Nem tudom, ki hogy van vele, de ha én lennék az Európai Parlament egyik alelnöke, azt hiszem, nem tolnék ezerrel féknyúzt a közösségi oldalamon. Nagy valószínűséggel abból indulnék ki, hogy nem síkhülyék a választóim, hanem gondolkodó emberek, akiket csak nem etethetek álmentős szintű nagyotmondásokkal, meg hát egyébként is, hitelesség, satöbbi.
A jelek szerint azonban ez is olyasvalami, amiben nem hasonlítunk egymásra Dobrev Klárával. Ő ugyanis hétfőn, a déli órákban a következőket látta szerencsésnek kiposztolni: „Győzött egy jelentésem, hiába Orbánék aljas áskálódása. Szerencsére a[z] EP-képviselők többsége támogatta a dolgozói szegénység felszámolására tett javaslataimat. Ebben a jelentésemben egyebek mellett arra szólítottuk fel az Európai Bizottságot, hogy dolgozzák ki az európai minimálbérre vonatkozó uniós szabályozási keretet.” A hírt ezrek lájkolják, félezren osztották meg, és bő százan kommentálták hálálkodva, talán abban a szilárd hitben, hogy már csak néhány hónap, és a Bodrogközben is beköszönt a luxemburgi minimálbér, konkrétan méterekre vagyunk a Kánaántól, csak el ne gáncsoljon minket a’ Orbán.
Csakhogy aki némileg járatos uniós ügyekben, az már ott összezavarodott kissé, hogy minderről Klára asszony hétfőn dél körül számolt be. Az EP plenáris ülése ugyanis hétfőn délután öt körül kezdődik, az első szavazás pedig még később, ezért aznap délig nemigen tud az EP-képviselők többsége támogatni bármit is.
Tovább fokozódik a zavar, ha az EP napirendjét tanulmányozva kiderül, hogy közel s távol nincs terítéken Dobrev-iromány.
De természetesen szó sincs arról, hogy DK állításaiból egyetlen szóköz se volna igaz. Ténylegesen írt ugyanis egy jelentést az uniós gazdaságpolitikai koordinációról; minden évben kell valakinek prezentálnia egy ilyet, most épp Dobrev Klárára osztották a feladatot. Az illetékes bizottság február végén elő is terjesztette a kész dokumentumot, hogy a plenáris ülés szavazzon róla – csak épp azóta se vették napirendre.
hirdetésEzen a héten például az EP a szaúd-arábiai idegenrendészeti fogdákban tartózkodó etióp migránsok helyzetét és a guadeloupe-i rum adóztatásának ügyét is előrébb valónak tekintette a Dobrev-dolgozatnál. Tehát ha egyáltalán beszélhetünk győzelemről egy sztenderd éves jelentés papírforma szerinti elfogadásának vonatkozásában, akkor erre a fényes diadalra még várni kell egy csöppet.
Az „ebben a jelentésemben” kitétel is nagyon kis cseles, hisz a gyanútlan olvasó könnyen úgy értelmezheti a szintagmát, hogy az EP mást se csinál, mint Klára asszony világmegváltó jelentéseit fogadja be a legkülönbözőbb témákban. Valójában azonban ezen kívül nincs is másik jelentése – ami egyébként teljesen normális, kábé ennyi jut egy képviselőre, csak hát nem kellene úgy tenni, mintha mindez teljesen másképp lenne.
Azt természetesen mondani se kell, hogy a fiókban kornyadozó jelentésben semmilyen formában nem szerepel az „európai minimálbér” kifejezés. A „minimálbérek uniós keretrendszeréről” van szó benne, „a nemzeti hagyományokkal összhangban”; ez a szöveg lényegileg nem különbözik a Dobrev Klára Európai Parlamentbe történő bevonulása előtti években elfogadott jelentések vonatkozó passzusaitól – már a 2016-os kiadás is felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy emeljék megfelelő szintre a minimálbéreket.
Az tény, hogy az Európai Bizottság október végén (nyilván csakis a dobrevi sablonjelentéstől tartva, mintegy rémülten előremenekülve) elő kíván rukkolni egy minimálbér-javaslattal, az adott országbeli mediánjövedelem bizonyos százalékában irányozva elő annak mértékét – de ez pusztán azt jelenti, hogy Luxemburgban a luxemburgi átlaghoz kellene közelebb emelni a minimálbért, Magyarországon pedig a magyarhoz.
Ami alapvetően megfelel a mindenkori Orbán-kormányok politikájának: a minimálbér szintje először 2002-re növekedett az átlagkereset 40%-a fölé, majd miután a Gyurcsány-kormányok ezt gondosan letornázták 35%-ra, az Orbán-Varga duó 2012-re ismét visszahozta 42% környékére, az átlagkereset egyidejű növekedése mellett. Körülbelül ennyit a dobrevi Facebook-bejegyzésben felvillanó „Orbánék aljas áskálódása” elemről, de csak mert a további csúsztatásrétegek kielemzése szétfeszítené a jelen kereteket.
Mindenesetre fontos, hogy a legreménytelenebb esetekben is mindig találjuk meg a pozitívumokat: tartalmilag Dobrev Klára összes mondatvégi pontja színigaz.
Francesca Rivafinoli
A szerző további írásai ide kattintva olvashatók.
Kiemelt képünkön Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője látható az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd
