Ungváry Zsolt: Alternatív valóság – Mit tenne a Gyurcsány-kormány vészhelyzetben? (paródia)

Az Isten ugyan egyben látja a világot, számára értelmetlen az idő, mi azonban csak lineárisan tudjuk megélni, és nincsenek alternatív valóságok. Ez talán nem is olyan nagy baj. Mert képzeljük el például, mi volna, ha a koronavírus járvány úgy éri az országot, hogy az Orbán-ellenes szivárvány-koalíció kormányoz, élén Gyurcsány Ferenccel.

Az egyszerűség kedvéért a kabinet ezentúl a szemlőhegyi villában tanácskozik. Körbeülik a nagy ebédlői asztalt.

– Mit iszunk? – kérdi Gyurcsány, de gyorsan észbe kap, és szól a feleségének: – Ne öregecskedj itt feleslegesen, hozzál kávét a minisztertanácsnak!
– Ne ugráltasd a lányomat, hozzál te! – dörren rá a háttérből az anyósa.
– Ne szégyenítsen meg ennyi ember előtt, mama! Mi itt fontos dolgokról tanácskozunk!

Mielőtt azonban az érdemi munka elkezdődhetne, Molnár Csaba közli, hogy nem hajlandó a jobbikos miniszter mellé ülni, az MSZP-s politikus sérelmezi, hogy a DK-sok elterpeszkednek az asztalnál, és így a székével hátrébb szorul. Szél Bernadett nem hajlandó műanyag pohárból inni, a kétfarkú kutya vidám ugatásától pedig nem hallatszik semmi. Első napirendi pontként Lendvai Ildikó felveti, hogy a köztársaság iránt elkötelezett kormány nem nevezheti koronavírusnak a kórokozót. Gyurcsány azonban letorkolja:

– A fejlett nyugati demokráciák is így hívják, a köztársaságvírus túl hosszú lenne. Meg aztán az én fogamon is van korona, pedig Robespierre volt a jelem az óvodában! Lássunk inkább munkához.

Mégsem tudják elkezdeni, mert közben a Jobbikból kilép három alelnök, és új minisztereket kell delegálniuk. Az egyszerűség kedvéért minden posztot Jakab Péter tölt be. A Párbeszéd hét minisztere az MSZP-ssel veszekszik, mert úgy érzik, nem kaptak valós súlyuknak megfelelően tárcákat.

– Fogja be mindenki a lepénylesőjét, az ángyom böszme térdekalácsa se látott még ilyen lárifári perpatvart! – fakad ki Fletó. – Döntéseket kell hozni, vagy mi a kóconfitty!
– Fontos, hogy mindenki maradjon otthon. Már csináltam is erről egy tervezetet. Mindenkinek az otthonára kiragasztjuk – szól Kunhalmi, és mutatja a plakátot: TARTÓZKODÁSRA KIJELÖLT HEJ. Hiller, akinek egyedüliként doktorátusa van, tréfásan megfeddi: „Ágika, ly-nal kell írni.” Kunhalmi vihog, és már javítja is: KILYELÖLT.

Gyurcsány fejcsóválva visszaveszi a kezdeményezést.

– Drasztikusabb módszerekben gondolkodunk, Ágika. Akit az utcán érünk ezekben a válságos időkben, azokat gumilövedékkel jobb belátásra bírjuk. Sorolnám a további teendőket, mert lefőtt a kávé, és a nejem úgyse fogja idehozni, annál sokkal emancipáltabb. Itt a kitűnő alkalom a vizitdíj újbóli bevezetésére, mert most sokan fognak orvoshoz menni, és a nagyobb bevételből befoltozhatjuk a költségvetés lyukait. Azonnal hitelt veszünk föl az IMF-től, már az asztalomon van egy kiváló ajánlat. Külön járványadót vetünk ki a kisvállalkozásokra, most nem a gazdagodás ideje van, mindenkinek ki kell vennie a részét a közös terhekből, nem adhatunk mentességet az adófizetés alól sem. A közalkalmazottak bérét csökkentenünk kell, a tanárok csak 50 %-os javadalmazást kapnak az otthoni munkavégzésre tekintettel. (A szakszervezet jelen lévő képviselője hálásan megköszöni, hogy nem szüntetik meg a fizetést, ellentétben például a kormányablakok munkatársaival, akiket fizetésnélküli kényszerszabadságra küldtek.) Ha valakinek kevés a pénze, annak a számára nagyon klassz kis hitelkonstrukciókat lehetne kidolgozni, kérdezzük meg Draskovicsot. A svájci frank mindig biztos valuta, felvehetnének abban. Korlátozzuk a boltokban az egy ember által megvásárolható termékek mennyiségét, az ellátási nehézségekre tekintettel javasolnám a jegyrendszer bevezetését.

– Gondoskodnunk kell az országban lévő másfélmillió menekültről – szorgalmazza Donáth Anna.
– Az egy másik kormányülés témája – legyint a miniszterelnök. – Végül pedig a raktárakban lévő összesen 17 orvosi maszkot azokhoz juttatjuk el, akiknek a legnagyobb szüksége van rá ezekben a nehéz napokban. Tehát a kormánytagok fogják hordani, hogy ne ismerjenek föl minket az utcán, nehogy meglincseljenek.

Kiemelt képünk forrása: MTI/Bruzák Noémi