetlenül átvállalják egy-egy diák oktatási költségét. A magyar kormánynak is felvetettem a támogatás lehetőségét, és pozitívan reagáltak rá.

Ezzel nem csak több száz fiatalnak adunk reményt a továbbtanulásra, hanem rengeteg embernek biztosítunk munkát is. Nem csak pedagógusokat tudunk hazacsábítani, hogy ismét itthon tanítsanak, hanem sok vállalkozó hozta vissza a  vagyonát és szolgáltató egységeket hozott létre, ahol helyi embereket alkalmaznak.

Az újabb projektünk egy gyógyszergyár építése Sednayában. Ha az Isten is megsegít, jövő nyár közepén megnyílhat az üzem és kétszázötven embernek ad majd munkát. Az elmúlt években több üzemet hoztunk létre, ahol helyi keresztény embereket tudunk munkához juttatni. Damaszkuszban van egy asztalos műhelyünk, ahol az egyetem bútorzata is készült. Így az egyik projekt tudta támogatni a másik megvalósítását. A célunk, hogy ezek a projektek egymást támogassák és lehetőleg minél több embernek tudjunk megélhetést biztosítani. Csak így tudjuk érdemben segíteni az embereket, hogy szülőföldjükön maradhassanak.

II. Efrém szír ortodox pátriárka Budapesti látogatása során Kocsis Fülöp, a Magyarországi Görögkatolikus Egyház metropolitájának meghívására a Rózsák terei templomban tartott vecsernyén is részt vett.

Ebben a programban hogyan tudnának segíteni a magyar emberek, hogyan tudnak részt venni a magyar vállalkozók?

Szíria egy nagy feladat előtt áll: újjá kell építeni az országot. Természetesen a szíreknek kell ezt elsősorban megtenniük, de várjuk a külföldi partnereket is. Sok lehetőség adódik a magyar vállaltok előtt, hogy együttműködjenek a szíriai cégekkel.

Mi egy közvetítő szerepet szeretnénk nyújtani a magyaroknak, hogy közös projekteket hozzanak létre a szír vállalkozókkal. Az együttműködés egyik alapja lehetne a magyar kormány által létrehozott államtitkárság. A Magyarországon élő szír vállalkozók is közvetítő szerepet vállalhatnának.

Amit a magyar kormány idáig tett az tanúbizonysága annak, hogy törődnek a közel-keleti keresztényekkel. A magyar egyházak és az átlag emberek is sok erőfeszítést tettek már Szíriáért, ezeket a programokat kibővítve még több eredményt tudunk elérni a jövőben.

Mit üzen az S4C.News oldalon keresztül a magyar embereknek?

Szeretném magyarul is kifejezni, hogy köszönöm (a kifejezést a pátriárka magyar nyelven mondta – a szerk.)! Köszönöm, hogy együttéreztek velünk! Köszönöm a sok szeretetet, azt hogy kiáltok mellettünk! A magyarok hallgattak a lelkiismeretükre. A magyar népnek nagy történelmi múltja van, ami szorosan kapcsolódik a kereszténységhez. Azt kérem a magyaroktól, hogy őrizzék meg ezt a jövő nemzedékeinek is. Mert a kereszténység nem valami ellen szól, hanem ellenkezőleg.

A keresztény hit egy olyan utat mutat nekünk az életünkben, ami elfogadtatja velünk a más vallások követőit, és segítő kezet nyújt minden ember számára.

Jézus Krisztus arra tanított minket, hogy szeressük felebarátunkat, vagyis minden embert szeressünk, tartozzon bármelyik etnikai vagy vallási közösséghez.

Üzenem a magyaroknak, hogy védelmezzék a kereszténységet, mert Európa kezdi elveszíteni a keresztény értékrendet. Európában háborút indítottak a kereszténység ellen, de ti a reménysége lehettek Európának, hogy megmaradjon Jézus tanítása az öreg kontinensen. Mindaddig, ameddig a több európai ország észhez nem tér és rájön, hogy vissza kell térni a keresztény értékrendhez és kultúrához.

Üzenem a magyaroknak, hogy maradjatok meg azon az úton, amiben hisztek. Sok kihívás elé néztek még, sokan vannak ellenetek, de ti mindig azt tegyétek, amit jónak láttok. Isten áldja Magyarországot és a magyar népet!

Kassab Adonis

Képek: S4C.News

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre