Gulyás Gergely: Megtört emberek sorsával szembenézni soha nem könnyű

A második világháború után Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került. Az új hatalom a szovjet mintákat folytatta: 1945 márciusától megnyíltak az első hazai internálótáborok, 1950-től pedig a kényszermunkatáborok. Utóbbiakba politikai ellenfeleiket szánták a Magyar Kommunista Párt vezetői. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága megemlékezéssorozatának nyitókonferenciáját csütörtökön tartották Magyar Gulag címmel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében elmondta, kiemelten fontos, hogy a magyar fiatalok megértsék: a kommunisták az ország társadalmának megtörése érdekében ártatlanok tízezreit büntették. Elmondta, a rendszerváltoztatás nemzedékének jutott az az élmény, hogy az elhallgatott igazságot megismerhesse. Köszönetet mondott azon történészeknek, akik szóra bírták a kor szereplőit, áldozatait, gyilkosait, felbujtóit és haszonélvezőit. Hozzátette, az elmúlt bő harminc év alatt hatalmas munkát végeztek a történészek, ráadásul úgy, hogy közben kinevelték a következő történészgenerációt is.

– Recskkel, megtört emberek sorsával szembenézni soha nem könnyű – hangsúlyozta. Kiemelte, az elmúlt évtizedek történeti kutatásai nem tekinthetők befejezettnek.A történészeknek és tanároknak meg kell birkózniuk azzal a kihívással is, hogy az új nemzedékek nyelvén, a digitális világban is eljuttathassák a múlt üzenetét. Gulyás elmondta, a fiatalok keresik és értékelik a hitelességet, és örülnek, ha megismerhetik a történelem igazságait. Múltunk fájdalmas darabját meg kell szólítani, meg kell érinteni, mert

„akik elfeledik a múltat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt”.

Az egykori kényszermunkatábor kerítése a Recski Nemzeti Emlékparkban 2020. február 18-án. A Heves megyei Recsken 1950 és 1953 között működött a szovjet Gulág mintájára létrehozott kényszermunkatábor. A tábor helyén 1996-ban hozták létre az áldozatoknak emléket állító Recski Nemzeti Emlékparkot. MTI/Komka Péter

Gulyás Gergely végezetül megköszönte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának évek óta tartó munkáját, melynek eredményeképpen egyre teljesebben ismertek a kommunista diktatúra hazai borzalmai is. Üdvözölte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának azon kezdeményezését, mely alapján Kelet-Európa országainak internáló- és kényszermunkatáborainak bemutatása létrejöhet. A NEB által vezetett európai kutatásba Németország, Lengyelország, Románia, Szerbia és a balti államok is bekapcsolódtak.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke nyitó előadásában beszámolt arról, hogy társadalmilag nagyon fontos a Magyar Gulág emléksorozat megtartása, ugyanis a magyar táborrendszer az embertelenség és a kiszolgáltatottság szimbóluma. Elmondta, a háború után minden ítélet nélkül, a törvényesség minden alapját mellőzve emberek tízezreit lehetett kiiktatni a társadalomból. Előadásában kifejtette, a kommunista diktatúra kiépülése nem az 1948-as fordulattal, hanem már 1945-ben megkezdődött.

Megemlékezett arról, hogy azt a fiatal generációt, melynek tagjai lehetővé tehették volna, hogy a második világháború után egy valódi szellemi, gazdasági és tudományos megújulás jöhessen létre, teljesen ellehetetlenítették, és kényszermunkatáborokba záratták. Ezáltal egy teljes generációt fosztottak meg attól, hogy egy demokratikus polgári Magyarország építésébe bekapcsolódhassanak.

Kitért arra is, hogy a magyarországi internálótáborok, munkatáborok múltja a magyar elit történetének is része. Óriási szellemi pazarlásnak nevezte, hogy a meghurcolt magyar értelmiség jelentős része nem végezhetett képességeihez mért szellemi munkát.

– Amikor a kommunizmus áldozataira emlékezünk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy nem csak személyekről, családtagokról beszélhetünk, hanem azokról is, akik leszármazottainak életét is beárnyékolta a kommunista diktatúra – mutatott rá.

Földváryné Kiss Réka előadása végén elmondta, nehéz feladat a fiatalokhoz eljuttatni a legújabb kutatások eredményeit. Valódi kihívás a legfiatalabb generációk nyelvére átültetni a történelmi eseményeket. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága személyes történetek, életutak példái által, rendhagyó történelemórákkal, vetélkedőkkel, valamint vándorkiállításokkal kívánja mindezt elérni.

A konferencia megnyitójára egy látványos tudományos ismeretterjesztő film is készült, mely alább tekinthető meg:

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: MTI/Mohai Balázs

Aki a politikai rendőrségnek nem tetszett, internálótáborba került – Bank Barbara a Vasárnapnak